Melyik a legszebb magyar Eb-mez 1964 óta? Az egyszerűtől az újszerűn át az áramlóig

Melyik a legszebb magyar Eb-mez 1964 óta? Az egyszerűtől az újszerűn át az áramlóig

2024. jún. 2.

Egy-egy korszakba is bepillanthatunk, ha megcsodáljuk a magyar labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki mezeit az 1964-es bronzéremtől napjainkig. Mindenki megtalálhatja a neki valót.


1964: az egyszerűen szép

Egyszerűen nagyszerű. Tömören így fejezhetnénk ki az első benyomásunkat az 1964-es spanyolországi kontinensbajnokság magyar mezéről, amelyben válogatottunk eddigi Eb-történetének legnagyobb sikerét elérte, egyben megszerezte a máig egyetlen érmét is, egy bronzot.

 

Fehér nadrághoz fehér mez, a mellkas vonalában két csíkkal – nemzeti színeinkkel – az újkori sport hőskorát idézi a szerelés. Nemes egyszerűsége alapján talán már az 1800-as évek Angliájában, az atlétika magára találásakor is elment volna, de az 1920-as, 30-as évek nagy világeseményein – amelyekbe a száz éve játszódó Tűzszekereken át belepillanthatunk – mindenképpen.


Fotó: magyarfutball.hu/Vass Ferenc
Fotó: magyarfutball.hu/Vass Ferenc


Úgy tűnik, a következő évtizedekben sem bonyolították túl a mezeket, a spanyolok úgy néztek ki, mint a spanyolok, emberemlékezet óta. A szovjet felsőkre pedig szokás szerint ráírták, hogy CCCP. Ennyi.


Ami talán feltűnhet viszont a mieinknél, hogy sehol a szocialista címer. Nem mintha hiányozna… Ami pedig nem sikerült e mezben a Bernabéuban, a spanyolok elleni elődöntőben – hosszabbítás után 1–2 – az összejött a Camp Nouban, a dánok elleni bronzmérkőzésen – hosszabbítás után 3–1. Az első két Eb-gólunk Bene Ferenc, a második kettő Novák Dezső nevéhez fűződik.

 


 

1972: mint a rossz gulyás – semmilyen

A hetvenes évek kontinensbajnokságai a mezőny nagysága alapján még mindig jobban hasonlítottak egy manapság divatos „Final Fourra”, mint a 2024-es, 24-csapatos Eb-re, a magyar válogatott viszont már a gulyáskommunizmusban megszokott, kicsit sem jellegzetes mezében lépett pályára. Piros mez, fehér nadrág, zöld lábszárvédő, nem kell ezt bonyolítani.


A belgiumi tornán már ebben sem kerülte el a Szovjetuniót, de hiába virított a mezeken a szocialista címer, az Eb-specialista CCCP 1–0-ra nyert.


A bronzmeccset a belgák ellen veszítettük el, 2–1-re, a szépítés Kű Lajos büntetőjéből született.


1396282810_belg_hun_1972.jpg
Forrás: magyarfutball.hu


Egy kis pihenő: a divathullám, amelyből kimaradtunk

A nyolcvanas években sem ment bele a válogatott a nagy divatozásba, amely e korban már jellemző volt. Itt van például Belgium, amely ilyen külsővel tündökölt az 1984-es Eb talán legnagyobb meccsén.


Nekünk erre persze módunk sem volt, valamennyi nyolccsapatos kontinensbajnokságot kihagytuk, aztán a kilencvenes években megjelenő tizenhat csapatosokat is. Ám aztán „feltalálták” a 24 csapatos verziót, és ez már ugyanúgy nekünk való, mint hajdanán a négycsapatos.


2016: újítás, de semmi feltűnés

Magyarország továbbra sem a megjelenésével, inkább a játékával keltett feltűnést, ezzel együtt nem nézett ki rosszul a hagyományokat is ápoló, ám a XXI. század kihívásait is követni próbáló szerelésben.


A hazai mez piros maradt, az idegenbeli fehér, a vállakon előbbi esetben fehér, utóbbi esetben piros csíkok jelentek meg díszként. Újításként a sportszárról feljebb került a zöld: a felsőrészek ujját öleli körül, és végigfut a mez alján is. A mellkason pedig már természetesen a koronás címer jelenik meg a maga méltóságában, míg az MLSZ-é a nadrágot teszi izgalmasabbá.


11802268_432866_c29938253ea29e5b0673f054a7882d03_wm.jpg
Fotó: Adidas


2021: az erőt sugárzó

Az év valami egészen újat hozott. A részben hazai Európa-bajnokság első meccsére a szerelés fent is, lent is, középen is meggypiros lett. És ugyanúgy erőt sugárzott, mint a Rossi-csapat, amely megkapta a csoportjába a címvédőt és az előző két világbajnokot. Tovább dobott a mezen, hogy a mellkason immár három címer büszkélkedett, a csíkok pedig oldalt jelentek meg – és végigfutottak a nadrágon is. A második meccsre a nadrág és a sportszár visszatért a tradíciókhoz, a fehérhez és a zöldhöz, a címvédő franciák ellen ebben jött össze az iksz. A németek elleni hatalmas müncheni csatához már az idegenbeli öltözék dukált, a fehér, amelyen annál hangsúlyosabban jelent meg oldalt – és a felkaron – a zöld.


magyarfrancia.jpg 16:9
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI



3159828-64752288-2560-1440.jpg 16:9
Fotó: AFP


2024: mozgás, áramlás, dinamika

2024 kapcsán egy kicsit az az érzésünk lehet, mintha megint a nyolcvanas években lennénk, na, nem a válogatott meccsein, hanem a Váci utcai adidas-bolt előtt, ahol a megnyitás után boldog-boldogtalan sorban állt, csakhogy neki is olyan legyen, mint senki másnak. Így aztán a testnevelés alól felmentett osztálytársaink is megjelentek hazánkban soha nem látott cuccokban, ugyanúgy, mint az iskolák néhány „nagy sportolója.”


De lássuk, mit tud idén a sportszergyártó a saját elmondása szerint.

 


Amikor március idusa előtt bemutatták az Eb-mezeket, a tájékoztató szerint a hazait a nemzeti lobogó színei és a válogatott címerének mintái ihlették. Az idegenbelit hasonló elvek szerint tervezték, ugyanakkor a színösszeállítás és a végső grafika – a gyártó szerint – a nemzeti lobogónkat


„mozgásban ábrázolja, amely az áramlás érzetét kelti a fehér alapszínen”.

 

Mindkét esetben a hátsó nyakrészen láthatjuk a Magyarország feliratot.


Hajrá!


 

Eb-mezek4.jpg 16:9
Fotó: Adidas


Kiemelt fotó: Adidas

Szerző

Arday Attila

Arday Attila

Arday Attila

Geológusból lett újságíró és edző. Nagy szerelmese a téli és a nyári olimpiának, a labdajátékoknak, az atlétikának, a vívásnak, de a például a sífutásnak és a síugrásnak is. A legtöbbet a kisgyermekeitől tanul, hogy jobban bánjon a tanítványaival. Nagypapa korában szaxofonozni szeretne, addig is minél többet járni a Kárpátokat, a brit szigetvilágot, az Atlanti-óceán térségét, Amerikát.