Mi a közös Pelében, Kocsis Sándorban és Miroslav Kloséban?

Mióta létezik fejelés a labdarúgásban? Hiába keressük az erre vonatkozó passzust az Angliában 1863-ban megalakult Football Association (FA) ugyanebben az évben összeállított szabálykönyvében. A pálya méretétől a szögletrúgáson át a játékvezető szerepéig a kódex 17 főszabályt alkotott meg, ám kifejezetten a fejelésre nincs előírás a dokumentumban. (A regulára a többi között azért volt szükség, hogy a labdarúgás végre teljesen elváljon a rögbitől, hiszen addig nagy vita övezte a kérdést, hogy lehet-e kézben cipelni a labdát.)

Az etimológia szakértői is próbálták visszafejteni a szálakat: az Oxford English Dictionary kutatói egy 1891-es szövegben találtak először magyarázatot a fejelés sportbeli jelentésére. A képaláírás a korabeli skót bajnokságról megjelent szöveg melletti illusztrációhoz tartozik (1891 ‘Gush’ Heads & Tales 32, Header). Az Oxford Dictionary kutatói ugyanakkor hozzáteszik, a fejelés története minimum 1871-től eredeztethető, ha nem korábbról.

A fejelés tehát a foci őskorától a játék szerves részét képezte, és a szabályalkotók nem tartották szükségesnek, hogy egyedi előírás alapján rögzítsék, hogyan lehet fejjel labdához érni. Ahogy fejlődött a játék, egyre nagyobb jelentősége lett annak, melyik csapatnak vannak magasabbra ugró, technikásabban fejelő futballistái, hiszen a kapuskirúgások, a felívelések, beadások után, a bedobások nyomán helyzeti előnyt, gólhelyzetet eredményezett egy-egy jól irányzott fejes.

Ebben az 1930-as videóban a Hull City edzője, Bill McCraken oktatóvideóban mutatja be a profi bemelegítés, labdakezelés, beadás, fejelés alapjait. A fejelés gyakorlatáról 1:31-től és 2:34-től láthatóak részletek.

A legjobb csapatoknak messze földön híres, príma fejelői voltak, a magyar Aranycsapatnak például Aranyfej, vagyis Kocsis Sándor, aki „mindössze 177 centiméterre nőtt. Íme néhány remekbe szabott mozdulat tőle:

2002-ig a lengyel Andrzej Szarmachhal és csehszlovák Tomás Skuhravyval karöltve Kocsis tartotta a rekordot, mindannyian 4-4 gólt fejeltek a világbajnokságokon. (Miroslav Klose egyetlen tornán megdöntötte a csúcsot, 5 gólt fejelt 2002-ben, így lett ezüstcipős Ronaldo mögött. A mindenkori vb-rekordot jelentő 16 góljából hetet szerzett fejjel.)

A braziloknál Pelé volt a fejeskirály: míg Kocsis a „felhőfejeseiről” lett népszerű, Pelé a csukafejeseiről.

A vb-döntők történetének első fejes gólját is ő szerezte 1958-ban a svédek ellen. 

Aztán az 1970-es vb-döntőben ismételt.

Hiába volt 2 centivel magasabb Tarcisio Burgnich Pelénél, a brazil simán lefejelte.

A walesieknek ott volt John Charles, a Leeds United, majd a Juventus legendája, aki az 50-es években a világ egyik legjobban fejelő futballistája volt. A peruiak hasonlóképp tartják számon Valeriano Lópezt, az ecuadoriak Varázsfejet (Cabeza Mágica), alias Alberto Spencert, a Penarol felejthetetlen játékosát, a paraguayiak az Independiente csatárát, Arsenio Ericót, németek Uwe Seelert, a spanyolok Carlos Alonso „Santillanát”.

Ahogy az edzői stábok egyre inkább személyre szabott gyakorlatokkal fejlesztették a labdarúgók fejelőkészségét, kiderült, hogy a magasság többnyire csalóka előny. A legjobban fejelő játékosok ruganyosak, tökéletesen tudják időzíteni az elrugaszkodást, kiemelkedő a koordinációs képességük, és mindezek révén óriási emelkedésre képesek.

A különleges edzések révén idővel elárasztották a pályát a fejelőspecialisták. A futballtörténelem legeredményesebb játékosa e téren Cristiano Ronaldo, aki egy tavaly őszi felmérés szerint 112 fejes gólnál tartott. Őt a PSV-ben játszó Luuk de Jong követi (85), Robert Lewandowski pedig ekkor harmadik volt (82). Az első tízben ott van Zlatan Ibrahimovic is, aki 24 alkalommal döntötte el fejjel az aktuális mérkőzést. Ebben a mutatóban egyedül C. Ronaldo előzi meg (29). A portugál 2,93 méteres emelkedése a ma napig világrekord a sportágban.

Az összes gól közel ötödét fejjel szerzik ma a csapatok. A Soccerment.com kutatócsapata 2019-ben megvizsgálta, hány fejesgólnál tartanak a top-5 európai bajnokságban játszó klubok: már négy évvel ezelőtt is 700 felett „termeltek”. Ez az összes gól 17 százaléka.

Érdekesség, hogy ha a fejes gólok százalékos arányát vizsgáljuk, több nagy tornán is ezt a 17 százalék körüli eredményt kapjuk meg. 2002-ben 145 gólt szereztek a csapatok a japán–dél-koreai világbajnokságon, ezek közül 26 volt fejes, ami az össztermés 18 százaléka. A 2022-es katari tornán számláljuk eddig a legtöbb gólt, 172-t, amelyből 27 született fejjel, vagyis az összes találat 16 százaléka.

A Statsbomb szerzője 2013-ban azt vizsgálta, mikor járnak jobban a mérkőzésen a labdarúgók, ha lábbal, vagy ha fejjel céloznak. Az öt legerősebb európai bajnokság adatait összesítve arra jutott, hogy a kaput eltalált próbálkozásokban alig látható különbség: az összes lövés 33,1 százaléka találta el a kapu felületét, míg a fejesek 34,2 százaléka. Az eredményességben viszont már komolyabb a differencia: az összes kapura lövés 9,1 százaléka végződött góllal, míg a fejesek közül 12 százalék. 

A fejelések okozta, demenciához vezető agyi traumákat régóta vizsgálják a labdarúgásban (és más sportágakban). Több országban 12 év alatt már tiltják a fejelést edzésen és meccsen, de a trend a felnőtt futballban is elterjedhet, ugyanis immár orvosok sokasága harcol tudományos vizsgálati eredményeket felmutatva a fejelés eltörléséért. Ez bizonyos mértékben gátat szabhat az újabb és újabb fejelőspecialisták feltűnésének.

Kiemelt képek: The Irish Times, Fortepan, The Guardian