Nagykanállal habzsoltuk a futballt – a döntőt láttuk az angol–francián?

Meccsritmus – Dübörgő angol rockzene, francia dallamokkal

Mintha egy dübörgő Pink Floyd-koncerten vettünk volna részt, amelyet gyönyörű francia dallamok színesítenek. Már a bő negyedóra után megszületett első gól előtt is érezni lehetett, az együttesek nem spórolnak, úgy akarnak muzsikálnak, ahogyan csak ők tudnak. Ezzel együtt a távoli francia találat nemcsak a meccset, de az angolokat is még inkább feldobta, így évtizedek óta alighanem a legjobb előadásukat produkálták, éppen a világ talán legjobb csapata ellen.

Innentől inkább erőlködés lett belőle, hogy megmentse társaival az előadást, csakhogy a győzelmi induló végül a franciáknak szólt.

Magasles – Fejben dőlt el

Hugo Lloris a világ egyik legrokonszenvesebb kapusa volt eddig is, most pedig újra megmutatta, hogy az egyik legjobb is. Ámulatba ejtően röpködött a kapuban, gólnak látszót lövések sorozatát hárítva. Kane második büntetőjénél pedig jól érezte már az irányt – és vetődés közben kapu fölé szurkolta a labdát. Antonie Griezmann évek óta nem futballozott ilyen ihletetten, bejátszotta a pályát, két gólpasszt adott, amelyek közül a második elérte a lelátón szorongó David Beckham szintjét – persze ballal küldte a védők mögött Olivier Giroud fejére a labdát.

Pedig az angolok 1-1 után is élesebbnek tűntek, Bukayo Sakával az élen jó döntések sorozatát hozták a játékban, kreatívan futballozva. Ugyanakkor mindenki tudta, a francia válogatottban olyan képességek rejlenek, amelyek jobban játszó csapat ellen is bármikor gólban nyilvánulhatnak meg. Giroud önmagát sem tartja a legjobb francia csatárnak, de a lenyűgöző hozzáállásának köszönhetően győztes gólt szerezhetett.

Ami jó volt

Olyan tisztán futballozni 2022-ben, ahogyan Anglia tette az első félidőben, egészen csodálatos élményt ad. Egyetlen szabálytalansággal hozott le 45 percet, egy életveszélyesen ritmus váltó francia alakulat ellen, ami a sportág jövőjében gyönyörű távlatokat nyit, hiszen nagy játékkal párosult, mindenki nyert vele. Ez a negyeddöntő egyben a futballkultúra diadala is lett, amelyhez a két szövetségi kapitány, Gareth Southgate és Didier Deschamps sportszerűség és szakértelem mellett bátor taktikával is hozzájárult.

Ami nem volt jó

Az első francia gólt egy Saka ellen elkövetett teljesen nyilvánvaló szabálytalanság előzte meg, egy szabadrúgással Anglia veszélyes beadási lehetőséghez jutott volna az ellenfél tizenhatosánál. Innen indult a gólt hozó egészpályás francia ellenakció, más kérdés, hogy mégis csak az angolok jártak jól mindezzel, hiszen tudásuk legjavát hozták elő, nem is eredménytelenül.

Ez lett volna a finálé?

Ez a negyeddöntő méltó folytatása lett a felejthetetlen angol–francia csatáknak, döntőnek is beillett volna. Ezzel együtt persze nem biztos, hogy az új világbajnokot láttuk most, hiszen előbb-utóbb valakinek gól kell szereznie Marokkó ellen (ha csak nem akar tizenegyesekkel kísérletezni), valakinek meg kell állítania 120 percen belül a horvátokat, és akkor még Argentína magával ragadó hozzáállásáról és Lionel Messiről még nem beszéltünk.

Kiemelt fotó: CTV News