Indul a K-League: Minden, amit tudnod kell a koreai bajnokságról

A koronavírus ugyan alaposan taccsra tette a futballt, ennek ellenére mégis úgy tűnik, hogy a labda nem nyugszik sokáig, néhány országban már pislákol, néhányban pedig már fel is ébredt kényszerű téli álmából. Így van ez a dél-koreai futballal is, ahol a február végi szezonkezdet végül májusra tolódott, de május 8-án pénteken hivatalosan is elrajtol a K-League, az ázsiai kontinens egyik legnépszerűbb bajnoksága. Ebben a cikkben bemutatjuk a dél-koreai futball-ligát, töviről-hegyire!

Fogadj a legjobb oddsokon a K-League mérkőzéseire az Unibet oldalán! 

 

A dél-koreai bajnokságot 1964-ben alapították, de közel húsz évig csak félprofi státuszban működött – gyakorlatilag a koreai vállalatok játszótereként, hiszen kizárólag céges csapatok alkották a mezőnyt. 1983-ban öt klub részvételével megalakult az első professzionális labdarúgó-bajnokság, Koreai Szuperliga néven. Az öt csapat közül a Hallelujah FC (1998-ban feloszlott) és a Yukong Elephants (jelenleg Jeju United FC) profiként; a POSCO (jelenleg Pohan Steelers), a Daewoo (jelenleg Busan IPark) és a Kookmin Bank FC (2012-ben feloszlott) pedig amatőrként vett részt a sorozatban. Az első bajnoki kiírás tehát mindössze öt résztvevővel zajlott, akik minden fordulóban más-más tartományban léptek pályára – így fordulhatott elő, hogy négyszer is megmérkőzhettek egymással. Már ekkor is körvonalazódott az az irány, amit a mai napig büszkén követnek a kelet-ázsiai együttesek, miszerint a labdarúgás kánaánjából, a ginga őshazájából: Brazíliából importálnak játékosokat. Az első bajnoki évadban két dél-amerikai légiós kapott játékengedélyt, José Roberto Alves és Sergio Luis Cogo – mindketten a POSCO keretéhez tartoztak. A következő években csapongó volt a mezőny, az 1984-es évadban nyolc csapat indult el, három évvel később viszont újra öt fővel indult útjára a labda.

 

Tudtad?

A dél-koreai válogatott első hivatalos mérkőzését 1948-ban játszotta Mexikó ellen, amit 5-3-ra meg is nyert (akkor Koreai Köztársaság néven). Hat évvel később 1954-es berni világbajnokság csoportkörében már többek között az Aranycsapat ellen is megmutathatták magukat (9-0-ra Magyarország győzött). 1956-ban és 1960-ban egyaránt megnyerték az Ázsia-kupát, aminek a serlegét azóta sem tudták a magasba emelni. 1986 óta állandó résztvevője a labdarúgó világbajnokságoknak, legjobb eredményüket pedig a 2002-es – részben saját rendezésű – tornán érték el, amikor a törökök ellen maradtak alul a bronzmérkőzésen.

 

1998-ban már a ma is használatos K-League néven futott az élvonalbeli divízió, de a jelenleg is használatos bajnoki szisztéma egy 2003-as reformnak köszönhető. Ekkor jött létre a Koreai Nemzeti Liga (azaz a másodosztály), aminek a hatására a K-League mezőnyét felemelték tizenkét főre. Hamarosan további divíziókkal bővült a bajnoki rendszer: 2017-ben már hat-, 2019-ben pedig nyolc osztályban folytatódnak a küzdelmek. Fontos megemlíteni a ligával kapcsolatban, hogy az amerikai sportklubokhoz hasonlóan nem lokális, hanem franchise-alapokon működnek (már 1987 óta), ezért is fordulhatott elő, hogy például az élvonalból tavaly története során először búcsúzó Jeju United már hét városban is kitűzte székhelyét a harminchét éves fennállása során.

 

Hová tehetjük a dél-koreai futballt a világtérképen?

Nyilvánvalóan nagyon nehéz meghatározni, hogy mégis milyen szintet képvisel. Először is el kell döntenünk, hogy melyik ligához mérjük, mi alapján vizsgálódunk – egyszóval ez egy nagyon komplex feladat. Néhány aspektusból azért mégiscsak érdemes lehet tanulmányozni.

A legkézenfekvőbb minden bizonnyal a Kickalgor.com adatbázisa, akik már négy éve rangsorolják a világ bajnokságait egy sajátos koefficiens-kalkuláció alapján. Hogy mennyire hiteles ez a lista, azt ne fejtegessük – lehetne pro és kontra érveket felhozni mellette és ellene –, mindenesetre egy algoritmus alapján kézzelfogható eredményt nyújt arról, hogy nagyjából melyik nemzet hol helyezkedik el a futballtérképen. A Kickalgor a dél-koreai bajnokságot (46.) néggyel sorolja hátrébb, mint a magyart (42.): egészen pontosan a Serie-B (45.) és az iráni Pro League (47.) közé szúrja be. Ha csak az ázsiai kontinenst nézzük, úgy az ötödik legnívósabb a K-League; a szaúdi (27.), a kínai (29.), a japán (32.) és a katari (35.) után.

 

A Kickalgor középmezőnyének az alsóháza.

 

Ha egy bajnokság erősségét akarjuk meghatározni, nem mehetünk el szó nélkül a nemzetközi kupateljesítmények mellett sem. Az Ázsiai Bajnokok Ligája a kontinens legrangosabb klubeseménye, ahol a dél-koreai csapatoknak komoly nimbusza van. A legtöbb kupadöntő (17) és a legtöbb BL-győzelem (11) is a koreai ligának köszönhető, de az igazság kedvéért azt is hozzá kell tenni, hogy koreai klub 2016 óta nem emelhette fel a serleget (sőt, azóta finálét sem játszott). Tavaly négy koreai csapat indult el BL-ben, de csak az Ulsan Hyundai és a Jeonbuk Hyundai Motors kvalifikálta magát az egyenes kieséses szakaszba, ahol mindketten búcsúztak a tizenhat között.

Ha a játékosállomány alapján hasonlítjuk össze az ázsiai pontvadászatokat, akkor azt láthatjuk, hogy a japán (Iniesta, Jô), katari (Brahimi, Mandzukic), szaúdi (Giovinco, Ahmed Musa) és kínai ligákkal (Oscar, Paulinho, El Shaarawy stb…) ellentétben ez az egyetlen olyan topliga, ahol nincsenek európai szemmel mért sztárjátékosok.

Öt legdrágább játékos a Transfermarkt szerint.

 

Külföldiek a ligában

A koreai bajnokság leginkább a hazai (és brazil) játékosokra épül, csapatonként öt idegenlégiós engedélyezett. Ebből három bármelyik országból érkezhet, egy az AFC-országokból (Ázsiai-labdarúgó szövetség), az idei szezontól kezdve pedig egy az ASEAN-országokból (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) csatlakozhat a keretekhez.

A K-League-t – ahogy már korábban is említettük – a brazilok dominálják az idegenlégiósok közül, a jelenlegi 39 jegyzett külföldi játékosból 10 a szamba országából származik. Még megdöbbentőbb ez a szám, ha a liga teljes történetét vizsgáljuk; ez esetben nem kevesebb, mint 353 (!) brazil fordult meg a koreai élvonalban – csak összehasonlításként, a második legtöbb légióst a szerbek (54) vonultatják fel.

A legkevesebb külföldivel a Sangju Sangmu büszkélkedhet, szám szerint nullával, de erre az ínyenceknek szóló fejezetben térek majd ki, hogy miért. A Gangwon FC-t is érdemes megemlíteni, akik a japán Takahiro Nakazatót leszámítva csak hazai futballistákkal operálnak – rajtuk kívül a mezőny valamennyi tagja három-négy idegenlégióssal vág neki az új idénynek.

 

A K-League idegenlégiósai a 2020-as szezonban. (Forrás: Wikipédia)

 

Tudtad?

A koreai bajnokságban kilenc magyar is megfordult, de egyedül Somogyi József (1994/1995, 1996/1997) töltött egy szezonnál többet. Nyúl István, Pecha László, Mészöly Géza, Zentai László, Aczél Zoltán, Kálmán Attila és Somogyi József az ’90-es években, Feczesin Róbert és Novothny Soma pedig a 2010-es években próbálkozott Koreában.

 

Játékosok, akikre érdemes odafigyelni

Az átigazolási szezon legnagyobb szenzációja a Seongnam FC nevéhez fűződik, akik a magyar drukkerek számára ismerős Tomislav Kis-t vették kölcsön fél évre, opciós joggal a litván Zalgiris Vilniustól. A horvát származású támadó az A Lyga legnagyobb sztárja, aki 27 góllal a tavalyi bajnokság gólkirálya. A Hajduk Split-nevelésű Kis (a K-League-ben játszókhoz képest) komoly nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, megfordult a horvát, a szlovén, a fehérorosz és a belga élvonalban is.

A koreai liga legnagyobb csillaga a brazil középpályás Junior Negrao, aki tavaly nüansznyival maradt le a gólkirályi címről, 19 találata csak a második helyhez volt elég. Az Ulsan Hyundai hamis kilencese ízig-vérig brazil, harminchárom éves kora ellenére villámgyors, és a liga talán legtechnikásabb játékosa. Fifikás megoldásai, trükkjei és látványos góljai miatt hatalmas népszerűségnek örvend; csapatának pedig legmeghatározóbb tagja, aki állandó veszélyt jelent az ellenfél kapujára. A tavalyi szezonban meccsenként 3,1 kapura lövési kísérlettel próbálkozott, várhatóan ebben az idényben is hasonlóan aktív lesz majd.

Negraónak azonban van egy honfitársa, aki még őt is fölülmúlja a kapura lövési kísérletek szempontjából. Cesinha a Daegu FC játékosa meccsenkénti 4,7-es átlagot produkált 2019-ben, ami több, mint Robert Lewandowski (4,67) mutatója. Cesinha egy rendkívül komplex labdarúgó, egy igazi aduász Lee Byung-keun mester kezében, aki tízes és kilences poszton is képes magas színvonalon játszani. A tavalyi szezonban is az ellenfél függvényében változott a pozíciója, legtöbbször előretolt csatárként kapott szerepet, de Edgar Silvával meccs közben is gyakran váltogatták a helyüket a Daegu 3-4-3-as felállásában. Cesinha számai imponzánsok, tavaly kosárlabdás szlenggel kifejezve dupla-duplát ért el: 15 gól mellett 10 gólpasszt jegyzett a bajnokságban. Erősségei közé tartoznak a távoli lövések, kísérletei nagy százalékban a tizenhatoson kívülről érkeznek, tizenöt góljából pedig hatot is a boxon túlról szerzett.

Cesinha lövési infografikája: piros G – gólok; fekete pont – kaput eltaláló lövések; fekete iksz – kaput elkerülő lövések. (Forrás: InStat)

A tízszeres ausztrál válogatott Adam Taggart a liga regnáló gólkirálya, aki nem csupán a Suwon Bluewings színeiben, de a Socceroos mezében is szórja a gólokat (a válogatottban 10 meccsen 8 gól a mérlege). A Fulhamben nevelkedett, de csupán a tartalékligáig jutott ott eltöltött két éve során. Huszonhat éves kora ellenére talán tavaly futotta karrierje legjobb szezonját, amikor hússzor vette be az ellenfelek hálóját. Klasszikus befejezőcsatár, aki a tizenhatoson belül érzi igazán otthonosan magát, stílusa kissé hasonlít Nikolics Nemanjáéhoz. Mivel a Bluewings elsősorban rá építi a támadójátékát, és ő az első számú büntető-végrehajtó is, nem lenne meglepő, ha a tavalyihoz hasonlóan termékeny szezont produkálna.

A 41 esztendős Don-gook Lee kora ellenére a bajnok Jeonbuk meghatározó tagja, sőt, csapatkapitánya. Lee korábban a Middlesbrough és a Werder Bremen együttesében is megfordult, így nem csak a kora miatt a liga egyik legtekintélyesebb játékosa, de a karrierje is példaértékű a fiatalok számára. A veterán csatár tavaly nem kevesebb, mint 41 mérkőzésen lépett pályára, s minden negyedik meccsén betalált: 10 gólt szerzett. A 105-szörös dél-koreai válogatott futballista szerződése az idény végén lejár, kérdés, hogy meddig érez magában erőt és motivációt, hogy a legmagasabb szinten játsszon – arra viszont mérget vehetünk, hogy idén sem csak epizódszerep hárul majd rá…

Don-gook Lee ollózós gólja a 2015-ös szezonból

 

Csapatok, amelyekre érdemes odafigyelni

A tavalyi szezon leginkább a két Hyundai által szponzorált együttes, a Jeonbuk és az Ulsan rivalizálásáról maradt emlékezetes. A bajnoki cím sorsa drámai körülmények között dőlt el, miután az alapszakaszt követően a rájátszás utolsó fordulója előtt az Ulsan három ponttal még vezette a tabellát. A mindent eldöntő meccsen hazai közönség előtt fogadhatták a Pohangot, de mindenki legnagyobb döbbenetére 4-1-es vereséget szenvedtek az Ulsan Munsu Stadionban; s mivel a Jeonbuk hozta a kötelezőt, jobb gólkülönbségnek köszönhetően ők ünnepelhettek bajnoki címet.

Az elmúlt évtizedben egyértelműen a Jeonbuk uralta a bajnokságot, ami köszönhető a tőkeerős befektetőknek is, amelynek köszönhetően évről-évre a legjobb hazai játékosok tudják felvásárolni. Az elmúlt egy évben 2,27 millió eurót költöttek új igazolásokra, ami nem sokkal több, mint amennyit a liga összes csapata összesen (3,13m euró) kiadott új játékosokra. Igaz, ami igaz, volt is miből vásárolni, hiszen a portugál Ricardo Lopest például 5,46 millióért, a koreai Shin-wook Kim-t pedig 5,35 millió euróért passzolták tovább a kínai bajnokságba – mindkettő közel ötszörös áron kelt el, ha a Transfermarkt értékbecslése alapján. A Jeonbuk adja a második legtöbb válogatott játékost is a liga csapatai közül, négy dél-koreai és egy dél-afrikai személyében. Fontos megemlíteni a csapat portugál menedzserét, Jose Moraist, aki José Mourinho mellett tanulhatta a szakmát. Morais az Internél, a Real Madridnál és a Chelsea-nél is a Special One segítőjeként dolgozott. A Warriors becenévre hallgató alakulat hétszer emelhette föl a hőn áhított bajnoki trófeát; ha idén is ők bizonyulnak a legjobbnak, úgy sorozatban negyedszer akaszthatnak a nyakukba aranyérmet, amivel történelmet írnának.

José Morais és José Mourinho a Chelsea-nél (Fotó: Reuters)

Az Ulsan hiába rendelkezik az egyik legnagyobb stadionnal (44.474 férőhely), és hiába nevezhetjük őket – joggal – topcsapatnak helyi viszonylatban, mégis az egyik legkevésbé kihasznált arénával büszkélkedhetnek, ugyanis a tavalyi szezonban átlagban összesen 8.701-en voltak kíváncsiak a csapat hazai meccseire (ez az ötödik helyre elegendő). A klub edzője az egyik legnagyobb becsben tartott hazai tréner, a 49 éves Do-hoon Kim, aki stabilizálta a Tigrisek helyét az élmezőnyben, első szezonjában FA-kupát nyert, 2018-ban bajnoki bronzérmet, tavaly pedig ezüstérmet akasztottak a nyakába. Az Ulsan keretében található a legtöbb válogatott futballista – többek között a friss igazolás, a tizenhatszoros norvég válogatott csatár, Björn Johnsen.

A rekordbajnok Seongnam tavaly a várakozásokon alul teljesített, csupán a mezőny második felében végzett. Talán ez is vezetett ahhoz, hogy szinte teljesen kicserélődött a Szarkák kerete, 26 távozó és 20 érkező játékost regisztráltak a télen. A csapat védekezése tavaly is rendben volt, a második legkevesebb gólt (40) kapták, a támadó szekció viszont nem működött elég hatékonyan, a legkevesebb gól (30) is az ő nevükhöz fűződik. Rengeteg rutinos játékossal próbálta a vezetőség stabilizálni az együttest, a korábban már említett Tomislav Kis mellett a Jeju United korábbi csapatkapitánya, Knon Soon-hyung is érkezett. Érdemes megemlíteni még az üzbég válogatott Jamshid Iskandarovot, aki a koreai futballal foglalkozó weboldalak szerint a liga egyik legkreatívabb tízese lehet. Lehet, hogy a Seongnammal komolyan érdemes számolni a 2020-as idényben?

A Busan IPark a playoffban vívta ki a feljutást, ennek ellenére érdemes odafigyelni rájuk az élvonalban is. A nagymúltú gárda jelentős pénzügyi befektetéseknek köszönhetően újra a legnagyobbak között tündökölhet, ennek megfelelően meg is erősítették a csapatot. Az Újpesthez visszatérő Novothny Soma (12 gól) távozott az együttestől, a pótlása pedig a szaklapok szerint sem egyszerű, ugyanis ő volt az egyetlen klasszikus befejezőcsatár a keretben. A helyére a brazil Gustavo Vintecincót szerződtették, aki hasonló fizikai paraméterekkel rendelkezik, mint Novothny. Érkezett a korábban Premier League-ben a QPR színeiben is pályára lépő Yoon Suk-young, valamint a több mint háromszáz bajnokival rendelkező, háromszoros bajnok Kim Dong-woo. A csapat legpengésebb játékosa a brazil Romolu, aki irányító középpályásként is 14 gólt szerzett tavaly minden sorozatot figyelembe véve.

 

Ínyenceknek

A koreai bajnokság legérdekesebb csapata kétségtelenül a Sangju Sangmu, akiknek a kerete kivétel nélkül olyan játékosokból áll, akik kétéves katonai szolgálatukat töltik. Ez egyben azt is jelenti, hogy folyamatosan cserélődik a játékosállomány, egyetlen olyan játékosuk sincs, akivel két évnél hosszabb időre szerződést köthetnének, ezért gyakorlatilag évről-évre újra össze kell csiszolódnia a keret tagjainak. Minden egyes futballista kölcsönszerződés keretein belül kötődik a klubhoz, ami egyben azt is jelenti, hogy amint letöltik a kötelező katonai szolgálatot, visszatérnek anyaegyesületükhöz. A Sangju legnagyobb neve egyértelműen a tizenegyszeres dél-koreai válogatott Seon-min Moon, aki tavaly még a bajnok Jeonbuk kulcsembere volt (9 gól, 10 gólpassz). Amennyiben a Spurs támadója Son Heung-min nem nyerte volna meg az U23 Ázsiai Játékokat, vélhetően ő is ebben a klubban kapott volna helyet a kétéves szolgálata idejére.

A Sangju Sangmu játékosai tisztelegnek (Forrás: K-League United)

 

Tudtad?

A franchise-nak a szezon végén el kell költöznie Sangjuból, ami azzal jár, hogy a klub automatikusan a másodosztályban kezdi el a következő idényt – ami ugye azt is jelenti, hogy a 2020-as szezont annak a tudatában kell lejátszania, hogy már a bajnoki rajt előtt megpecsételődött a csapat sorsa.

 

Az első forduló párosításai:

 

Írta: Tóth Balázs “Blase”

Tetszett? Oszd meg:

Kapcsolódó tartalmak

Kapcsolat

0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x