(X) Fogadj a Ferencváros BL-meccseire, és nyerj 3500 forintos ingyenes fogadást!
Milyen sportágat, sportágakat preferálsz, hogyan kötődsz ezekhez, mióta?
Számomra természetesen a futball az első, senki és semmi nem vetekedhet a labdarúgással semmilyen értelemben. A foci szeretete az édesapámon keresztül szállt meg engem, gyakorlatilag amióta járni tudok, a futballpálya a második otthonom.
Amióta már professzionális edzőnek mondhatom magam, azaz a futballszakma területén végzett tevékenységemből adódóan, gyakran nehezemre esik szurkolóként tekinteni csapatokra, kivéve természetesen a magyar válogatottat. Emiatt van az, hogy az érzelmi kapcsolódásaimat, a fanatikus elköteleződés iránti vágyaimat más sportágakban élem ki.
Megrendíthetetlen Seattle Seahawks, illetve Los Angeles Lakers szurkoló vagyok. Az előbbiért a 2005-ös Super Bowlt is megjárt Shaun Alexander, Lofa Tatupu, Matt Hasselbeck fémjelezte Seahawks csapat okolható. Utóbbiért Kobe Bryant varázslatos karaktere, akire példaképként tekintek játékospályafutása, elmozdíthatatlan eltökéltsége, illetve az általa képvisel értékek miatt is.
Ha csak egy cikkedet ajánlhatnád valakinek az oldalról, melyik lenne az és miért?
Bár a magyar csapat számára kellemetlenül végződött a találkozó, a Ferencvárosi TC Juventus ellen idegenben megvívott párharcát emelném ki. Talán azért is, mert nekem úgy tűnt, ez a cikk mozgatta meg a legjobban az olvasói fantáziát.
Mi volt számodra 2020 legfontosabb pozitív vagy negatív mozzanata a kedvelt sportágadban?
A Los Angeles Lakers bajnoki címe tökéletes válasz lenne, de magyar emberként nincs választási lehetőségem: a magyar válogatott kijutása a hazai rendezésű Európa-bajnokságra mindenképpen megérdemli az első helyet.
Külföldön élőként egészen egyedi érzés a magyar csapatokért szurkolni, ezért is különleges az ilyen sikereket átélni.
A te szemedben ki volt az év sportolója vagy az év sportban/sport körül dolgozó személye és miért?
Véleményem szerint ez az év a magyar futball éve volt. Ezért ebben a tekintetben Szoboszlai Dominik és Serhiy Rebrov között nagy a verseny. A kollegialitás Rebrov nevét mondatja velem, ezért a Bajnokok Ligáját kiharcoló ferencvárosi trénerre esik a voksom.
Melyek voltak az év legkatartikusabb sportélményei számodra?
Be kell vallanom, hogy nem láttam a fentebb említett Szoboszlai gólt élőben… A nyolcórás időeltolódás következtében a sorsdöntő találkozó egy kétórás meeting időpontjában történt. Ezért csak a telefonomon tudtam követni az eseményeket, és amikor felugrottam Nego góljánál, az összejövetel szervezői tanácstalanul jelezték, hogy jó lenne, ha visszafognám magamat. Ezek után próbáltam úgy tenni, mintha lenne fontosabb dolog is, mint a magyar válogatott. Sikerült is bravúrosan felnéznem a telefonom képernyőjéről pontosan annyi ideig, ameddig Szoboszlai Dominik végigvezette a labdát az egész izlandi térfélen és lőtte ki az alsó sarkot.
Ennek okán a Los Angeles Lakers phoenixi vendégjátékát emelném ki, aminek személyesen tanúja lehettem, hiszen sikerült bejutnom LeBron Jamesék meccsére. Idegenben is otthon játszott a Lakers, hiszen több Kobe Bryant mez volt a lelátón (magamat is ideszámítva), mint hazai felső. A mérkőzés végén, a Lakers fiatal játékosa, Kyle Kuzma egymás után szórta a pontokat, hozzásegítve szeretett csapatomat egy nagyon fontos idegenbeli győzelemhez. LeBron James játéka élőben minden előzetes várakozást felülmúlt, a Lakers közösség fanatizmusa pedig egy életen át hatással lesz rám.
Ki volt az év felfedezettje nálad és miért?
Ebben a speciális évben nehéz a választás, hiszen akadoztak a sportesemények, ráadásul a tokiói Olimpia is elmaradt. Viszont a magyar labdarúgás gazdagodott egy európai klasszissal, aki világklasszissá nőheti ki magát a következő hónapok és évek során. Bár előző válaszomban Rebrovot választottam az év sportban/sport körül dolgozó személyének, akár Szoboszlai Dominikot is megjelölhettem volna.
Komolyan gondolom: az Izland ellen szerzett győztes gólja nemcsak idén, hanem többéves viszonylatban is kiemelkedik minden más teljesítmény közül.
Milyen bajnokságokat követsz kiemelt figyelemmel – akár azon túl is, hogy melyikről írsz szívesen? Mit vársz ezeknek a ligáknak a tavaszi szezonjában? Mi az, amire külön érdemes lesz szerinted figyelni?
A magyar válogatott és a magyar első osztály küzdelmein túl legfőképpen az angol, a spanyol és amerikai első osztály találkozóit követem. Emellett nagy figyelmet fordítok a magyar NB II, illetve az amerikai férfi és női válogatott mérkőzéseire is.
Az NB II nagy kedvencem, mert sok ismerősöm, barátom, korábbi játékostársam futballozik ebben a bajnokságban, illetve azért is, mert szülővárosom csapata, a Szeged-Csanád együttese is itt próbál egyre jobban szerepelni.
Az amerikai válogatottak helyzete véleményem szerint egyre izgalmasabb. A női szakág új szövetségi kapitánnyal készül a legutóbbi világbajnoki cím elhódítása után és a generációváltással együtt járó stílusbéli változások is izgalmas fejleményekkel járnak. A női vonal egyébként is egyre jobban le tud kötni, hiszen minőségben és körítésben is fejlődik a sportág.
Az amerikai férfi labdarúgó válogatottra mindenképpen fel szeretném hívni a figyelmet. Olyan játékosok kezdik el nemzetközi karrierjüket és bontogatják szárnyukat, mint a két barcelonai csapattárs Konrad de la Fuente és Sergino Dest, vagy éppen a Dortmundba idén berobbanó Giovanni Reyna. Külön pikantéria egyébként utóbbival kapcsolatban, hogy a 18 éves Reyna a korábbi klasszis Claudio Reyna, illetve a korábbi női labdarúgó válogatott, Danielle Egan közös gyermeke.
Hogyan látod a sportmédia jelenlegi trendjeit?
Érdekes kérdés. Számomra leginkább a tudásmegosztás, a tudásmenedzsment, illetve a szakmai versus álszakmai kontentek körüli kérdések érdekesek. A jelenlegi helyzet úgy áll, hogy a pandémia átírta ezeket a dolgokat.
Március óta megnéztem körülbelül 100-200 előadást, elolvastam rengeteg kutatói és szakmai értékű munkát, illetve meghallgattam többtucat podcast-epizódot is magyar és angol nyelven egyaránt. Ezeket a tartalmakat a legkülönbözőbb háttérből érkező emberek alkották meg. Amatőr, profi, civil, visszavonult és aktív, sportban dolgozó személyiség is.
Az egyik kedvenc előadásom, aminek mind a két részét meghallgattam, a Salzburg amerikai vezetőedzőjének, Jesse Marschnak a bemutatója volt csapatának játékstílusát illetően. Elképesztő szimpatikus, profi, és kifejezetten kiemelkedő szakembernek tartottam az előadás előtt is, de utána még inkább. De persze volt olyan előadás is, például a volt angol szövetségi kapitány, Steve McClaren többórás monológja, ami kifejezetten unalmas és már-már szakmaiatlan volt.
Persze rajtuk kívül volt szerencsém újra elolvasni a magyar karakterfejlesztő, Apró Attila könyvét, Ferenczi Attila tradíciókutató több kötetét, vagy éppen Javier Mallo második kiadásban megjelent alapművét, a Complex Football című szerzeményt. Az anyagok forrása, motivációja, alapértéke különböző, a minőségük viszont kiemelkedő.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a mai világban minden irányból, minden eszközön keresztül ömlik a tartalom a fogyasztók felé. Ez magával hozza a tényt, hogy magának a fogyasztónak sokkal éberebben kell a minőségi tartalom felé fordulnia, mint ezelőtt. És ez a sportmédia tekintetében ugyanúgy igaz, mint a média más területein.
Csak azért, mert a volt angol szövetségi kapitány tart előadást, még nem biztos, hogy az az előadás színvonalas lesz. Csak azért, mert olyasvalakitől hall az ember véleményt, aki az olvasó (sport)politikai meggyőződéseivel ellentétes irányból mondja, amit mond, nem biztos, hogy értéktelen.
Számomra ez az izgalmas téma a sportmédia berkein belül. Hogyan tudok fogyasztóként minőségellenőrzést végezni, és hogyan tudok szerzőként a tartalmaimmal értéket teremteni, ami kiállja a fogyasztó minőségellenőrzési próbáját.
Ha a Büntető olvasóinak önmagadat nem a sporton keresztül kéne elbeszélned, mit mondanál, hogyan ismerhetnek rád?
A futball az életem, így nagyon nehéz elvonatkoztatni a témától. Viszont, bár futballal kapcsolatos, de kifejezetten érdekes kulturális téma a futball társadalmi beágyazódása. Vagyis az, hogy egy futball csapat milyen hatással van a sportot körülvevő légkörre, a társadalom tagjaira, illetve az emberek mindennapos érzelmeire.
Van ugyanis egy olyan érzésem, hogy a futball (más sportág is alkalmas erre egyébként) képes a társadalmi problémák enyhítésére, sőt megoldására is. Az emberek egymás iránti tisztelete, a közös cél iránti szenvedély, az egybetartozás érzése mind olyan dolog, amit egy futballmeccs könnyedén képes kihozni a társadalom olyan tagjaiból is, akik erre alkalmatlanok lennének más csatornán keresztül.
Nagy kincsként tekintek a futballra, ugyanakkor azt gondolom, hogy a futball célja nem más, mint a társadalom javítása és pozitív irányba terelése. Azt remélem, hogy a világon mindenhol, de különösen Magyarországon ez a fajta gondolkodásmód egyre inkább elterjed és segíti a jelen és jövő nemzedéket az egymáshoz fűződő kapcsolatrendszerek kezelésében.
Ebben a témában találok magamra leginkább, ha nem kifejezetten futballedzői vagy elemzői mivoltamról kellene beszélnem. Elvégre doktori szintű végzettséggel rendelkezem, ebben a minőségemben pedig komoly felelősséget érzek a társadalmi folyamatok értékelésében és azok javításában. Nekem a futball az eszközöm erre vonatkozóan, remélem hosszú távon sikeres leszek ebben a tekintetben is.
Mit üzennél a Büntető olvasóinak?
Elsősorban sok egészséget és kitartást kívánok mindenkinek! A lehetőségekhez mérten derűt, jókedvet, és a lehető legnagyobb békében eltöltött, áldott karácsonyi ünnepeket és sikeres évzárást!
Hogy valami konkrétumot is említsek… Bár az Egyesült Államokban élek, magyar emberként vagyok jelen mindenhol a világban, magyar emberként gondolkozok, magyar emberként értékelek minden változást és történést magam körül.
Ekképpen nagyon remélem, hogy hazánk számára az elkövetkező évek, évtizedek pozitív kicsengésűek lesznek. Ehhez kívánok minden jót az otthoniaknak és minden magyar embernek szerte a világban!
Ajánló a szerző cikkei közül: