Michael van Gerwennek három éve maradt, hogy valóra váltsa tervét

Megvan a világ legjobb dartsosának tartott van Gerwen bevonulózenéjének (The White Stripes – Seven Nation Army) első két sora? „Mindenkivel megküzdök, hét nemzet serege sem tarthatna vissza.” Lassan tíz éve, hogy MvG tartja magát a dalszöveghez, szinte mottójává vált. A rekordokat úgy döntögeti, mint más a kuglibábut, sokáig szinte megállíthatatlan volt. A tavalyi év nem az övé volt, de azóta újra kitárta az éremgyűjteményét rejtő almárium ajtaját. Nincs vesztegetni való ideje, rögvest kiderül, miért.

Mighty Mike az észak-brabanti Vlijmenben nőtt fel, és kezdetben semmi köze nem volt a dartshoz. Focizni járt a környékbeli srácokkal, ám későbbi elmondása szerint elég hamar rájött, hogy ebben a sportágban nem várnak rá nagy sikerek. Ezért egy szombaton az edzőpálya helyett a kocsma felé vette az irányt, és barátaival dartsozott egy kiadósat. Egészen másképp érezte magát a tábla előtt, mint a gyepen. Az első vb-címe után róla forgatott dokumentumfilmben a vlijmeni kocsma csaposa felidézte ahogy falaztak neki: „Az életkora miatt be sem vehették volna Michaelt a játékba, de az idősebbek megoldották a dolgot, így dobhatott.”

Az 1991-es World Masters-győztes, ma a Sky Sportson elemzőként dolgozó Rod Harrington így emlékszik vissza az első találkozásukra: „Ott álltam a hollandiai Hengelóban, és néztem, ahogy ez a 14 éves srác dartsozik. Nem hittem a szememnek. Mi történik itt, hogyhogy nem hallottam eddig erről az emberről?” – hüledezett.

Passzió helyett eltökéltség

A sulit becsülettel elvégezte, de ahogy ő fogalmaz, „nem igazán passzolt volna hozzám, ha főiskolára kell mennem, jobban tettem, hogy dartsoztam.” Efelől semmi kétség, ráadásul a kis Michael a tábla előtt mutatott viselkedését tekintve is ígéretes volt. Egy későbbi PDC-vezér azt mondta róla, üzleti szempontból ígéretesnek tűnt, hogy a magasabb pontszámú dobásoknál, a látványos kiszállóknál nem fogta vissza magát. A szurkolók felé fordulva, az öklét rázva, üvöltve ünnepelt, ahogy azóta is teszi, és ezzel megnyerte a közönségét, a szurkolókat. A tévécsatornák az ilyen őszinte dartsosokat szeretik igazán, más kérdés, hogy mi a véleményük ugyanerről a visszafogottabb riválisoknak.

Minden élsportolóra igaz: szorgalom nélkül sutba dobhatta volna a tehetségét, és ezzel már igen fiatalon tökéletesen tisztában volt:

„Soha nem lustálkodom, szeretek melózni. Mindig komolyan vettem a játékot” – nyilatkozta egy ízben a Palatinate-nek, utalva arra, hogy a darts kocsmasportos gyökerei ellenére, neki fontosabb volt a rengeteg gyakorlás, a fejlődésbe vetett hit, mint az alkohol melletti hajigálás passzióból.

Gyorsan haladt előre, 2003-ban megnyerte első komolyabb ifjúsági versenyét (Primus Masters). 17 évesen a fél világ megismerte a nevét. A Masters of Darts versenyen 1-3-as szettállásnál kilencnyilas kiszállót dobott az addigra négy BDO-vébécímet besöprő Raymond van Barneveld ellen. Honfitársa átölelte, és egy jókora puszit nyomott az akkor még tüskés hajú van Gerwen fejére. A darts történetében először fordult elő, hogy ilyen fiatalon tévés nagy tornán kilenc dobásból szálljon ki valaki. Természetesen nem ez volt az első ilyen kiszállója, egy holland mérkőzésen „próbálta ki” először fiatalabb korában. „A kilencnyilas kiszálló nem különleges dolog, csupán a játék része” – nyilatkozta később a dokumentumfilmben.

Őszinte örömkitöréseit imádják a televíziós társaságok (Forrás: Sky Sports)

A háromszoros BDO-világbajnok, Martin Adams is őriz emlékeket az ifjú titánról:

„Nem emlékszem, melyik évben volt, de egy esti bemutatómeccsen találkoztam vele életemben először. Az ember azt gondolta, ennek a srácnak ágyban lenne a helye, nem itt. Káprázatos volt, már akkor remekül tudott számolni, ami bármilyen dartsmeccsen hatalmas előny.”

A 17 éves van Gerwen el is kapta 2006-ban a Farkast a World Masters döntőjében. Stílusa mit sem változott azóta: jócskán előre dőlve, viszonylag gyors tempóval dob.

Mielőtt nagykorú lett, van Barneveld skalpja mellett a 13-szoros PDC-világbajnok Phil Taylorét is megszerezte (2007, Masters of Darts, 3-0), ezzel berobbant a legnagyobb sztárok közé. Kevesen tudják róla: amíg be nem indult a profik között a karrierje, burkolósegédként dolgozott Hollandiában.

Mentális fordulópont

Még mindig csupán 23 éves volt, amikor megnyerte élete első Grand Prix-versenyét (2013), és abban az évben bejutott a PDC-világbajnokság döntőjébe. A legenda Phil Taylor ellene szerezte meg utolsó vb-címét, a 14.-et. „Hogy mit a legnehezebb elviselni? A döntők elvesztését. Pedig jót tesznek az embernek: még több munkára, edzésre ösztönöz” – nyilatkozta egy hosszabb, 2015-ös interjújában.

A holland klasszis időről időre visszautal arra az időszakra, ami új irányt szabott a pályafutásának. Amikor a kudarckerülő van Gerwenből sikerorientált lett, egy olyan dartsos, aki puszta jelenlétével lesöpri ellenfelét a színpadról. Kevesen tudják, mekkora erőfeszítéssel jutott el idáig, elmondása alapján rengeteg alkalommal kellett felállnia a padlóról a vereségek után.

„Eleinte nem voltam erős mentálisan, ideges voltam a kulcspillanatokban. Az első tíz Pro Tour-versenyemen hétszer az első fordulóban kiestem. Egyszerűen féltem attól, hogy veszíteni fogok. Aztán még nagyobb terhet rakott rám, hogy tudtam, az ellenfelek 70-80 százalékánál jobb játékos vagyok, és nekem kellene győznöm. Ezt a nyomást meg kellett tanulnom magabiztossággal, és lelki nyugalommal kezelni, meg kellett tanulnom minden helyzetben nyerni. Amikor megszereztem a mentális erőt, onnantól készen álltam a győzelmekre. Erre nagyjából két éve vagyok képes” – mondta a PDC On The Wire című műsorában 2015 januárjában, első PDC-világbajnoki címe megszerzését követően.

Van Gerwennek nem volt más választása, mint megtalálni azt a mentális technikát, amivel kellő magabiztosságra tett szert. Ő ugyanis nem az a fajta játékos, aki egy nagy versenyen úgy dob, mintha a barátaival játszana, és ha kikap, mosolyogva gratulál ellenfelének. Minden porcikájával a győzelmet hajszolja, a trófeák éltetik, s ehhez tökéletes összpontosításra, nagy lelkierőre, a negatív gondolatok kizárására van szükség. S persze arra, hogy kizárólag a saját teljesítményére figyeljen.

2013-ban, a Premier League megnyerése (Taylort győzte le a döntőben 10-8-ra egy elképesztő, 132-es utolsó kiszállóval), és a European Darts Openen aratott siker után (egy héten belül még a Dubai Masterst is behúzta) már azt ecsetelte a Gulf Newsnak: „nem félek senkitől, tisztában vagyok vele, hogy bárkit le tudok győzni”. Profivá válásától kezdve nagyjából hét évébe telt, mire kialakult benne a szükséges önbizalom, 2015-ben már kizökkenthetetlen nyugalommal beszélt minderről:

„A magabiztosság számomra a következőt jelenti: ha felmegyek a színpadra, és jól játszom, pontosan tudom, hogy én fogok nyerni.”

Első vb-címe óta kis túlzással ezzel a forgatókönyvvel zajlottak a mérkőzései. 2014-től hét éven át vezette a világranglistát, vagyis a legutóbbi két év alatt begyűjtött pénzdíjak alapján rangsorolt Order of Meritet. 2013 óta ötször jutott PDC-vb döntőjébe, háromszor (2014, 2017, 2019) meg is nyerte úgy, hogy 2014-ben, 24 éves korában ő lett minden idők legfiatalabb győztese. 2016 óta ő tartja a legmagasabb körátlag rekordját, amit tévés meccsen valaha dobtak (123,4). Az egyedülálló teljesítményt Michael Smith 7-1-es földbe döngölésekor láttuk tőle a Premier League-ben. A PDC honlapja szerint 84 (nem televíziós) PDC-trófeánál jár, ezekből 57 volt tévés győzelem, megdöntötte a legtöbb European Tour- és Pro Tour-győzelem rekordját is. Legnagyobb riválisaival szemben 2013 óta a következő mérleggel áll a nagy tornák döntőiben: Taylor ellen 5-4, Peter Wright ellen 9-1, Gary Anderson ellen 5-1. Szédületes.

Michael van Gerwen számos siker közt háromszor szerezte meg a világbajnoki címet (Forrás: Sky Sports)

„Dzsudzsák Balázs? Persze, hogy emlékszem rá!”

Két gyermeke születése előtt első számú kikapcsolódása a tévézés volt az otthoni heverőn – két csivaváját simogatva. Sűrűn kapcsolt kedvenc csapata, a PSV Eindhoven meccseire. 2017-es és 2019-es világbajnoki trófeáját a gyepen mutatta körbe a Philips Stadion kezdőkörében, miközben a szurkolók a nevét skandálták.

A 2022-es Hungarian Darts Show idején rózsaszín ködben nyilatkozott az M4 Sportnak egy magyar futballistáról: „Dzsudzsák Balázs? Persze, hogy emlékszem rá, akkora szabadrúgásgólt lőtt az Ajaxnak! Nagyon jó focista volt, szerettem a játékát.”

Ha pihenni szeretne, a pecázást sem veti meg.

Cikkünket azzal kezdtük, hogy a világklasszis dartsosnak nincs vesztegetni való ideje, pedig még csak 33 éves. Erről ő maga beszélt egyik 2015-ös nyilatkozatában. „A következő tíz évben öt vb-címet szeretnék nyerni. Ennél több nem reális, túl sok a jó játékos.” Jelenleg háromnál tart – a 2022-es vb-ről visszaléptették Covid-fertőzés miatt –, vagyis három éve maradt, hogy a hiányzó két trófeát hazavigye. A pandémiás időszak és a lezárások miatt nem lesz egyszerű tartania a „tervet”.

Ráadásul 2021-ben mindössze egyetlen tornát nyert (Nordic Darts Masters), és visszacsúszott a ranglista harmadik helyére, ez az ő esetében egészen kirívó adat. Idén azonban visszatért: European Tour- és Player Championship-versenyeket is nyert, illetve hatalmas csatában behúzta Joe Cullen ellen a 2022-es Premier League-trófeát. Ez volt a hatodik PL-győzelme.

A fülünkben cseng a Seven Nation Army első két sora, és már készülünk a decemberi őrületre az Alexandra Palace-ban.

Kiemelt fotó: CGTN