Mi lesz veled, Lakers? – vélemény

A Lakers vezetői LeBron James és Anthony Davis mellé akartak egy harmadik nagyágyút, aki minden jel szerint DeMar DeRozan volt. Azonban a San Antonio Spursből távozó játékos mindenáron három évre szóló szerződést akart, ezt pedig a kaliforniaiak végül nem adták meg, így a biztosnak tűnő csereüzlet kútba, a Lakers választása pedig Russell Westbrookra esett. A következmény? A klub nem a gyűrűért, hanem egyáltalán a rájátszásba kerülésért harcol.

A 32 éves DeRozan végül Chicagóban kapta meg az általa áhított, három idényre szóló 82 millió dolláros szerződést, melyet pályafutása eddigi legjobb szezonjával hálál meg, ami kiváltképpen nagy dolog egy 13. idényét taposó veterántól.

De Rozan meccsenként átlagosan 28 pontot szór, eközben a Washingtonból érkező Westbrook karrierje leggyengébb produkcióját nyújtja a maga alig 18 pontos átlagával.

Amíg a Bulls és DeRozan köszöni szépen a lehetőséget és vezeti holtversenyben a keleti főcsoportot, addig a Lakers nyugaton a kilencedik helyen szerénykedik és reálisan nincs is esélye előrelépni a hatodik helyre, így minden valószínűség szerint selejtezőt fog játszani a rájátszásért.

Ez az elbaltázott döntés alapjaiban meghatározta a Lakers idényét, de semmit nem javított a helyzeten, hogy a szabadügynökpiacról csupa pályája zenitjén már jócskán túl lévő sztárt hozott Carmelo Anthony, Trevor Ariza, Dwight Howard, DeAndre Jordan és Rajon Rondo személyében. Hét-nyolc éve ez egy brutálisan ütős gárda lett volna, de a 2020-as évek elején olyan lett velük a Lakers, mint egy retró csapat, amely haknizni járja az országot. Az, hogy mindenki idősebb 30 évesnél önmagában nem lenne baj, de ebben a korban már egyértelmű kockázatot jelent a sérülékenység és a lassabb felépülés. Nos, amitől a szakértők féltették a Lakerst, az mind bejött. Westbrook rendszeridegennek bizonyult, így a csapaton belül és a szurkolók körében is sok ellenzője akad, nemegyszer a cserepadon találta magát, a keret pedig nem képes egészséges maradni, mert mindig vannak kiesők.

Rendkívül beszédes a Lakersszel kapcsolatban, hogy a leghosszabb győzelmi sorozata mindössze négy mérkőzésig tartott. És ebben túl nagy változás nem várható tekintve, hogy a klub menetrendje a legerősebb az egész nyugati főcsoportban az All Star-gála utáni periódusban,

ráadásul a hátralévő 24 mérkőzéséből mindössze tíz lesz hazai pályán, ami azért különösen aggasztó, mert a Lakers otthoni és idegenbeli mutatója között van a legnagyobb különbség az egész ligában.

Amíg a Crypto.com Arenában 18-13, addig vendégként 9-18 a mérlege. Ilyen körülmények között lehetetlen vállalásnak tűnik, hogy a jelenleg kilencedik Lakers utolérje a biztos rájátszást jelentő hatodik helyezett Denver Nuggets együttesét, amely hat vereséggel számlál kevesebbet. Attól viszont – előreláthatólag – nem kell tartania, hogy a selejtező sem lesz meg, mert az éppen lemaradó, 11. pozícióban lévő San Antonio Spursnek öttel több kudarca van, ami azért jelentős különbség.

Ugyanakkor a csalódást keltő szereplés hatására érezhetően nő a feszültség a csapaton belül és körül is. Az nem mindennapi, amikor a Lakers kirakatembere, LeBron James a Clevelandben rendezett All Star-gálán azt mondja, nem elkötelezett a Los Angeles-i folytatás mellett, sőt, egy lépéssel még tovább merészkedett, amikor nem zárta ki visszatérését az ohiói gárdához. Erre csakis a rájátszásban kapunk választ, de nehéz azt a forgatókönyvet látni, hogy ha a Lakers sikerrel is veszi a selejtezőt, akkor bármiféle esélye lenne az első két kiemelt, azaz vélhetően a Phoenix Suns vagy a Golden State Warriors ellen.

Márpedig az első körös vagy még korábbi búcsú totális kudarcot jelentene a rekordot jelentő, 18. bajnoki címére ácsingózó együttesnek, amelyet alig két éve még diadalra vezetett James.

Ha most csak a főcsoportdöntőig menetelne a Lakers az a 37 éves élő legenda négy gyűrűvel díszített pályafutásának egyik legnagyobb bravúrja lenne, amely után újra életre kelhetne az örökzöld vita, hogy LeBron vagy Jordan minden idők legjobbja.

Ebben az esetben viszont kivételesen nem Jamesre fogadnék, a valószínű bukás pedig előrevetíti a Lakers szétesését, ami magával hozná a klub történetében azért szokatlan, de nem is oly rég 2014 és 2019 között átélt rájátszásmentes időszakot.