Pochettinóval nem sokon múlt, Contéval végre sikerülhet?

Ha megnézzük a szezonbeharangozóban a Premier League sötét lovaként emlegetett liliomfehérek múltját az angol első osztályban, akkor egyértelműen látszik, hogy a PL 1992-93-as alapítását követő években, noha jellemzően a tabella első felében végeztek, az mégis ritka volt, hogy az elsőszámú európai kupasorozatban való indulásra feljogosító helyen zárjanak. Ez először Harry Redknapp regnálása idején sikerült, egészen pontosan a 2009-10-es idényben, amikor is 70 ponttal a 4. helyet kaparintották meg.

André Villas-Boas és Tim Sherwood egyaránt rövid távú megoldásnak bizonyult, Mauricio Pochettino irányításával viszont egy olyan (arany)korszak vette kezdetét, amikor parádésan teljesített a csapat, sokszor messze túlszárnyalva az elvárhatót!

Nem csak a hazai, de a nemzetközi porondon is rendkívül sokáig meneteltek, hiszen a 2018-19-es Bajnokok Ligájában mindössze a Jürgen Klopp féle Liverpool tudott nekik megálljt parancsolni, miután a madridi döntőben 2–0 arányban diadalmaskodtak a „vörösök”. A karnyújtásnyira lévő trófea megszerzése végül tehát nem sikerült, és bár a bajnokságban elért 4. pozíció korántsem tekinthető csalódásnak, Pochettino kénytelen volt továbbállni.

José Mourinho 1,5 évet kapott, de sem a 2019-20-as (6. hely, 59 pont, +14-es gólkülönbség), sem a 2020-21-es produkcióval (7. hely, 62 pont, +23-as gólkülönbség) nem győzte meg a vezetőséget arról, hogy hosszú távon is ő az ideális választás. Ez utóbbi szezont egyébként az a Ryan Mason fejezte be, aki 29 évesen a PL történetének legfiatalabb edzőjeként megtette a tőle telhetőt, de egyértelmű volt, hogy rá csak átmeneti opcióként számítanak. A 2020-21-es szezont a Wolverhamptontól érkező Nuno Espirito Santóval kezdték meg, de ő pusztán 4 hónapig élvezhette az irányába tanúsított bizalmat, miután finoman szólva sem tudta megvalósítani azt, amit vártak/reméltek tőle. És itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, ami nagyon úgy fest, hogy ismét pozitív irányba terelte az elmúlt években kizökkeni látszó Tottenham-projektet…

Korlátozott pénzügyi lehetőségek

Ahhoz, hogy megértsük, egyáltalán milyen közegben versenyez a Tottenham, feltétlenül érdemes kitekinteni a gazdasági aspektusokra. A futballban egy viszonylag régóta kutatott téma, hogy a sportszakmai eredményességgel mely pénzügyi tényezők mutatják a legerősebb korrelációt.

Az éves bevételek összehasonlítása szempontjából a Deloitte Football Money League hasznos kiindulási alap lehet számunkra. A 2011-12-es és a 2020-21-es szezon közötti 10 évet vizsgálva megállapítható, hogy a Tottenham piaci bevételei évről évre nőttek, a 2018-19-es kiírásig tulajdonképpen megháromszorozódott(!) a mérlegük ezen oldala, ezt követően azonban szinte mindegyik csapatnál azonnal éreztette hatását a pandémia. Ezt a mértékű növekedést csak a Liverpool-nak (160%-os bővülés) sikerült megközelítenie, de a Manchester City sem zárt rossz időszakot ebből a szempontból, a Chelsea és az Arsenal viszont mintha kicsit „beragadt” volna.

A Transfermarkt szerint a Tottenham játékoskeretének értéke a néhány hete kezdődő 2022-23-as idényben 657 millió euró, ami a PL-mezőnyében az 5. legmagasabb, bár nem sokkal előzik meg ebben a tekintetben az eddig kiválóan játszó és a meccseiket magabiztosan megnyerő Arsenalt (647 millió euró). A Chelsea (811 m) és a Liverpool (856 m) keretét valamennyivel értékesebbre taksálják, a Manchester City pedig a 150 millió euróra becsült Erling Haalanddal a fedélzetén az egyedüli klub, amely eléri az 1 milliárd eurós határt. Ha viszont a játékosok átlagos piaci értéke szerint rendezzük sorba a Big 6 együtteseit, akkor már a 4. helyre kerül a Spurs (26,3 millió €), nem is olyan sokkal lemaradva a Chelsea-től (29 millió €). Összességében egy nem is túl idős, de nem is túl fiatal kerettel dolgozhat most Conte, mivel 26,2 év a Spurs-játékosok átlagéletkora, ami a 10. legfiatalabb a mezőnyben. (Az Arsenal 24,4-gyel, míg a United 25,0-val áll, ezeknél alacsonyabb számot semelyik másik csapat mellett nem lehet találni, Erik ten Hag és Arteta tehát bőven válogathat a fiatal, de még jellemzően a legjobb évei előtt álló játékosokból.)

A Capology adatai alapján a Tottenhamnél éves szinten 127 millió eurót keresnek aggregáltan a játékosok, amivel csak az Arsenalt (116,2) előzik meg, de a versenytársakhoz képest jókora a lemaradás, főleg akkor, ha a Manchester Uniteddel (266) mérjük őket össze.

Harry Kane a Tottenham legjobban fizetett játékosa, ő hetente 232,5 ezer eurót visz haza, ennél viszont 18 játékos is magasabb bérért focizik a PL-ben, ami egészen jól mutatja az erőviszonyokat. Csak összehasonlításképpen, a rivális csapatok legjobban fizetett játékosai a következők: Gabriel Jesus (308 ezer font), Raheem Sterling (378 ezer font), Mohamed Szalah (407 ezer font), Kevin De Bruyne (465 ezer font) és Cristiano Ronaldo (599 ezer font). Hogy tovább árnyaljuk a képet, az angol első osztály 100 legjobban fizetett futballistája között csupán 7 Tottenham-játékos szerepel (Szon, Lloris, Kulusevski, Perisic, Höjbjerg, Lenglet). A minimum 230 ezer eurót keresők listáján egyébként Kane mellett 9 United-, 5 City-, 3 Chelsea-, 3 Liverpool-, 2 Arsenal- és egy Nottingham Forest-játékost (Jesse Lingard) találunk.

Conte-kompatibilis igazolások

Az olasz szakember minden lehetőséget igyekezett megragadni annak érdekében, hogy betömje a keretben azokat a lyukakat, amelyek esetlegesen hátráltathatják a kitűzött célok elérésében. Néhány héttel a kinevezése után, még a 2021-22-es kiírás telén sikerült meggyőznie a váltásról Rodrigo Bentancurt (19 millió euró) és Dejan Kulusevskit (kölcsönszerződésének díja 10 millió euró) is, akik egyaránt a Juventusból érkeztek. Az uruguayi középpályásnak 1361 perc jutott, és bár játéka korántsem volt makulátlan, 4 asszisztot azért csak összehozott.

Az előző kiírásban elért 4. helynek és a BL-kvalifikációnak köszönhetően szép summa állt idény nyáron Conte rendelkezésére, aki nem is fogta vissza magát az átigazolási piacon. Az edző által favorizált 3-4-2-1-es formációban a támadóposztok gyakorlatilag bármelyikén bevethető Richarlisonért 58 millió eurót sem sajnáltak kifizetni az Evertonnak. A 6-os szerepkörbe a Brightonban meggyőző teljesítményt nyújtó Yves Bissouma (29,2 millió euró) érkezett, aki eddig főként csak csereként szállt be (bár a legutóbbi, West Ham elleni bajnokin a kezdőben kapott helyet), de a keret mélyítése szempontjából abszolút ideális választásnak tűnik a 4 évre aláíró 25 éves mali válogatott.

A legutóbbi Serie A-évadban a bajnoki címről éppen csak lemaradó Interben Ivan Perisic szenzációs teljesítménnyel rukkolt elő, és hiába 33 éves a bal szélen brillírozó horvát, bizonyára még mindig van benne néhány kiváló év. Az, hogy őt ingyen csábították el Olaszországból, csak hab a tortán, a variációs lehetőségek vitán felül bővülnek általa. A Southamptontól érkező Fraser Forsterért szintúgy nem kellett fizetni, ő vélhetően Lloris mögött lesz majd a rangsorban. A védelem megerősítése érdekében egyrészt kölcsönvették Clément Lenglet-t a Barcelonától, másrészt pedig az Atalantától 50 millió euróért szerződtették a 2021-22-es idényben még kölcsönben szereplő Cristian Romerót. A megelőző szezont a Nottingham Forestnél töltő, és ott a Championshipben 2 gólig, valamint 4 asszisztig jutó Djed Spence 14,7 millió euróba került, a rotációban várhatóan ő is megkapja majd a lehetőséget az olasz edzőtől. Destiny Udogie 18 millió euró ellenében 5 évre írt alá a liliomfehérekhez, de a 2022-23-as kiírás során még az Udinesét fogja erősíteni kölcsönben.

A távozók oldalán jobbára olyan játékosokat találni, akik kiegészítő szerepet töltöttek be a londoni csapatnál. Steven Bergwijnért 31,25 millió eurót utalt az Ajax, Cameron Carter-Vickers pedig a Celtic-hez (7 millió euró) került. Tanguy Ndombélé a várakozások ellenére igazándiból sosem tett le huzamosabb ideig olyan teljesítményt az asztalra, ami miatt megérte volna hosszú távon Londonban tartani, ezért rábólintottak a Napoli 500 ezer eurós kölcsönvételére. Giovani Lo Celso (Villarreal) és Sergio Reguilón (Atlético Madrid) a LaLigában, Harry Winks (Sampdoria) a Serie A-ban, míg Joe Rodon (Rennes) a Ligue 1-ben folytatja – egyelőre kölcsönben.

És végül, de nem utolsó sorban a teljes kép kapcsán mindenképpen meg kell említeni, hogy ismét sikerült megtartani a csapat két vitathatatlanul legjobb játékosát. Szon és a rekordot rekordra halmozó Kane olyan szinten fontos és meghatározó eleme a mostani Tottenhamnek, hogy nélkülük korántsem lehetne ilyen félelmetes, kiszámíthatatlan és a hibákat könyörtelenül kihasználó támadósorról beszélni. Kulusevskivel és Richarlisonnal kiegészülve pedig még több opció és formáció közül választhat Conte!

Kane és Szon párosa segítheti minél jobb eredményhez a Tottenhamet (Forrás: GOAL.com)

Mit hozhat a jövő?

A nyáron eltapsolt bruttó 169,9 millió euró a PL mezőnyében a 4. legtöbb, míg a 131,15 millió eurós nettó költés a 6. a rangsorban. Az iménti bekezdésekben taglalt változásokat elnézve viszont talán nem túlzás kijelenteni, hogy összességében eredményes és bizakodásra okot adó átigazolási időszakot zárt a Spurs, hiszen az előző idényhez képest még bővebb és magasabb minőségű keret áll most Conte rendelkezésére.

A labda nélküli játékuk és a védekezésük színvonalát tökéletesen leírja, hogy ha a tizenegyeseket nem számítjuk, akkor az ellenfeleik átlagosan 0,08-as xG-vel bíró lövésekkel próbálták bevenni Lloris kapuját, ami a legalacsonyabb az egész ligában. Másik oldalról elmondható, hogy az ő kapuralövéseik voltak átlagosan a legjobb minőségűek (0,13 xG/kísérlet) a mezőnyben, vagyis tényleg csak akkor tüzeltek, amikor valóban ígéretes lehetőséget alakítottak ki.

A most zajló idényben, noha egyelőre elmarad a szemkápráztató és közönségszórakoztató játék, az 5 forduló alatt bezsebelt 11 pont aligha nevezhető rossz kezdésnek. A 4 kapott gólnál mindössze a Brighton (3) kapitulált kevesebbszer, a 4,8-as xGA-nál pedig csak a Manchester City (2,8) és az Artetával szárnyaló Arsenal (3,2) engedett alacsonyabb kvalitású helyzeteket az ellenfeleknek. A FiveThirtyEight jelenleg 50%-nyi sanszot lát arra, hogy BL indulást érő helyen végezzen a Spurs. Ez alapján az várható/valószínűsíthető, hogy az „ágyúsokkal” (58%) és a Chelsea-vel (36%) kell majd megküzdeniük a 3. és a 4. pozícióért (a bajnoki cím legfőbb esélyese 60%-kal a City, a Liverpool neve mellett pedig 21% szerepel). A tabella elején egyre csak fokozódó verseny és a riválisok nem elhanyagolható pénzügyi előnye folytán a Bajnokok Ligája-szereplés kiharcolása okvetlenül megsüvegelendő lenne, Contét ismerve azonban nem elképzelhetetlen, hogy Londonban még ennél is merészebb álmokat szövögetnek…

Kiemelt fotó: Football 365