Szalah: megy vagy marad?

Szalah: megy vagy marad?

2022. ápr. 28.

A kérdés akár kiegészíthető úgy is, mi lesz a nyártól a nemrégiben még megbonthatatlannak hitt Szalah, Firmino, Mané hármas sorsa, elvégre a következő szezon végén mindhármuknak lejár a szerződése. Az egy-két éve még csodálattal bámult trió tagjai közül Mohamed Szalah jövője érdekli persze a leginkább a Liverpool híveit. No hát akkor, megy vagy marad?



Száz százalékos magabiztossággal felelni erre egyelőre nyilvánvalóan nem lehet, fogalmazzunk úgy, a maradására utaló jeleket éppúgy találni, mint amelyek azt sugallják, elválnak az egyiptomi csatár és a Liverpool útjai. Az előbbieket sorjázva, beszámolók szerint felesége és két lánya, Makka és Kajan is nagyon jól érzi magát Angliában, azon belül is a cheshire-i otthonukban; a szurkolók bálványozzák, Jürgen Klopp irányításával Szalah játéka tán sosem remélt magasságokba szökött; a klub, amelyben futballozhat, éppen négy trófeára hajt, de a Klopp- (és Szalah-)érában a Bajnokok Ligáját és a Premier League-et is sikerült már elhódítania, mit sem apadó ambiciózusságát pedig elég jól illusztrálja, hogy két éve nem sajnált 40 millió fontot kifizetni Diogo Jotáért, idén 45 millió eurót (ami bónuszokkal 60 lesz) Luis Díazért, és egy nagy dobás még a nyáron is benne lehet a pakliban, a Liverpoolt felemelő, régi jó híréhez méltó polcra helyező német mester pedig két évig még bizonyosan az edzője marad.


Szakmai és magánéleti szempontból Szalah tehát egyaránt jó helyen van, jobb helyen talán nem is lehetne. 


Ott vannak ugyanakkor a piszkos anyagiak, amelyek mint annyiszor, ezúttal sem megkerülhetők, és amelyek alapjaiban befolyásolják ügyét. S nem is feltétlenül az a momentum, hogy amikor Szalah telefonja csipog, a heti banki átutalást jelző üzenet 200 ezer vagy 350 ezer fontról árulkodik-e – csak a rend kedvéért, a kisebb összeg is heti 90 millió forint, földi halandó elkölteni azt sem nagyon tudná –, hanem hogy azzal hányadik a sorban. Nem Liverpoolban, mert nyilvánvalóan a klub legjobban kereső játékosává válik, mihelyt hosszabbít (csak azért nem az már így is, mert Virgil van Dijk speciel hosszabbított, így heti 20 ezerrel többet zsebelhet be, történetesen 220 ezret), hanem a Premier League-ben. Presztízskérdés, alighanem. És nyilván meg is lehet emiatt Szalahot érteni. Elvégre ha azt látja, a Manchester United legjobbja, David de Gea heti 375 ezer fonttal gazdagszik, a Cityben Kevin De Bruyne 400 ezerrel, de az elmúlt nyáron odaszerződő Jack Grealish is 300 ezerrel, elgondolkodik azon, miért ér ő kevesebbet, mint nevezett kollégái. Elvégre a belga labdaművésszel egyetemben a Premier League mondhatni legkiválóbbja, nála jobbat, eredményesebbet, a csapatát nálánál hatékonyabban segítő futballistát nem nagyon találni Britannia-szerte. Akkor miért kellene a kevesebbel is beérnie? 



Nos, Liverpoolban maradva sajnos azért, mert a vörösök annyit költhetnek el, amennyit megtermelnek, szemben ugyebár az olajpénzekből kistafírungozott, a büdzsét lazábban értelmező, vagy mondjuk úgy, bőkezű közel-keleti szponzort bármikor találó City-tulajdonosokkal.


„A döntés immár Mo kezében van – mondta ennek apropóján Klopp. – A klub megtette, amit megtehet, és vár. Egyelőre nem történt semmi említésre méltó, Mo nem írt alá, de nem is utasította vissza az ajánlatot.” Aligha mutat a megoldás irányába, hogy Klopp kijelentésére Szalah tanácsadója/ügynöke, Ramy Abbas Issa hét nevető fejet tweetelt, de olyan is előfordult korábban, hogy Szalah egy mestermunkája után azt írta a liverpooli elöljárókra utalva, „remélem, figyeltek”. Figyelnek ők, az amerikai tulajdonos Fenway Sports Group (FSG) a jól felépített bérstruktúrát nem szándékozik azonban szétrobbantani. Talán még Szalah kedvéért sem. A kérdés az, kellene-e. Érdemes volna-e kivételt tennie Szalahhal.


Mert mégiscsak arról a futballistáról beszélünk, aki első Premier League-idényében berámolt 32 gólt, egy kivétellel azóta is rendre 20 fölé tornázza a találatai számát, de a szezononkénti gólpassz-átlaga is majdnem tíz.


Nem egészen öt idény alatt a Liverpool örök góllövőlistáján is berúgta magát a top 10-be, és csak a bajnoki találatokat tekintve még a szezon vége előtt beverekedheti magát az első ötbe (Gerrard az ötödik 120 góllal, Szalah 117-nél jár 176 bajnokin szerepelve). Az, hogy 30 éves lesz júniusban, elképesztő fizikumát és formáját látva aligha számít, ha csak esetleges átigazolása kapcsán nem. Mert ugye ha nem hosszabbít, a Liverpool ezen a nyáron kérhet érte utoljára viszonylag nagy pénzt, de hát ki engedhetné meg magának Szalah szolgálatait? Legfeljebb a PSG, a Real, a Bayern, esetleg a Juve – mert azt nehéz volna elképzelni, hogy Anglián belül vált.


Egyelőre viszont nincs megoldás Szalah-ügyben, ahogy Roberto Firrmino és Sadio Mané helyzete is képlékeny. Előbbi azért simább történet: a kezdőcsapatból már a jelenlegi szezonban is többnyire kiszoruló 30 éves brazil jövőre minden bizonnyal elköszön az Anfieldtől, ha érkezik érte ajánlat, meglehet, mindjárt a nyáron, egy évvel megállapodása lejárta előtt. De ha marad is, a Liverpool aligha lesz hajlandó hosszú távú szerződéssel megkínálni. Annál érdekesebb Sadio Mané helyzete.


auto_alt: SkySports



A szenegálit ugyancsak jövő nyárig köti a szerződése az Anfieldre, szintén 30, és valahol Firmino és Szalah közt lebeg: annyira azért nem nélkülözhetetlen, mint Szalah, de sokkal fontosabb, mint Firmino. Főként az idénybeli formája alapján: az elmúlt szezonban jócskán a tudása alatt teljesítő Mané most megtalálta góllövőcipőjét, valamennyi sorozatot tekintve 19-nél jár már, és azért a cult hero” státusza továbbra is sebezhetetlen, hisz mégiscsak Jürgen Klopp első statement” igazolása, aki a Southamptonból megérkezve első bajnoki évében 13 gólt berámolva és hat gólpasszal kiszolgálva a társakat visszarúgta a Liverpoolt a Bajnokok Ligájába. Aztán a Liverpool két csúcsszezonjában, a 20182019-es, valamint a 20192020-as idényben összesen 40 bajnoki gólt termelt, a glóbusz egyik legjobb támadójává válva, hanem az előző idény ahogy csapatának, neki sem sikerült valami fényesre, amikor pedig januárban megérkezett Luis Díaz, végképp azt lehetett gondolni, Mané csillaga leáldozóban Liverpoolban, helyét hamarosan a kolumbiai balszélső veszi át.


A szenegálit nem olyan fából faragták azonban, hogy harc nélkül átadja a helyét, s úgy fest, ha valami jót tett neki, az éppen az élesedő konkurencia.


Sokoldalúságát tovább bizonyítva centerben is pazar, így pedig Díazzal együtt is a pályán lehet, ahogy az a City elleni FA-kupa-elődöntőben is megesett, amikor Mané duplájának is hála cincálta szét egy félidő alatt a Liverpool a manchesterieket. A 2022-es formája egészen pazar: kilenc klubgól négy hónap alatt úgy, hogy a négyből egyet az Afrika-kupán töltött. Apropó, Afrika. Könnyen lehet, épp a válogatottbeli sikerek Afrika-kupa-diadal, a vb-szereplés kivívása márciusban állították ismét arra a röppályára Manét, amelyen két-három éve egyszer már szárnyalt. S ha így folytatja, nem csak Szalah esetleges elvesztése okozhat az Anfielden komoly fejtörést.




Szerző

Józsa István

Józsa István

Józsa István