Úszó szállodák és fallal körülvett szurkolói zónák Dohában
Magyarok is élnek Katar fővárosában, egyikük arról mesélt a Büntetőnek, hogy a vb-kavalkád ellenére a helyiek el tudják kerülni a külföldi drukkereket, ha akarják, a szurkolói zónákba például kívülről be sem lehet látni. A csomópontoknál különleges, vegyes etnikumú rendőri erő vigyáz a rendre, az óceánjárókon pedig szurkolók ezreit szállásolták el.
Arab országban még soha nem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot, és olyan kis méretű országban sem, mint Katar. Izgalmas bepillantani a sivatagi miliőbe, amit ezekben a hetekben több kontinensről érkezett szurkolók százezrei töltenek meg élettel. Katarban vannak magyarok is, Garai Géza például 2012 óta él Dohában a családjával, a katari nemzeti légitársaságnál dolgozik. Kőhajításnyira a munkahelyétől érkeznek a szurkolókat szállító gépek, és nem messze van az egyik csapat szálláshelye is.
„Dohában két repülőtér van. A Hamad 2014-ben nyitott meg, de most a régit is beüzemelték, egymás mellett működnek Doha déli részén. Én a régi reptér mellett dolgozom, ha kisétálok az irodából, szinte az indulási terminálon vagyok. A mellettünk lévő szállodában lakik az ecuadori csapat, úgyhogy időnként lezárják a környező utcákat, ha elhagyják a szállásukat a csapatbusszal. Hilalban, ahol lakunk, nincs stadion, néhány blokkal arrébb Thumamában már van, így a lakóövezetünkben nincsenek lezárások. Ami a közlekedést illeti, egyelőre nagyszerűen működik minden, jól teljesítenek a szervezők.”
A biztonságra, szervezettségre szerinte nem lehet panasz, a részben külföldiekből válogatott rendfenntartók határozottak és figyelmesek.
„Óriási rendőri jelenlétet látni az utakon. A világbajnokságra létrehoztak egy teljesen új rendőri egységet, a Tournament Security Force-t. Minden kereszteződésben áll egy-két autójuk. A páncélozott járműveik is feltűnnek időnként, amivel a védett vendégeket kísérik. Segítőkészek, jól kiképezték őket, más típusú ruházatot hordanak, mint az átlagos dohai rendőrök. Jól beszélnek angolul, ez kiderült, amikor beléjük botlottam egy-egy lezárásnál. Öltözetükben leginkább a brit rendőrökre hasonlítanak. Láthatóan felkészítették őket arra, hogyan kommunikáljanak a külföldiekkel, hogyan segítsék őket – például a közlekedésben. Egy sima helyi rendőr azért nem biztos, hogy készen állt volna arra, hogy emelkedett hangulatú angol drukkerekkel beszélgessen, ezért a helyi rendőröket is alaposan felkészítették az eseményre.”
Mivel Katar megközelítőlen 1,2 millió szurkolót várt a tornára, szükségét látta, hogy kiegészítse a szűkös rendőri létszámot: 13 országból ezrével hívtak speciális erőket, rohamrendőröket, Géza róluk beszélt. Európából német, francia, lengyel, spanyol és brit rendfenntartók érkeztek, csatlakoztak amerikai, brit, palesztin, pakisztáni, szaúdi kollégák is. A cél az volt, hogy tömegrendezvényen, feszültebb hangulatú futballmeccseken kipróbált egységek biztosítsák a világbajnoki meccseket, ne olyan katari rendőrök, akik nem találkoztak még ehhez hasonló kihívással.
Zárva az iskolák
„A gépjárműforgalom a világbajnokság miatt nem nőtt a városban, mert a torna idejére tanítási szünetet rendeltek el, nem kell suliba hordani a gyerekeket. Metrózni nem szoktam, a kollégáim mesélik, hogy délután, amikor megindul a tömeg a meccsekre, tele vannak a szerelvények, megy a zenélés, dobolás, kántálás. De ez senkit sem zavar, erről szól ez a néhány hét, tudják a helyiek is. A vébére három metróvonal épült, előtte nem volt földalatti közlekedés, több magyar mérnököt is bevontak a munkába”
– meséli dohai forrásunk.
A köztisztviselői szektorban a munkarend most a ramadán idején tapasztaltra hasonlít: rövidített munkaidőben dolgoznak a katariak, nagyjából négy órát naponta. Emiatt a helyiek nincsenek annyit az utcán, a tömegközlekedést is kevésbé terhelik.
Különleges hír volt, hogy Szaúd-Arábia Argentína felett aratott győzelme után a szaúdiak másnapra ünnepnapot rendeltek el. A Gézával folytatott beszélgetésből kiderült, ez megszokott ebben a térségben, a nagyobb eseményeket, akár vallási ünnepeket követő napra megadják a szabadnapot.
Ringatózó szállodák
„Van Dohában egy hatalmas, hétkilométeres tengerparti sétány, az Al Corniche, amit a világbajnokság idejére teljesen lezártak, sétálóutcává alakítottak. Itt van a szurkolói zóna rengeteg bódéval, paddal. Mindenhol ott vannak a résztvevő csapatok nevei, zászlókkal, kis tematikus szobrokkal, lehet fényképezkedni. A sétánnyal szemben, a régi kikötőben horgonyoz három óceánjáró hajó, amelyek a vb alatt nem kelnek útra, a szurkolók szállásaként szolgálnak.”
Az MSC vállalat által gyártott óceánjárók közül az első november 11-én kötött ki jelenlegi állomáshelyén, egy héttel a nyitómeccs előtt avatták fel. A hajó 22 emeletes, 6700 férőhelyes.
A helyieknek nem kell vegyülni a városban a külföldi drukkerekkel, ha nem akarnak, mert utóbbiak máshol töltik az idejüket.
„Azokon a tengerparti szakaszokon, ahová pihenni járunk vagy a plázákban, ahol vásárolunk, nem nagyon látunk szurkolókat, a szurkolói zónákat a helyiek könnyen elkerülhetik. Eddig inkább ezekben a szurkolói zónákban találkoztam velük, illetve a város több pontján kialakított új strandok egyikén, amit a hétvégén mi is meglátogattunk. Nemsokára élőben is szurkolhatunk egy meccsen, a családommal kaptunk jegyet a hétfői Brazília–Svájc mérkőzésre a konténerekből épült 974 Stadionba.”
Nem meglepetés, Katarban sem érdekel mindenkit a vb. A saját csapatuknak ugyan a beszámoló szerint szurkolnak, de Lionel Messinek és Cristiano Ronaldónak itt is nagy kultusza van, emiatt Géza szerint Brazília és Portugália népszerű a helyeik körében, sőt, Argentína is.
A vb előtti napokban lehetett látni spanyol, német és más mezekbe öltözött helyi drukkereket a bejátszásokban, ők jórészt indiaiak voltak. Katarról tudni kell, hogy a 2,7 milliós lakosság kicsit több mint tíz százaléka katari származású, a többség bevándorló és vendégmunkás. A vendégmunkások döntő hányada pedig indiai, utánuk jönnek csak a nepáliak, bangladesiek, Srí Lanka-iak. A szurkolói zónákat is többnyire ők töltik meg.
„Ha nincs vébé, a mindennapokban is velük találkozik többet az ember, mintsem katari származású helyi polgárokkal.”
Arról lehetett olvasni a torna előtt, hogy a katari állam kifejezetten kérte a lakosokat, hogy ha lehet, a vb idejére időzítsék külföldi nyaralásaikat, hogy elkerüljék a zsúfoltságot Dohában. Interjúalanyunk cáfolja ezt az információt.
„Ennek pont az ellenkezőjét hallom. A környezetemben arról mesélnek, hogy a munkahelyeken korlátozásokat vezettek be a szabadságolásokban. Mások azért maradtak, mert kíváncsiak a vébére vagy a vb iránt érdeklődő rokonaikat, barátaikat látják vendégül. Van, ahol engedik mondjuk a távmunkát, de Katarban ez nem elterjedt. Ráadásul a több százezer vb-turista miatt nagy szükség van a munkaerőre, külföldről is sok embert hívott Katar ennek orvoslására. Sok vagyonos katarinak van hétvégi háza Európában, azt el tudom képzelni, hogy közülük azok, akiket nem érdekel a vébé, elutaznak most otthonról pihenni.”
Inni vagy nem inni
Az, hogy a katari politikai vezetés két nappal a torna előtt fújt hátraarcot az alkoholárusítást megtiltva, hatalmas felháborodást váltott ki. A torna kiemelt szponzora, a Budweiser visszafogottan reagált Twitteren („Nos, ez elég kínos”). Kevesen őriznék így meg a nyugalmukat, amikor 75 millió dolláros szerződésükre rápiszkítanak. A sörvásárlást viszont csak a stadionokban tiltotta meg Katar.
„A szurkolói zónákban korlátlanul kapható sör, és szállodák, szórakozóhelyek kiülős részein is, ahol lehet meccset nézni. Érdekes, hogy a szurkolói zónákat fallal zárták körbe, hogy ne lehessen belátni, vagyis, aki nincs bent, az nem látja, mi folyik odabent. Most még nincs probléma a túlzott fogyasztásból, nem hallottam ilyen incidensről”
– mondja Géza.
Katarban a mindennapokban a lakosság kijelölt nagykereskedésekben vehet alkoholt, korlátozott mennyiségben, továbbá a szállodák bárjában is lehet italozni.
Képek forrása: Garai Géza
Szerző
