Miért nem tud védekezni a kézilabdázó, ha magyar?

A szakma csúcsa már öt-tíz éve sem volt oda a magyar válogatottak ikonikus belső védőitől, egyik haladó szellemű nevelőedzőnk TF-es előadáson mutatta be, hogy a modern kézilabdában miért nem igazi védekezés az, amit tőlük látunk. Ezután következett a válogatott élén Ljubomir Vranjes, majd miután nagyot bukott a 2018-as Európa-bajnokságon, élesen kritizálta játékosaink védekezőtudását – más kérdés, hogy önmagával szemben nem volt ilyen kritikus.

Vranjes elődei és utódai szövetségi kapitányként általában lényegesen többet hoztak ki a csapatból (és nemcsak akkor, amikor Nagy László is a pályán volt), de jött a várva várt 2022-es hazai Eb, és kegyetlenül szembesített mindenkit a magyar valósággal. Mindjárt a nyitányon a korábban sehol nem jegyzett Hollandia szétszedte válogatottunk védekezését, váratlan kiesés lett a vége. Majd végignézhettük, hogy Svédország a legnagyobb favoritok előtt hogyan nyer aranyérmet, főként a saját kapuja előtti tevékenységével.

„Luc Steins és Kay Smits úgy ment át rajtunk, mint kés a vajon”

– emlékeztetett a januári Eb a magyar–holland meccsére a nyár végén, a kazincbarcikai edzőtovábbképzésen Rosta István.

A volt válogatott játékos és tévés szakkommentátor az utóbbi évek egyik legfontosabb előadásán hozzátette: „A női válogatottunknál is keresni kell a hármas és a kettes védőket. A magyar utánpótlás-nevelésben a támadószellem dominál, a szülők is azt számolják, hány gólt lő a gyerek. De azt nem, hányszor ütközik, sáncol vagy szerez labdát. Ez a magyar valóság, pedig védekezés, védekezés, védekezés kell.”

Fiatal játékosokkal a gyakorlatban is megmutatta, hogyan kellene. „Mi lenne, ha akkor mennénk rá a támadóra, amikor nincs nála a labda, és akkor lépnénk vissza, amikor nála van” – utalt többek között, milyen ártalmatlan lehet egy támadó a kaputól távolabb. – A hetvenes évek kézilabdázása, hogy akkor támadunk meg valakit, ha megkapja a labdát.”

Mint elmesélte, unokaöccsének, ifjabb Rosta Miklósnak a Pick Szegedhez kerülve – a spanyol Carlos Pastornál – egy évre volt szüksége, hogy megszokja, éppen fordítva tegyen mindent ahhoz képest, ahogyan tíz évig gyakoroltatták vele. Itthon gyakran már az alaphelyzet sem stimmel, hiszen egy komoly XXI. századi támadó megállítására csak akkor lehet esély, ha a védő haránt terpeszből indul (lövőkéz felőli láb elől). Az igazi védőmunkához persze legalább olyan fontos a hozzáállás, mint az alapállás.

„Mi még verekedtünk gyerekként, ma már a kölykök többsége az okostelefonját nyomkodja, és legfeljebb az a kérdés, melyik ujjukban alakul ki előbb ínhüvelygyulladás. Nem tudják, mi az a test test elleni küzdelem – mondta az 1972-es születésű Rosta István, aki az előadásában és a bemutatón az amerikai futballból hozott példákkal illusztrálta a mondanivalóját. – Tom Brady szerint test, lélek és elme kell a védekezéshez. Egy másik mondás szerint az amerikai futballban a támadók adják el a jegyeket, de a védők nyerik meg a bajnokságot.”

Mindez a kazincbarcikai továbbképzés első előadásán hangzott el, majd az egész napos folytatásban szép példáit nézhettük végig annak, hogyan ne védekezzünk – ha a fentieknek hiszünk.

Kiemelt kép: ORIGO