Miket változtatott Bognár György a Vajdahunyad elleni csúfos kiesés után?

Pragmatikusság

Bognár György vélhetően belátta, hogy hibázott, amikor a Corvinul elleni párharcot megelőzően úgy vélekedett, hogy nem érdemes taktikázni, várni, hanem az első perctől kezdve teljesen nyílt játékkal kell megpróbálni eldönteni a nyitott kérdéseket. Utólag ezt úgy kommentálta, hogy kétgólos hátrányban esetleg jobb döntés lett volna visszaállni, de nem változtatott, nem úgy, mint a Larnacával szemben. Ami a csapat személyi összetételét illeti, öt helyen is megváltozott a Paks kezdője az idény első mérkőzéséhez képest, ugyanakkor a meccsterv is eltérő formát öltött.

Gyors belső védők

A Corvinul ellen Kinyik Ákos mellett Szabó János és Lenzsér Bence jutott szóhoz a háromtagú védelem jobb, illetve bal oldalán. Természetesen nemcsak a kvalitásaik jelentettek problémát, hiszen csapatszinten is borzalmasan védekeztek a kontratámadásokkal szemben, de tetézte a gondokat, hogy sem Lenzsér, sem Szabó nem képes a jól cselező, gyors szélsőkkel felvenni a versenyt. Több olyan szituáció is volt, amikor egy gyorsabb bekk képes lett volna elhárítani a veszélyt, pusztán a sebességének köszönhetően. Ötvös Bence és Vas Gábor pedig ezt a gyakorlatban is igazolták. A nem éppen egy százméteres síkfutó fizikumával megáldott Kinyik Ákos mellett kifejezetten jól néztek ki a fiatalabb játékosok. Sokkal kevésbé kellett félni, amikor a Paksra lendületből vezette rá a labdát a Larnaca támadóegysége.

Emiatt Vas és Ötvös egyidejű kezdőbe állítása a védelemben kifejezetten sikeres húzás volt, és azt is ki kell emelni, hogy Ötvös leigazolása is bölcs döntésnek bizonyult.

Alacsony színvonalú támadásépítések

A tavalyi idényben is látható volt a tendencia, amely egyelőre az új szezon elején is megmutatkozik, miszerint Mezei Szabolcs az a játékos, aki ha lehetőséget kap a kezdőcsapatban, akkor a Paks labdával egészen pofás csapatnak tűnik, ha viszont nincs pályán, akkor maradnak az ívelgetések. Ezúttal is így történt. Sérüléséig Hahn Jánosra rugdosták fel a labdákat, majd az őt helyettesítő Tóth Barna vált a hosszú labdák első számú célpontjává. Ő ugyan hatékonyabban látta el ezt a feladatot, mégsem javult a Paks támadójátéka. Helyzetet kidolgozniuk gyakorlatilag csak pontrúgásokat és magasan megszerzett labdák után sikerült. Ez pedig azt jelenti, hogy a támadásépítéseik teljesen sikertelenek voltak. Mezei Szabolcs játéka viszont másfajta támadásépítési elvek megjelenítését hordozza magában, mivel remekül mozog a vonalak között, képes nyomás alatt lefordulni az ellenfelekről és helyzeteket kialakítani. A Windecker, Vécsei, Papp középpálya viszont inkább a labda vonala mögött érzi komfortosan magát, vagy éppen a párharcok megvívásában.

Sikeres labda elleni játék

Már az előző kör második összecsapásán is jól működött a Paks letámadása és visszatámadása, és ez csütörtök este sem volt másként. Három gólból kettő is az ellenfél térfelén megszerzett labdából esett, amire égető szüksége volt a silányul támadó Bognár-legénységnek. Természetesen elismerésre méltó, hogy ezeket a taktikai elemeket nemcsak a hazai porondon, hanem a nemzetközi szinten is hatékonyan és következetesen alkalmazták, sőt mutatja, hogy megéri az OTP Bank Ligában is olyan korszerű elemeket gyakorolni, amelyekkel a nemzetközi kupákban is sikereket lehet elérni.

A szokásos felívelést követően labdát veszített a Paks, azonban rögtön megpróbálta visszaszerezni, így alakult ki a fenti szituáció. Jól látható, hogy a labda körül négy kettes fölényben vannak a hazaiak. Gyurcsót Windecker a saját kapuja felé kényszeríti, majd a létszámfölényből fakadóan megérkezik Osváth Attila is, hogy besegítsen. Végül Windeckernek sikerült megszerezni a labdát, majd játékba hozta Haraszti Zsoltot, aki éles szögből ért el szépségdíjas találatot.

A Paks ezúttal letámadott, méghozzá a Larnaca tizenhatosánál. Mindenkit egy az egy ellen próbáltak nyomás alá helyezni, ám nem elég hatékonyan, így a Real Oviedo korábbi játékosa, Jimmy Suárez könnyedén kiforgathatta a labdát a jobb oldalra. Vécsei Bálintnak közelebb kellett volna helyezkedni hozzá, mert egy pontos forgatás gyakorlatilag a letámadás átjátszását jelenti, és ebben az esetben jelentette is.

Azonban Imad Faraj elmérte a Suáreznek címzett passzát, amelyet Papp Kristóf gyűjtött be. A labdakihozatalhoz felálló, berendezkedő ciprusiakat pedig váratlanul érte az eladott labda, hiszen a labda birtoklása miatt szélesebben helyezkedtek, megnövelték az egymás közötti távolságokat, és ez azonnal megbosszulta magát, hiszen Papp egyetlen átadással ziccerbe hozta Tóthot, aki nem hibázott.

A 3–0-s győzelem legalább annyira becsapós, mint a 0–4-es vereség. Viszont a Paksnál egyiken sem szabad meglepődni. Megfelelő meccstervvel képesek kellemes meglepetéseket okozni, azonban amennyire jól beválhat Bognár György egy-egy rizikós elképzelése, pontosan annyira csődöt is mondhat. Reméljük, Cipruson egy könnyed nyári estével ajándékoz meg minket „a magyar csapat”.

Kiemelt fotó: MTI/Szigetváry Zsolt