Miért Kusnyír Erik a magyar élvonal egyik legjobb jobbhátvédje?

Kusnyír Erik Kárpátalján látta meg a napvilágot magyar anya és ukrán apa gyermekeként. Édesapja eleinte kick-box edzésekre vitte fiát, de a most 23 éves jobbhátvéd szíve már akkor is a labdarúgás felé húzott, így hamarosan futballcipőt húzott a kesztyűk helyett. Hétévesen már a szomszédos Alsókerepecen járt edzésekre, ahonnan az útja előbb Munkácsra, majd Lembergbe (Lviv) vezetett.

2016-ban, 16 évesen került Magyarországra, a Debreceni Labdarúgó Akadémiára, ahol az U17-es csapatban játszott, de emellett az akkor megyei II. osztályban szereplő Tarpa színeiben is pályára lépett hat bajnoki mérkőzésen. Ehhez képest hatalmas ugrás, hogy a következő idényben már a Debreceni VSC első csapatában is bemutatkozhatott az OTP Bank Ligában. A debütáló, Honvéd elleni találkozóját követően eddig további 94 alkalommal lépett pályára a magyar élvonalban, beleértve a hétvégi Kecskemét elleni összecsapást is, ahol egy szépségdíjas találattal járult hozzá csapata győzelméhez.

Kusnyír Szrdjan Blagojevics játékrendszerében is a jobbhátvéd pozícióját tölti be, de támadásban sokkal összetettebb a szerepe annál, amit egy klasszikus értelemben vett jobbhátvédtől megszokhattunk. A Debrecen pozíciós játékában a szélessági területeken legtöbbször a szélsők bukkannak fel, a jobb oldalon elsődlegesen Szécsi Márk, de Brandon Dominguesre és Alekszandrosz Kiziridiszre is egyre nagyobb szerep hárul. Kusnyírnek emiatt a jobb oldali félterületben kell helyezkednie, vagy a védelmi vonalban vagy pedig a középpályára betagozódva, attól függően, hogy a debreceni építkezés éppen melyik fázisában tart. Harmadik védő a build-up első szakaszában szokott lenni, mivel a balhátvéd (Ferenczi János vagy Christian Manrique) a játéktér széléről a védelem elé mozog a hatos pozíciót betöltő játékos (Dusan Lagator) mellé.

Megszokott rotáció, Manrique belép a védelem elé Lagator mellé, Kusnyír pedig marad mélyen a hármas védelmi láncolat jobb oldalán

Az ellenfél térfelén legtöbbször magasabban kell helyezkednie, így Meldin Dreskovics mellől feltolódik harmadik középpályásnak így a Loki 3-2-5-ös építkezése rendszerint átalakul egy 2-3-5-ös formációra. Kusnyír ezekben a szituációkban két fontos feladatot kap. Az egyik a labdajáratás biztosítása: folyamatosan passzopciót kell nyújtania a jobbszélsőnek, ha nem tud biztonságos alternatívát kínálni, akkor pedig folyosót kell nyitnia, hogy a belső védő megjátszható legyen.

Kusnyír nem a vonal mellett helyezkedik, hanem a félterületben a középpályára betagozódva, a védekező középpályással, Manriquével egy vonalban

A másik fontos feladata a kontratámadások elhárítása. Egy esetleges labdavesztés esetén gyorsan vissza kell tudnia támadni, emiatt is kell feltöltenie a félterületet magasan az ellenfél térfelén. Kusnyír e tekintetben a magyar élvonal legjobbjai közé tartozott az elmúlt szezonban. Az egész OTP Bank Ligában neki volt a harmadik legtöbb megelőző szerelése (7,55), a szélső védők közül pedig a legtöbb labdaszerzése (13,18). A mostani idényt is hasonlóan jól kezdte: 90 percenként a negyedik helyen áll a megelőző szerelések terén (7,65) és első a labdaszerzések számában (11,47).

A Wyscout külön mutatót készített a visszatámadásokat követő labdaszerzések mérésére (counterpressing recovery), amely azt méri, hogy a labdavesztést követő öt másodpercen belül vissza tudja-e szerezni a labdát az adott csapat. Kusnyír ebben is a legjobb szélső hátvéd, meccsenként 6,76 labdát szerez vissza csapatának, ami azt jelenti, hogy az összes labdaszerzésének majdnem 60 százaléka a Loki labdavesztéseitől számított öt másodpercen belül következik be. Ráadásul a szereléseinek közel 32 százalékát az ellenfél térfelén hajtja végre, ami szintén egy meglehetősen magas arány. Természetesen ezek a kiugró teljesítmények a Debrecen taktikájából is következnek, de ezt mit sem von le a fiatal jobbhátvéd érdemeiből, sőt megerősíti, hogy ő a megfelelő játékos Blagojevics rendszerébe.

Abszolút kitűnik, hogy Kusnyír a modern és komplex, meglehetősen offenzív feladatköre ellenére is nagyon hatékony védekező munkát végez. A 2022–2023-as szezonban (OTP Bank Liga) az összes jobbhátvéd poszton megfordult játékos (48) közül – akik nem csak egy-két mérkőzésen szerepeltek – neki volt a legtöbb sikeres védekező megmozdulása (becsúszás, labdaszerzés, szerelés) 90 percenként (15,78).

Az U21-es magyar válogatott jobbhátvéd kifejezetten párharcerős futballistának számít, ugyanis védekező párharcainak 72 százalékát megnyerte a mögöttünk hagyott idényben, ami a szélső védők között a második legjobb teljesítmény. Igaz, hogy nem vár rá sok párharc, mivel a Debrecen játéka magas labdabirtoklásra épül, az aktuális versenykiírásban náluk van legtöbbet a labda, több mint 60 százalékban.

Emiatt a labdajáratásban is aktívabban kell részt vállalnia, mint a poszttársainak. Ennek megfelelően 50-nél is több passzkísérlete van meccsenként, amelyhez 83,9 százalékos pontosság társul. A mögöttünk hagyott bajnoki szezonban is közel 50 passzal próbálkozott meccsenként, hasonló hatékonysággal (82,5 százalék). Az előre passzok vonatkozásában posztján a második helyen végzett Fiola Attila mögött (19,13). A támadóharmadba 7,03 labdát juttatott el, míg most 8,24-et, ezzel pedig a 14. helyen áll az élvonal egészét figyelembe véve.

A Debrecen jobb oldali támadásszervezéseinél gyakran megfigyelhető többfajta hármas vagy négyes rotáció, amelyben Kusnyír mellett Dzsudzsák Balázs és Szécsi Márk vesznek részt, de olyan is előfordul, hogy Dusan Lagator is bekapcsolódik a forgásba. Ilyen esetekben Kusnyír passzhatékonysága mellett a megfelelő játékolvasási készsége is fontos képesség. Pontosan tudnia kell, hogy amikor Dzsudzsák kihúzódik az oldalvonal mellé, akkor neki milyen területeket kell feltöltenie, vagy amikor Szécsi mélyebben visszalép, esetleg, ha Lagator foglalja el a harmadik belső védő szerepét. Blagojevics nagy hangsúlyt fektet ezekre a mozgásokra és Kusnyír egy fontos szereplője ezen fázisoknak, ami mutatja, hogy képességei és teljesítménye abszolút predesztinálják arra, hogy a szerb edző bátran bevonja ezekbe a játékokba.

Amikor az ellenfél támadóharmadába kerül a labda, a fentiekben említettek szerint Kusnyír a félterületben helyezkedik, ebből kifolyólag kevés beadást kísérel meg. Meccsenként a tavalyi szezonban 2,02 beadása volt, ami abból fakadt leginkább, hogy kevésszer került ígéretes pozícióba. A Debrecen játéka a szélességi területekben az ellenfél védekező harmadában meglehetősen szegényes. Izolált egy az egy elleni szituációkat ugyan képesek teremteni, majd ezekből néhányszor beadásokig eljutni, de nagyon kevés mögé kerüléssel próbálkoznak, ami több beadási szituációt teremthetne Kusnyír számára is, ehelyett a kontra elleni védekezésre fókuszálva helyezi el őt is Blagojevics. Ennek következménye, hogy a támadó statisztikái nem kiemelkedők. Ez megint nem Kusnyír hibája, sőt a vezetőedzőt sem lehet okolni, mivel olyan szerepkörbe helyezte játékosát, ahol a játék több elemében is a bajnokság legszűkebb elitjéhez tartozik.

Összegezve Kusnyír eddigi teljesítményét, megállapítható, hogy a labda elleni játék a legfőbb erőssége, de a labdás fázisokban is jól funkcionál. A passzhatékonyságban még előtte áll Fiola, aki nem csak többször, de hatékonyabban is juttatja előre a labdát. Ettől függetlenül egy nagyon intelligens játékosról van szó, aki a sérülések és kiöregedő félben lévő posztriválisok miatt egy-két éven belül válogatott meghívót is kaphat.

Hosszú távon vélhetően Bolla Bendegúzzal kell megküzdenie, aki egyelőre komolyabb bajnokságokban és erősebb csapatokban pallérozódhat, mint Kusnyír, de profilját tekintve kissé eltér, mivel Bollának inkább a támadások segítése az erőssége, mint sem a védekezés. Nem úgy, Botkának és Fiolának, akik egy konzervatívabb vonalat képviselnek, mégis gyakran rájuk bízta Rossi a jobb oldali szárnyvédő szerepét. Ugyanakkor Botka 29 éves, Fiola pedig 33, így helyettük könnyen elképzelhető, hogy hamarosan egy fiatalabb játékost kell behívni a válogatottba. Nego Loic szintén a korosabbak közé tartozik a maga 32 esztendejével, így már rá sem számíthatunk hosszú távon.

Bolla mellett vagy mögött minden bizonnyal egy fiatal jobbhátvédet kell majd felépíteni és erre jelenleg Kusnyír tűnik a legalkalmasabbnak. Marco Rossi minden bizonnyal hasznát is tudná venni, főleg, ha egy védekezőbb típusú embert keres a válogatott jobb oldalára, aki párharcerős, jól szerel, sok labdát szerez, nagyszerűen helyezkedik, de a támadásokból is ki tudja venni a részét. A válogatott keretében egyelőre a rutinosabb szélsőbekkek kaptak helyet, de érdekes lesz figyelni, hogy mikor és kik fogják az őrségváltást megkezdeni.

Kiemelt kép: DVSC Fanatics Facebook