Mit eredményezett Zalaegerszegen a totális irányváltás?

A korábbi FTC-edzőt, Ricardo Monizt 2022 nyarán nevezték ki a ZTE-nél. Egy meglehetősen sikeres őszi menetelést egy kevésbé sikeres tavasz követett az OTP Bank Liga 2022–2023-as idényében, aminek következményeként Monizt még a MK-döntő előtt elbocsátották. De nem csak a holland edző, hanem a sportigazgató, Dragóner Attila munkáját is megköszönte a klubvezetés.

Ezzel pedig véget ért Zalaegerszegen a jól behatárolható játékelképzelésre épülő futball, amelynek megvalósításában jelentős szerep jutott a fiatal magyar játékosoknak. Moniz időszakáról, ugyanis két dolgot egyértelműen el lehet mondani: kiemelt szerepet kaptak a fiatalok és a csapat minden mérkőzésen megalkuvás nélkül letámadta ellenfelét. Ez utóbbi a ZTE legmarkánsabb stílusjegye volt. A zalaiaké volt a negyedik legmagasabb PPDA-mutató (Passes per Defensive Action), nem sokkal elmaradva az e tekintetben is első FTC-től. Persze hiába a stílus, hiába a fiatalok, ha a csapat nem kifejezetten eredményes. Bár az is igaz, hogy Moniz is vonal felett tartotta a gárdát és csak eljuttatta a MK-döntőjébe is. Azonban most, egy évvel az akkori események után, érdemes mérleget vonni, hogy vajon a fiatalok háttérbe szorítása és a magas letámadásra épülő futball feladása sikeresebbé tett-e a zalaegerszegi projektet.





Az egyértelműen megállapítható a várható szerzett és kapott gólok prognosztizáló mutató, valamint az ezekből következő várható gólkülönbség alapján, hogy Boér Gábor időszaka egyértelműen visszalépés volt. A három edző közül messze vele produkálta a leggyengébb teljesítményt a csapat. Mentségére szóljon, hogy egyik pillanatról a másikra kellett beugrania, majd a Konferencia-liga selejtezőjéből való kiesést követően a keretet is masszívan átformálták Sallóiék, ilyen környezetben pedig egy edzőnek sem lenne könnyű dolga, de a meccsenkénti mínusz 1,15-ös xG-differencia rendkívül gyenge. Tény, hogy Moniz idejében a támadójáték okozta a legnagyobb fejtörést, a kék-fehérek lényegében csak a magasan megszerzett labdákkal tudtak élni, a mélyen betömörülő ellenfelekkel szemben sok esélyük nem volt. Tehát egy olyan edzőre volt szükség, aki képes picit felpörgetni a támadójátékot, de nem úgy, hogy az a védekezés rovására megy. Boér alatt a támadást mérő mutatók javultak, de a védekezés beszakadt.

Emiatt 2023 novemberében érkezett – a Zalaegerszegen egyszer már sikeresen dolgozó – Márton Gábor. Vele a csapat a játéka teljesen megváltozott, még pragmatikusabb lett a ZTE, mint amilyen Boérral volt. A magas, intenzív letámadást a mély védekezés váltotta fel, valamint az abból induló kontrajáték. Ez kétségtelenül javulást eredményezett, mert ha Márton valamihez nagyon ért, akkor az pontosan ez a típusú futball.





A számok is mutatják, hogy az előző szezonhoz képest 2023–2024-re miként változott meg a csapat játéka. A labdabirtoklás és a letámadás vonatkozásában is hatalmas a visszaesés. A ZTE labdabirtoklása 6,7 százalékot zuhant, míg a letámadása olyannyira visszaesett, hogy az ellenfelek közel hattal többet passzolhatnak átlagban egy támadás során.

De a kék-fehérek ennek ellenére egy fokkal jobban kezdtek el teljesíteni, ami abban is megnyilvánult, hogy Mártonnal a meccsenkénti várható gólkülönbség 0,6-tal javult Moniz időszakához képest. Ebben természetesen szerepet játszik az is, hogy amíg az 59 éves holland edzőnek többnyire fiatal magyar támadókkal kellett helytállnia, addig Mártonnak már rendelkezésére állt az OTP Bank Liga góllövőlistájának második helyezettje, Antonio Mance és az első osztály talán legkreatívabb játékosa, a francia Yohan Croizet, aki csak a bajnokságban 12 kanadai pontot szerzett.

Ennek a modellnek természetesen az a hátulütője, hogy a magyar tehetségek kevesebb esélyt kapnak a fejlődésre és a játékoseladásokból jóval alacsonyabb bevételt lehet csak generálni, ugyanis a piac továbbra is a potenciált értékeli leginkább. Számszerűsítve a fiatalszabály hatályába eső játékosok a 2022–2023-as idényben Zalaegerszegen összesen 3819 percet kaptak, addig most csak 2610-et. Természetesen a központi támogatások bezsebeléséhez ez is elegendő volt, és a ZTE így is a fiatalok iránt nyitottabb klubok közé sorolható, de a 30 százalékos visszaesés nagyon jelentős. Az átigazolási politika megváltozását az átlagéletkor növekedése is megmutatja, közel 2,5 évvel nőtt a keret átlagéletkora.

Márton Gábor munkássága elismerésre méltó. Ismételten lendített a ZTE szekerén, nagyszerű tavaszt produkált a zalaiakkal. 

Ugyanakkor a folytonosság hiánya nem tesz jót a klubnak, de ez nem Márton hibája, sokkal inkább a vezetőségé. Egyik évben még a fiatalokra alapoznak és egy magas letámadásra épülő játékot favorizálnak, míg a következő szezonban már inkább a védekezz és kontrázz felfogás érvényesül. Ez nem segíti a fiatalok beépülését és a klub is nehezen indul meg egy hosszú távú fejlődési vonalon.

Kiemelt kép: ztefc.hu