Min múlik egy élet? – 30 for 30: Searching for Hobey Baker

Min múlik egy élet? – 30 for 30: Searching for Hobey Baker

2024. júl. 15.

Nagy port kavart nemrégiben a 30 for 30 egyik legújabb podcastje, ami nem a közelmúltba, hanem a 20. század elejére vezeti vissza a hallgatókat, és az egyik első amerikai szupersztár életét mutatja be, aki nem biztos, hogy úgy élt, ahogy az akkori társadalom elvárta volna. Három részben, közel kétórányi terjedelemben ismerhetjük meg Hobey Baker különleges sorsát.

Megszokhattuk, hogy a 30 for 30 produkciói a közelmúlt legizgalmasabb sporttörténeteit mutatják be, a Hobey Bakerről szóló epizód azonban nem ilyen, hiszen főhőse a 20. század elején élt, s ahogy a podcast megszólalói kiemelik, az egyik első olyan sportoló volt, aki a mai értelemben vett popkulturális ikonná vált, még ha ez az akkori kontextusban teljesen mást is jelentett.


David Duchovny (X-akták, Kaliforgia, hogy mást ne is említsünk) narrációja a sorozat első epizódjában azzal kezdődik, hogy hangsúlyozza: az alkotók nemcsak megerősítik majd azt a képet, ami korábban kialakult Hobey Bakerrel kapcsolatban, hanem bizonyos pontokon vitába is szállnak a legközkeletűbb állításokkal.


Mindezek előtt azonban Duchovny vezetésével végigszaladunk azon a karrieríven, amit sokan ismernek. Hobert Amory Hare „Hobey” Baker egy rendkívül módos család második gyerekeként látta meg a napvilágot 1892-ben. Szigorú, nívós nevelést kapott, és már kamaszkorában megismerkedett a jégkoronggal. A szülei válása nagy törést okozott a fiú életében, testvére önfeláldozása azonban sokat segített neki. Az édesapa a család anyagi helyzete miatt csak az egyik fiút tudta egyetemre küldeni, bátyja pedig inkább Hobey-t helyezte előtérbe, mondván, kettejük közül ő a tehetségesebb.


Az egyetemista fiú pedig a Princetonon igazolta is, hogy nem volt alaptalan a bizalom, a már egyre magasabb szinten űzött jégkorong mellett az amerikai futballba is belekóstolt, s kiderült: abban sem utolsók a képességei. Ő volt a csapat rúgójátékosa, s a szakértők szerint akkoriban ez a pozíció még a mostaninál is fontosabb volt, hiszen a gárdák nem ritkán first downnál is puntoltak. Emellett a puntok visszahordásában is nagy szerepe volt a különleges képességekkel rendelkező fiatal sportembernek.


A legendák szerint nagy rajongója volt a futballcsapatnak Woodrow Wilson, az Egyesült Államok egykori elnöke, aki a béke szigeteként tekintett a Princeton találkozóira.


Baker időközben a jégkorongcsapatnál is nevet szerzett magának. Akkoriban a játékosok még gyakran végigjátszották a találkozókat, a legtöbben azonban egy-egy derbi végére komoly fizikai problémákkal küzdöttek, a podcast főhőse azonban még a sportág történetének korai klasszikusai után is alig izzadt. Saját korában Hobey Bakert a mezőny legtehetségesebb játékosának tartották, sebessége és cselezési képessége egészen egyedülálló volt.


„Kétség sem férhet ahhoz, hogy ő a térség legjobb játékosa. Senki nem tudta korábban ilyen módon dominálni a védelmeket. Ő a hoki csodagyereke, elképesztő technikai képzettség, a ritmus tudatos szabályozása jellemző rá”


– fogalmazott egyszer Bakerrel kapcsolatban a The Boston Journal. Nem véletlen, hogy a legjobb egyetemi játékosnak járó elismerést máig Hobey Baker-díjnak (Hobey Baker Award) nevezik.





Egy másik pályán


A sokoldalú sportoló jó barátja volt F. Scott Fitzgerald, a 20. század első felének egyik legnépszerűbb, máig kedvelt regényírója, aki első nagyobb prózai művében, Az Édentől messze című alkotásában egy mellékszereplőt is mintázott Bakerről. Fitzgerald a podcastben is hallható esszéiben és leveleiben gyakran emlékezett meg a sportolóról, és lefestette azt a társadalmi környezetet is, amiben ők ketten felnőttek. A fényűzés, a talmiság világa jelenik meg a szemeink előtt, s mint Fitzgerald leghíresebb művében, A nagy Gatsbyben fogalmaz az egyik szereplő: ha valaki 21 évesen van a csúcson, onnan már csak a fájdalmas lejtmenet jöhet.


Baker életében ez a gondolat sem a megszokott módon nyert teret. A fiú néhány éve már tengődött különböző metropoliszokban, amikor 1916-ban egy hirtelen gondolat által vezérelve belépett egy civil egysége, s elindult az első világháborúba. A repülésben megtalálta ugyanazt az adrenalint, amit korábban a sportban, és végül a veszély kedvelése okozta a vesztét. Amikor Baker megkapta a parancsát a hazatérésre, még szeretett volna egy utolsó repülést, pedig a légierő legendáriuma szerint ilyet sosem szabad csinálni. Baker mégis ezt tette, a repülő motorja pedig tönkrement alatta, így életét vesztette.


A 30 for 30 podcastje két fontos aspektussal egészíti ki a neves sportolóról szóló korábbi diskurzust. Egyrészt kiemeli azt a tényt, hogy Baker minden bizonnyal az egyik első olyan amerikai sportoló volt, aki a mai sztároknak járó ismeretségben fürdőzhetett. Rajongtak érte, pletykáltak róla, jelentősége bőven túlmutatott a pályán nyújtott teljesítményén. Másrészt a podcast készítői a Bakerről szóló diskurzusban először érvelnek amellett, hogy az egykori sztárnak viszonya lehetett egy Percy nevű férfival. Az alkotók ezt nagyrészt a két fél levelezéseire, illetve hosszú évek kutatómunkájára alapozzák.


„Összegyűjtöttük a különböző leveleket, visszaemlékezéseket, illetve végeztünk saját kutatást is. Ha ezeket bárkinek megmutatjuk, egyértelművé válik számára, hogy itt egy szerelmi kapcsolatról volt szó. Ugyanakkor csínján bánnék a címkézéssel, mert azokat a szavakat, hogy meleg vagy queer, egész egyszerűen más kontextusban használták akkoriban, lényegileg mást jelentettek”


emelte ki Andy Reynolds, a podcast tudományos vezetője.


A 30 for 30 műsor azonban egyáltalán nem szorítkozik kizárólag erre a felfedezésre, Hobey Baker életének legfontosabb aspektusai maradéktalanul megjelennek a közel kétórás sorozatban, amit érdemes lehet meghallgatni azoknak is, akik nem érdeklődnek egyik Baker által űzött sportág iránt sem.


Kiemelt kép: ESPN

Szerző

Vigh Martin

Vigh Martin

Vigh Martin

A Büntető.com szerzője.