Amikor a világbajnokság előtt a Bayern München még viszonylag magabiztosan, négy pont előnnyel vezette a Bundesligát, kevesen hitték volna, hogy bárki a bajorok útjába tud állni a 2013 óta immáron zsinórban tizenegyedik bajnoki cím felé vezető úton.
Viszont télen történt itt egy és más. Például említhető Manuel Neuer lábtörése, illetve a vele szoros kapcsolatban lévő Toni Tapalovic kapusedző menesztése, utóbbi szintén nagy szerepet játszhatott Julian Nagelsmann sorsában, akitől – kissé méltatlan körülmények között – a múlt héten váltak meg Hasan Salihamidzicék. Ezt a történetet már részletesebben is kifejtettem, ezúttal konkrétan a küszöbön álló, elég nagy téttel bíró Klassiker kerül terítékre, amelyet immáron már Thomas Tuchel irányításával vív meg a Bayern.
Az ellenfélnél eközben Edin Terzic nyugodtan készülhetett a mérkőzésre. A tavasszal remeklő dortmundiak hasonló formajavulást mutattak be, mint 2021 tavaszán, amikor szintén Terzic vezetésével a sírból sikerült megmenteni a szezont és egy bajnoki bronzéremmel és egy német kupagyőzelemmel zárni.
Bayern München: edzőváltás után
Salihamidzicék legfőbb indoka Nagelsmann elbocsátására a túlságosan hullámzó bajnoki szereplés volt, ami kétségtelenül jogos érv. A vb előtt meglévő négypontos előny helyett most már egypontos hátránnyal áll a Bayern München a legközelebbi riválissal szemben. A legfőbb riválissá tavaszra kétségkívül a Dortmund vált, amely januárban még kilencpontos hátránnyal várta a tavaszi folytatást. A Bayern bukdácsolása viszont azt jelentette, hogy a Ruhr-vidékiek tíz pontot hoztak rajtuk, így tudták megelőzni a bajorokat a tabellán. Az újdonsült Bayern-edző, Tuchel számára is pikáns lehet ez a találkozó, hiszen korábban, 2015 és 2017 között dolgozott Dortmundban – nem is sikertelenül. Egész jól át tudta venni Jürgen Klopp örökségét és előbb egy bajnoki ezüstéremmel, majd második szezonjában egy német kupagyőzelemmel bizonyított. Utóbbi után viszont már nem volt maradása, miután összekülönbözött a vezetőség nagy részével – ez nála nem egyedi történet.
Túlzás nélkül állítható, hogy Tuchel és a Bayern sorsdöntő hetek előtt áll a szezon végkifejlete szempontjából. Először jön a bajnoki cím szempontjából fontos Klassiker, rögtön azután április 4-én az SC Freiburg elleni negyeddöntő a Német Kupában, majd egy hétre rá a Manchester City elleni Bajnokok Ligája-negyeddöntő első mérkőzése idegenben. Mindhárom fronton gyorsan kell tehát eredményeket mutatnia Tuchelnek és stábjának, amelynek ismét tagja Lőw Zsolt is, a Bayern kispadján. Nem kis nyomást jelenthet ez, de az edző a Chelseanél már bizonyította 2021-ben, hogy egy csapatot szezon közben átvéve is képes BL-győzelemig vezetni.
Főleg januárban adódott sok problémája a Bayernnek a labdavesztések után fellazuló középpályából. Nagelsmann sokszor váltogatta a három- és a négyvédős alapfelállást is. Érdekes lesz, hogy Tuchel melyik mellett teszi le a voksát. Elsősorban talán az valószínűsíthető, hogy megmarad a Nagelsmann által az utóbbi mérkőzések nagy részén alkalmazott hibrid megoldásnál, amely például a Paris-Saint Germain ellen is jól működött. A jobb oldalon az utóbbi időben a lehetőségeit megragadó Josip Stanisic kaphat szerepet kissé visszavontabb, biztosító szerepkörben, miközben előtte Kingsley Coman vagy a téli érkező, Joao Cancelo indulhat a szélről gyakran cserélgetve a pozíciókat a jobb oldalra kilépő támadókkal. Eközben a másik oldalon Alphonso Davies szabadon felfutva biztosíthatja a szélességet, Tuchelnél talán már az oldalvonalhoz közelebb, hogy a gyorsaságát jobban kamatoztathassa.
Minden bizonnyal az új edző elsődleges célja ilyen rövid távon az lesz, hogy a lehető leginkább kihozza a játékosok potenciálját – az erősségeikre fókuszálva. Érdekes lesz, hogy elöl kiknek fog lehetőséget adni. Jó hír, hogy Eric Maxim Choupo-Moting visszatérhet a csapatba, hiszen nélküle a Leverkusen ellen nem volt olyan játékosa a Bayernnek, aki lekötötte volna az ellenfél védőit. A kameruni támadó a Mainz és a PSG után immár a harmadik állomáshelyén dolgozhat majd együtt Tuchellel. Fontos feladat lesz még a három rossz formában lévő klasszis játékos, Sadio Mané, Serge Gnabry és Leroy Sané megfelelő szerepkörének a megtalálása. Nagelsmann-nak elsősorban velük volt ilyen téren konfliktusa. Tuchel feladata lesz, hogy a sok elmozgáson alapuló támadójátékon belül a játékosok ne egymást zavarják, hanem egymásnak jó időzítéssel teremtsenek területeket. Jamal Musiala nagyon nagy szabadságot kapott Nagelsmann-nál, ez is ott van a szezonbeli jelentős előrelépése mögött, de talán néha túlvállalja magát. Egy szélen többször elfutó Davies például segíthet neki a szorult helyzetekben.
Borussia Dortmund: tavaszi szárnyalás
Ősszel még úgy tűnt, hogy Dortmundban nem voltak jelentős hatással a nagy nyári változások. A leköszönő Michael Zorcot sportigazgatóként követő Sebastian Kehl eléggé aktív volt az átigazolási piacon. Nico Schlotterbeck átigazolásával az utóbbi években nagyon ingatag védelem bővült egy erős láncszemmel, az egyik legtehetségesebb német fiatallal bővült, míg Niklas Süle a rutint hozta Mats Hummels mellé a Bayern Münchentől.
A támadósorban Erling Haaland távozása tette szükségessé az erősítéseket. Karim Adeyemi és Sébastien Haller érkezésével sikeresnek tűnt a pótlás, de aztán jött a sokkoló hír, miszerint utóbbinak hererákja van. A dortmundiak sietve elhozták a robusztus centert, Anthony Modeste-et az 1. FC Kölntől, ő azonban Dortmundban meg sem közelítette a korábbi formáját. Helyette az ősz végére már a fiatal Youssoufa Moukoko kapott inkább szerepet. Ráadásul eközben Adeyemi sem tudott formába lendülni a szezon eleji sérülése után. A Dortmund sokszor csak szerencsével tudott nyerni, mivel rendkívül akadozó volt a támadójáték, viszont aztán a vb előtt végképp szétesni látszott a csapat a védelem folyamatos bizonytalankodásai miatt. Süle és Schlotterbeck a válogatottban is negatív főszereplővé lépett elő a világbajnokságon a Japán elleni vereség során. A Dortmund kilencpontos hátrányból várta a tavaszi újraindulást, ám az első két idei bajnokin, az FC Augsburg és a Mainz ellen aratott egygólos győzelmek (az utóbbit egy utolsó percben esett góllal nyerték meg idegenben 2–1-re) után új erőre kapott Edin Terzic gárdája.
Összességében viszont Terzic 2021 után immáron már másodszor bizonyítja, hogy lehetetlen helyzetekből is képes életet lehelni a csapatba. Elsősorban a motivációs képességeit dicsérik, de azért taktikailag is voltak jó húzásai. A fordulópontot január végén a remek formát futó Bayer Leverkusen idegenben való 2–0-s legyőzése jelentette. A Dortmund sikerének a stabil védekezés ágyazott meg, amiből kiindulva két kontragóllal sikerült diadalmaskodni. Haller is ezen a mérkőzésen térhetett vissza, akit a kemoterápiás kezelései alatt példás módon támogatott csapata a felépülés útján. Vele újra hatékonyabb a csapat jelenléte az ellenfelek védői között.
Talán a legfontosabb módosítás Emre Can hatosként való szerepeltetése, ami több szempontból is hozott a dortmundiak konyhájára. Egyrészt biztosítja a védelem és a középpálya közötti területet, másrészt építkezéskor a védők közé visszalépve Schlotterbeck bátor fellépéseit is fedezi. A fiatal védő rendszerint zavartalanul léphet fel a visszaálló ellenfelekkel szemben és bonthatja meg a csapatszerkezetüket. Julian Brandtot az őszi szezonhoz képest jelentősen tehermentesítették, kevesebbet kell védekeznie, így a bal szélről indulva kötetlenebb szerepkörben bontakoztathatja ki a támadó erényeit. Az ő behúzódásait segíti Marius Wolf fáradhatatlan játéka jobb oldali védőként. Wolf egy igazi Allrounder, aki képes befutni a szélt, ezzel biztosítva a kreatív játékosok gyakori helycseréit. A kreatív játékosok közé tartozik Raphael Guerreiro is, aki a legutóbbi két mérkőzésen már nem bal oldali szélső védőként csillogtatta meg támadóerényeit, ezen a poszton a télen az Union Berlintől érkező Julian Ryerson a védekezésben stabilabb választás, így valószínűleg a Bayern ellen is ő kezd majd. Guerreiro a sok hiányzó miatt újra a régi posztján, a középpályán játszhatott. A Schalke és a Köln ellen két góllal és három gólpasszal bizonyította a portugál, hogy lehet rá számítani. Jó játékolvasásának köszönhetően azonnal képes betölteni a megnyíló üres területeket Jude Bellinghammal egyetemben.
A dortmundiak egy kicsit aggódhattak a sok sérült miatt, de úgy néz ki, hogy Brandt és a kapuban Gregor Kobel is bevethető lesz a Klassikeren. A svájci kapus ebben a szezonban végképp felnőtt a topkapusok szintjére. Sokszor az ő védései segítették elő a dortmundi győzelmeket, ezekre pedig a Bayern ellen különösen szükség lesz. Karim Adeyemi viszont aligha lesz ott. A fürge szélső tavasszal, a bal szélre átkerülve rohamosan kezdett formába lendülni, de egy combizomszakadás újra a partvonalon kívülre kényszerítette. Így minden bizonnyal ezúttal is Marco Reusnak kell csapatkapitányként megoldania a társaival együtt a bal szél hatékony bejátszását.
Összegzés
Izgalmas kérdésekre adhat tehát választ a hétvégi müncheni Klassiker. Érdekes lesz, hogy Tuchel egy hét alatt milyen változásokat tud eszközölni a Bayernnél, a bajor szurkolók valószínűleg hasonló álomrajtban reménykednek tőle, mint amit Hans-Dieter Flick produkált 2019-ben. Flick akkor az első, vezetőedzőként megvívott mérkőzésén 4–0-val küldte haza a Dortmundot, majd meg sem állt a triplázásig, és erre a lehetőség még a jelenlegi idényben is megvan.
A Dortmund jó formája bizakodásra adhat okot, de azért a Bayern – főleg hazai pályán – még mindig toronymagas esélyesnek számít. Viszont ez a Dortmund idén Terziccel talán keményebb dió lehet, mint a korábbiak, amelyek a topmeccseken rendre elbuktak. Az őszi Klassikeren már bizonyította a Dortmund, hogy nem szabad őket leírni, akkor 2–0-s hátrányból tudtak pontot menteni Reusék.
Kiemelt kép: thegamehaus.com
