Michael Cheek, a Non-League koronázatlan királya

Az ötödosztály hivatalosan már nem professzionális liga a szigetországban, de ettől függetlenül találkozhatunk itt profi vagy félprofi csapatokkal, ahol néhány játékos már olyan keresettel rendelkezik, amiből meg tud élni.

A Football Conference 1979-ben alakult meg – akkor még Alliance Premier League néven –, miután a Northern Premier League és a Southern League vezető csapatainak vezetői egyezségre jutottak, hogy legyen egy országos szintű sorozat a ligák legjobb együttesei számára. A Football Conference fennállásának első 25 évében egyetlen divízióval rendelkezett, a 2004–2005-ös szezon óta azonban három osztályból állt.

Az eredeti sorozatot Conference National névre keresztelték, és egy szinttel lejjebb két új regionális kiírást indítottak útjára Conference North és Conference South néven. Az új klubokat a Northern Premier League-ből, a Southern League-ből és az Isthmian League-ből választották ki az NLS Bizottsága által kidolgozott irányelvek szerint. A 2004-es nagy átalakítás az angol futballpiramis minden szegletét érintette, az EFL azóta nem is változtatott, ám 2015. június 6-án döntés született arról, hogy a Football Conference-et National League-re nevezik át, és ez a változás új korszakot is nyitott a sorozat életében.

Színre lép a gólvágó

Az új éra első idényére jelent meg az ötödosztályban Michael Cheek, aki a Chelmsford City-től tette át a székhelyét a Braintree Townhoz. A támadó korábban szerepelt a hetedik vonalban a Stanway Rovers labdarúgójaként, majd onnan igazolt a Chelmsfordhoz, ahol 66 meccsen 32 gólt szerzett. Nem volt kiugró teljesítmény ez, de egy középmezőny aljába tartozó együttesben igenis jól mutatott.

„Jeleztem a klub felé, hogy nyáron kipróbálnám magasabb ligában, ha esély adódik rá. Úgy éreztem, készen állok az előrelépésre, és bár Mark Hawkes (a vezetőedző – a szerk.) nem volt boldog, de megértette az ambícióimat, és támogatott is abban, hogy sikerüljön megfelelő helyre kerülnöm. Felmértem a lehetőségeket, és úgy gondolom, hogy végül jól döntöttem, amikor a Braintree Town ajánlatát fogadtam el. Danny és Nicky Cowley (előbbi volt a vezetőedző, utóbbi, a testvér pedig a segédedző – a szerk.) nagyon pozitív képet festettek le arról, hogy mi lenne a szerepem, és igazából nem is kellett nagyon győzködniük.”

A 2014-15-ös, még Football Conference néven futó szezonban a Braintree Town keretében nem volt igazi gólvágó, a házi góllövőlistát tíz találattal meg lehetett nyerni, így ideális helyzetben érkezett meg a klubhoz Cheek. A 2015-16-os idényben – ekkor már National League néven futott a sorozat – a csatár 15 bajnoki góllal debütált, a harmadik helyen végeztek, ezzel kvalifikálva magukat a rájátszásba. Annak ellenére, hogy az első meccset a Grimsby Town ellen idegenben 1–0-ra megnyerték, a hazai mérkőzést hosszabbítás után 2–0-ra elveszítették, így nem sikerült a feljutás.

A nyáron több meghatározó játékos is megkapta az esélyt a szintlépésre, de Cheek nem volt köztük, ő maradt egy széthullóban lévő gárdában. Miközben a csapat szenvedett, a csatár 19 gólig jutott a bajnokságban. Ugyan a kiesést elkerülték, de mindenki távozott, akinek egy cseppnyi ambíciója is volt. Hősünk a feljutásról éppen csak lemaradó Dagenham & Redbridge FC-hez írt alá, ahol a negyedosztályba való visszatérés volt a cél, ám a csapat képtelen volt ennek megfelelni a szezon során. Cheek 13 találatot szorgoskodott össze, de az itt is szétesőben lévő együttest ő is elhagyta egyetlen évad után.

A nyáron (2018-ban járunk) a nagy reményeket tápláló Ebbsfleet United ajánlatára mondott igent, ahol az aláírásakor még nagy terveket szőttek, majd a télen már az anyagi bizonytalanság kerülgette a klubot. Tavasszal már a fizetések is késtek, így az ingatag háttér, amin csak a feljutás segíthetett volna, újabb egy év utáni váltást eredményezett Cheek karrierjében. A mutatóira nem lehetett panasz, hiszen 16 alkalommal vette be az ellenfelek kapuját, így már rutinos National League-gólvágóként több klub is érdeklődött iránta, de ekkor már sokkal inkább az anyagi biztonságot, a stabilitást helyezte előtérbe, mintsem a nagyra törő álmokat, amelyek általában megbontják a gazdasági egyensúlyt egy-egy egyesületnél.

„A Bromley ambiciózus klub, és alig várom, hogy elkezdjük a felkészülést. A nyáron a családommal végigvettük, hogy mit kellene ahhoz, hogy végre valahol hosszú távra tudjunk tervezni az előző időszak bizonytalanságai után. Neil Smith menedzser elképzelései nagyon tetszettek, akárcsak a klub egésze, ahogy felvázolták, hogy miben tudnának segíteni a könnyű, kényelmes beilleszkedés során.”

A Bromley FC pontosan azt a hátteret tudta megadni Cheek számára, amire szüksége volt a kiteljesedéshez. Noha a pályán eleinte nem tudott annyira magas szinten teljesíteni, mint korábban – csak 12 gólig jutott első szezonjában – maga a tudat, hogy nem kell egy év után újra csapatot keresni, láthatóan jó hatást gyakorolt rá. A találatok elmaradtak, de a befektetett munka és az összkép remek volt, mert többször is a hét csapatában szerepelt a neve.

Az új idény aztán pocsékul indult a csapatnak, de csak márciusban lépték meg az edzőváltást, ekkor Andy Woodman kapta meg a kispadot. A korábban az Arsenal utánpótlásában dolgozó szakember egy sokkalta támadóbb szemléletet hozott magával. Ez még jobb helyzetbe hozta Cheeket, és be is indult a szekér. Hatos veretlenségi szériával rajtolt az új mester, ezek közül a csatár öt meccsen is eredményes volt. A szezon végi play-offban a Hartlepool United ellen viszont ő sem tudott segíteni, nem jött össze a feljutás.

A 23 találatig jutó csatár elhódította a gólkirályi címet a ligában, és csak egyetlen egyéni célkitűzését nem tudta véghez vinni ebben az idényben: nem érte el a századik gólt az ötödosztályban, 98-nál rekedt meg. Persze ami késik, nem múlik. A 2021-22-es szezon második találkozóján rögtön ki is pipálhatta ezt a tételt a bakancslistáján, majd további 15 alkalommal boldogította még a Bromley FC szurkolóit az idény során. Legfőképp akkor, amikor az új évben a Wrexham AFC ellen az FA Trophy döntőjében az ő góljával értek fel a csúcsra, elhódítva a klub eddigi legértékesebb trófeáját.

Az idei kiírásnak már úgy futott neki, hogy a 2015-ös „új időszámítástól” kezdve ő a liga legeredményesebb játékosa, s miután a „századosok” közül senki nincs jelenleg a bajnokságban, így megelőzni biztos nem fogják, tehát tovább növelheti a már most is jókora fölényét.

Kiemelt fotó: Bromley FC