Rekordok sorát megdöntve tér vissza az SK Brann az élvonalba
Nagy meglepetésre a 2021-es szezon végén elbúcsúzott a norvég élvonaltól az SK Brann együttese. A bergeniekről tudni lehetett, hogy nem a másodosztály szintjéhez tartoznak, amit sikerült is bizonyítaniuk, sőt megalapoztak egy olyan jövőképet, amely igen magasra viheti őket, ha folytatni tudják a megkezdett munkát.
Norvégia második legnagyobb városa, Bergen első számú labdarúgócsapataként az SK Brann az ország egyik legnagyobb klubja a közérdeklődés szempontjából. Noha mindössze három bajnoki címmel büszkélkedhet az egyesület, összesen 15 alkalommal játszott Norvég Kupa-döntőt, melyek közül hatot meg is tudott nyerni. Az 1960-as évek sikerkorszaka (bajnoki cím az 1961-62-es szezonban és 1963-ban) után az 1980-as években igazi „liftezős” időszakot élt meg a klub az első és a másodosztály között, ám aztán 1987 után 2014-ig stabilan az élvonal tagjai voltak, és ebben az időszakban ünnepelhették a harmadik bajnoki címüket is – 2007-ben, amely 44 év várakozást zárt le. A 2014-es búcsú miatti szomorkodás sem tartott sokáig, hiszen a gárda azonnal visszajutott az élvonalba.
Ezek után a tavaly év végi kiesés eléggé váratlanul ért mindenkit, hiszen a 2015-ös feljutás után eleinte a nemzetközi porondért volt harcban az együttes, majd egy stabil középcsapat szintjét tudta hozni. A sikertelenül zárult idényben csaknem a szezon felét a tabella utolsó helyén töltötték, Eirik Horneland kinevezése adott némi reménysugarat, jött néhány siker, és végül a 14., osztályozós helyen zártak, de végül az FK Jerv egy felejthetetlen meccsen megnyerte a play-offot. Az 1–1-es rendes játékidő után a hosszabbítás elején egy bergeni játékost kiállítottak, és úgy lett a végén 4–4 az állás, hogy kétgólos hátrányból állt fel a Brann emberhátrányban. A tizenegyes-párbajban is a kilencedik párig kellett várni a döntésre, és nem ők örülhettek, az ellenfél jutott fel az első osztályba.
A búcsú nagyon fájdalmas volt a klub számára, de egyben az átalakulás esélyét is kínálta. A feljutás után ismét elszálltak a bérek, és ezt a koronavírus-járvány után nem igazán tudták a helyén kezelni. A másodosztályra már látványosan csökkentek a kiadások, és ez így már szebb jövőképet mutatott pénzügyi szempontból. Horneland állása nem volt veszélyben, mert a szakembertől, aki korábban az utánpótlás-válogatottak mellett dolgozott szövetségi edzőként, éppen azt várták, amihez a legjobban ért, a fiatalok fejlesztését és az első csapatba való beépítésüket.
A projekt ezen a vonalon indult el és már az első meccsektől kezdve látszódott, hogy olyan szinten emelkednek ki az OBOS-Ligaen mezőnyéből, hogy csak az lesz a kérdés, hány rekordot tudnak megdönteni. Az első számút végül nem sikerült, mert a 27. fordulóban a Mjöndalen IF legyőzte őket, így a veretlenség elúszott, de ezen kívül sorra dőltek meg a csúcsok.
A legtöbb győzelem:
2019-ben az Aalesunds FK 25 sikert aratott a szezonban, amivel a 15 éve fennálló 24-es győzelmi számot sikerült megdönteniük, de az ő rekordjuk nem tartott ilyen sokáig, ugyanis a bergeniek 30 bajnokiból 26 alkalommal bezsebelték a három pontot.
A legtöbb pont:
A már említett, három évvel ezelőtti remekbe szabott szezon során a narancssárga-kékek 79 pontig jutottak el, ám az egy sikerrel többet számláló Brann ebben is felülmúlta őket, s immár 81 egység számít a másodosztály legmagasabb pontszámának.
A legtöbb lőtt gól:
Az elmúlt három évben két bajnoki címet is begyűjtő FK Bodö/Glimt 2017-ben vívta ki a feljutását az élvonalba, s akkor 83 alkalommal voltak eredményesek. Ezt négy fordulóval a szezon vége előtt elérte Horneland legénysége, akik végül 95 találatig meg sem álltak.
A legjobb gól/meccs mutató:
Még 2000-ben, amikor csak 14 csapat alkotta a másodosztály mezőnyét, akkor a Sogndal IL 73 gólt szerzett, ami 2,81-es meccsenkénti mutatónak felelt meg. Ezt csak megközelíteni tudta az előbb említett sárgamezes együttes, de a bergeniek három fölötti mérlege ezt a rekordot is átadta a múltnak. Immár 3,17 gól/mérkőzés a legjobb teljesítmény.
A legkevesebb kapott gól:
Egészen 1998-ig kell visszamennünk az időben, mikor is az Odd Grenland csapata 18 kapott góllal nyerte meg a bajnoki címet a második vonalban. Noha az akkori időkben még csak 26 bajnokit játszottak, a bergenieknek nem okozott gondot, hogy néggyel több összecsapást is kevesebb kapott találattal hozzanak le, mindössze 16 gólt kaptak.
A legjobb kapott gól/meccs mutató:
Természetesen ez a rekord is az előbb említett Oddhoz tartozik, de a mérkőzésszámból is adódik, hogy sikerült jócskán megdönteni ezt. A rekord mostanáig 0,69 gól/meccs volt, ám a Brann jóvoltából most már 0,53 a legjobb mutató, vagyis a megdöntéséhez minden második meccsen szabad csak gólt kapnia a rekordra törőknek.
A legnagyobb gólkülönbség:
Az Aalesunds FK már szóba került egyszer, de most a 2002-es feljutásuk a téma, amikor is 77–26-os mérleggel zártak, ami +51-es gólkülönbséget jelentett az akkori bajnoknak. A húsz éve felállított csúcsot is szignifikánsan sikerült felülmúlnia Horneland fiainak, akik a 95–16-os mutatóval +79-re emelték a legnagyobb gólkülönbség rekordját a norvég második ligában.
A legutóbbi feljutást követően rögtön az élvonalban is remekelt a Brann és ezüstéremig jutott, ez most nem tűnik reálisnak, hiszen az élvonal is sokkal kiegyensúlyozottabb lett, több a minőségi csapat, amelyeket az európai kupaporondon is megismerhettünk, de a bergeniek utánpótlása és a klub anyagi helyzete alapján a kiesés aligha fogja veszélyeztetni őket a jövőben. Csupán az a kérdés, hogy a tavaly nyáron kinevezett sportigazgató, Jimmi Nagel Jacobsen mennyire fog jó munkát végezni Hornelanddal együttműködve, mert az élvonalnak nagy szüksége van az SK Brannra, amely igazi kirakatcsapata lehet ismét a norvég futballnak, ha folytatja a megkezdett utat.
Kiemelt kép: SK Brann