Mi áll az indonéziai futballtragédia mögött?
A futballtörténelem második legsúlyosabb stadionkatasztrófája történt október 2-án, Indonéziában. Miután az Arema Malang 3-2-re kikapott a Persebaya Surabayától, 3000 szurkoló rohant be a pályára. A rendőrök könnygázt vetettek be, botokkal ütötték, rugdosták a drukkereket. A kitört pánikban a legfrissebb adatok szerint 133-an veszítették életüket (közöttük 37 gyerek), és több mint 400-an sérültek meg. De mi áll a futballtragédia mögött?
A világ sporttal és közélettel foglalkozó portáljai mind beszámoltak az október 2-án, Indonéziában történtekről. Miután a helyi első osztályú labdarúgó-mérkőzésen, a hazai pályán szereplő Arema Malang 3-2-re kikapott a Persebaya Surabayától, az érzelmektől fűtött szurkolók egy része – a beszámolók szerint nagyjából 3000 fő – berohant a pályára, hogy felelősségre vonja a labdarúgókat. Az aktuális szezonban hektikusan teljesítő Arema 32 év után először kapott ki otthon riválisától.
Üvegekkel és egyéb tárgyakkal dobálták meg a futballistákat és a játékvezetőket. A rendőrök megpróbálták megfékezni a feldühödött szurkolókat: könnygázt fújtak rájuk, botokkal ütötték, rugdosták őket. A pánik következtében kialakult tumultusban agyontaposták egymást az emberek. A stadion kijáratai ugyan nyitva voltak, viszont több százan akartak egyszerre kijutni azon a kapukon, amiken csak két embert fért ki, így sokakat összepréselt a tömeg, megfulladtak. A stadionon kívül tovább folytatódtak a zavargások, a drukkerek rendőrautókat gyújtottak fel.
Olvasható egyes helyeken 174 halott is, de ez téves, az illetékesek szerint ugyanis vannak, akiket kétszer számoltak.
„Sötét nap ez a labdarúgás történelmében, felfoghatatlan tragédia" – fogalmazott a FIFA elnöke, Gianni Infantino.
Hogy fajulhatott idáig a helyzet?
A történtek tágabb kontextusához hozzátartozik, hogy az ország labdarúgó-szövetségének intézkedései ellenére az indonéziai mérkőzéseken gyakoriak az erőszakos események. A Save our Soccer (SOS) nevű jogvédő szervezet szerint a szombati tragédia előtt, 1995 óta 86 ember halt meg futballhoz kötődő erőszakcselekmények következtében. Különösen problémás az Arema és a Persebaya viszonya, a két klub, pontosabban a szurkolóik ugyanis régóta rivalizálnak: a 2006-os kupamérkőzésükön a rendbontó fanatikusok autókat gyújtogattak, és az összecsapások során sokan megsérültek, köztük több rendőr; 2020 februárjában pedig 250 millió rúpia anyagi kárt okoztak a blitari stadionban.
Nem meglepő, hogy a Persebaya szurkolóit kitiltották az október 2-i mérkőzésről, s csak az Arema drukkerei válthattak jegyet. Ahogy az sem meglepő, hogy különleges óvintézkedéseket vezetett be a szövetség – ennek ellenére mégis sikerült 42 000 jegyet értékesíteni a 38 000 férőhelyes stadionba.
„A szövetség megelőző intézkedésként a szokásosnál több rendőrt biztosított. Az első félidő során minden kezelhető volt” – erről az Indonéziai Labdarúgó-szövetség főtitkárhelyettese, Maike Ira Puspita beszélt a BBC-nek. Ugyanakkor a brit portálnak nyilatkozó szemtanúk szerint már a félidőben történtek dulakodások, a második félidőben fokozódott a feszültség, a hármas sípszót (s a 3-2-s vereséget) követően pedig elszabadultak az indulatok. Azt, hogy pontosan mikor, mi történt, hogyan alakult az esemény kronológiája, egyelőre nem világos. „Azt hiszem, mindannyiunk számára jobb, ha megvárjuk a vizsgálóbizottság beszámolóját” – jelezte Puspita.
Több portál – köztük a BBC is – a szemtanúk beszámolóira alapoz. Az biztos, hogy egy ponton a rendőrség könnygázt vetett be, miközben a FIFA szabályzata tiltja ennek használatát. És többek szerint a rendőrség szükségtelenül brutálisan lépett fel, indokolatlan mennyiségben fújt könnygázt a szurkolókra, emiatt tört ki a pánik, voltak, akik már a könnygáztól eszméletüket vesztették.
Az Arema játékosa, Sergio Silva a portugál sportújságnak, az A Bolának arról beszélt, hogy a pályára rohanók közül sokan úgy tűntek, hogy szurkolni jöttek, nem pedig azért, megtámadjanak bárkit is.
„A történtek a pusztításra, a háborúra emlékeztetnek, semmi köze a futballhoz. Lángoló rendőrautók, véres folyosók, minden romokban. Az emberek kétségbe voltak esve, láttak másokat meghalni, és csak próbáltak menekülni. Néhányat közülük beengedtünk az öltözőbe” – mesélte Sergio Silva.
Míg az Arema vezetőedzője, Javier Roca a Cadena SER spanyol tévétársaságnak a következőket mondta: „A szurkolók a játékosok karjaiban haltak meg. Lelkileg összetörtem. Súlyos terhet, sőt súlyos felelősséget érzek. Úgy gondolom, hogy a rendőrség túllőtt a célon.”
A rendőrség lázadásnak minősítette a történteket. Azzal vádolják a szurkolókat, hogy megtámadták a hatósági embereit és megrongálták az autóikat. A területileg illetékes Kelet-Jáva rendőrfőnöke, Nico Afinta úgy véli, a pályán kitört anarchia miatt volt szükség a könnygázra.
„A futballstadionokban zajló zavargások során a rendőrség hozzászokott, hogy könnygázt használ. Ez egy elterjedt cselekedet” – mutatott rá a BBC-nek Fajar Junaedi, a yogyakartai Muhammadiyah egyetem oktatója és futballkutatója. Megemlített egy 2012-es esetet, amikor egy szurkoló belehalt a rendőrség által használt könnygázba, és utólagos vizsgálat nem történt.
Következmények
A tragikus események után Joko Widodo, Indonézia elnöke azonnali vizsgálatot rendelt el, ennek következményeként elbocsátottak egy rendőrfőnököt, illetve az elitegység kilenc tagját, és további 18 személy ellen nyomoznak. A labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága egész életére eltiltotta a labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől az Arema FC két tisztségviselőjét, a meccsek szervezésének fő felelősét, illetve a klub biztonsági vezetőjét. Ezen túl az Arema köteles 250 millió rúpia (6,9 milliárd forint) pénzbírságot fizetni, és a szezon végéig már nem rendezhet több mérkőzést.
Az európai kupamérkőzések is gyászszünettel kezdődnek a héten a tragédia emlékére (Forrás: picture alliance / AP)Ez eddig a történelem második legsúlyosabb stadionkatasztrófája, idáig a legtöbb halálos áldozattal járó mérkőzés 1964-ben, Limában volt: a Peru–Argentína találkozón kitört pánikban 328-an veszítették életüket.
Kiemelt fotó: Sports of the Day