Mit keres ennyi Kisvárdáról érkezett ukrán fiatal a Puskás Akadémián?

Idén az UEFA Youth League-ben, vagyis az ifjúsági Bajnokok Ligájában a Puskás Akadémia U19-es csapata képviselte a magyar színeket. Az azeri Gabala elleni idegenbeli 1–1 ígéretesnek tűnt, ám az október 25-i visszavágót nem az esélyesebb magyar csapat nyerte, hanem a vendégek, akik így továbbjutottak a második fordulóba (ahol azonban 7–0-s összesítéssel búcsúztatta őket az Olympiakosz). A felcsúti visszavágón a magyar csapat ezzel a tizeneggyel állt fel: Perczel – Makara, Vajda R., Umathum, Markgráf – Dimitrijev, Oszadcsij, Vékony – Szabari, Piscsur, Jablonszkij.

A Puskás kezdőjében öt ukrán játékos kapott helyet, csereként pedig érkezett a szintén ukrán Dmitro Lahuncov, illetve a kanadai születésű horvát Luka Juricic is. A sok idegenlégiós szereplése azért vet fel kérdéseket, mert a Puskás Akadémia alapításától fogva küldetésének tekinti, hogy a lehető legtöbb és legjobb képességű magyar fiatalt csábítsa magához, akiket aztán a bentlakásos, minden igényt kielégítő intézményben a magyar válogatottak, a hazai labdarúgás számára nevelhet.

Forrás: pfla.hu

Mi épp ezért elsősorban a felcsúti ukrán játékosokra összpontosítunk, akik feltűnően nagy számban vannak jelen a Puskás Akadémián. Dmitro Dimitrijev (17 éves) 2022 októberében a Csernomorec Odesszából érkezett a Puskáshoz, Makszim Oszadcsij (18) 2022 májusában a Metaliszt Harkivtól, Oleh Jablonszkij (18) a Sahtar Donyecktől 2022 augusztusában. A Puskás U19-es csapatában ott van még Vladiszlav Taraszevics (17), aki 2022 májusában igazolt a Ruh Lvivtől a Felcsút SE-be, majd idén a Puskáshoz. Az U14-es csapatban Anton Szerbint találjuk, aki a munkácsi akadémiáról érkezett tavaly májusban.

Több ukrán fiatal is futballozik Felcsúton, aki az idei ifi BL-meccsen is játszottak, és egészen hasonló körülmények között érkeztek a Várda Labdarúgó Akadémiáról a Puskáshoz. Olekszandr Piscsur (17) 2022 februárjában került Kisvárdára, és abban az évben júliusban távozott Felcsútra. Bohdan Makara (19) még 2019 áprilisában került az SDYUSHOR Uzhgorodtól a Kisvárdához, augusztus végén pedig már a Puskásnál szerepelt. Dmitro Lahuncov (17) csereként szállt be az ifi-BL mérkőzésen. Ő 2020 februárjában érkezett a Várda akadémiájára, és augusztusban indult tovább Felcsútra. Kirilo Janickij (20) a felcsúti tartalékcsapat, a Puskás Akadémia II játékosa jelenleg, 2020 februárjában igazolt a munkácsi akadémiáról Kisvárdára, majd augusztusban ő is Felcsút felé vette az irányt.

Szerettük volna megkérdezni a Puskás Akadémia vezetőitől, hogy van-e valamilyen különleges szakmai együttműködés a Várda Akadémia és a Puskás között, ami miatt ennyi ukrán születésű játékos érkezik Kisvárdáról? Illetve, arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a Puskásnak saját megfogalmazása szerint az a hitvallása, hogy a magyar futballnak neveli a legjobb hazai, illetve határon túli magyar fiatalokat. Hogyan felel meg ennek a szemléletnek, hogy ennyi ukrán származású fiatallal erősít a klub?

A klub vezetői telefonon elzárkóztak a válaszadástól, és az e-mailben küldött megkeresésünkre sem reagáltak cikkünk megjelenéséig. A Kisvárda sportigazgatója viszont a megszokott módon, nyíltan elmondta a véleményét.

Révész Attilával tavaly interjúztunk, és akkor hosszasan mesélt az ukrán kapcsolatokról, amelynek révén tele van onnan származó fiatalokkal a kisvárdai akadémia. Révész birtokol egy harmadosztályú ukrajnai futballcsapatot, illetve a kisvárdai akadémián keresztül üzemeltetik a munkácsi labdarúgó akadémiát, amelyet a magyar állam támogat a költségvetésből. Persze fel lehet tenni a kérdést, hogy a határon túli és a hazai akadémiák állami dotációja szakmai értelemben ideálisan kamatozik-e, ha aztán ukrán gyerekek lepik el őket, de Révész áttételesen erre is megadta a választ korábban, amikor azt mondta, saját tapasztalata szerint sok ukrán fiatalnak jobb a mentalitása, mint magyar versenytársaiké, s ő emiatt jó szívvel teszi be őket a csapatba.

Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Révész most elmondta nekünk, nincs különleges szakmai együttműködés vagy alá-fölé rendeltségi viszony a Puskás Akadémiával, ami alapján ők a legjobb ukrán játékosaikat Felcsútra küldenék. „Amikor ezek az ukrán játékosok, mint például Piscsur, Lahuncov vagy Makara nálunk játszottak, mi még alacsonyabb besorolást kaptunk, érthető, hogy a legjobb játékosaink a legmagasabb szintre vágytak. A Puskás hívta őket, elmentek a kiválasztóra, és jó szívvel igazoltak Felcsútra.”

Jelzi, különbséget kell tenni azok között, akik a háború tavaly februári kitörése előtt, és ezután, a menekültprogramban kerültek a Puskáshoz. Akik a Sahtar Donyeckből (Jablonszkij), a Csernomorec Odesszából (Dimitrijev), a Metaliszt Harkivtól (Oszadcsij) igazoltak Felcsútra, ők menekültként érkeztek.

Az, hogy Kisvárdán és a térségben sok az ukrán játékos, a földrajzi közelség miatt egyáltalán nem meglepő, és erről maga a klubvezető is nyíltan beszél. A Puskásnak azonban hangsúlyozottan az a küldetése, hogy a hazai focinak nevelje a legjobb magyar fiatalokat, ezért ellentmondásos, hogy az ifjúsági BL-ben öt ukrán játékossal áll fel a csapat.

„Megértem, ha ez elgondolkodtatja, viszont azt is tudni kell, hogy azok a játékosok, akik tőlünk igazoltak Felcsútra, a határon túli magyar területről érkeztek. Sokuknak van magyar felmenőjük, csak felnőtt két-három generáció, amelynek ukránosítani kellett a nevét, ezért nekik ukrán hangzású a nevük. Persze van köztük olyan, akinek nincs magyar rokona vagy felmenője, főleg, akik a menekültprogramban érkeztek Magyarországra. Ennél fontosabb, amit most mondok:

„Ha azt akarjuk, hogy a magyar játékosok sikeresek legyenek, érdemes, hogy más kultúrájú, más genetikai összetételű, fizikumú játékosokkal, például ukránokkal játsszanak, versenyezzenek együtt.”

Révész tapasztalata szerint az ukrán fiatalok teljesen más motivációs szintről, más megküzdési stratégiával indulnak, mint a hazaiak. Utóbbiak kényelmesebbek, hajlamosak a lagymatag edzésre, játékra. „Nálunk az akadémián nagyon sok ukrán srác felkelt reggel, és focival kezdte a napot, majd az edzés után focizott tovább. Ezt a morált, felfogást sok magyar srác is átvette tőlük. Minimum napi négy órát játszottak. Ennél kevesebb idő nem elég ahhoz, hogy valakiből jó futballista váljon. Épp ezért azt mondom, ha az ukrán srácok semmi másért, csak azért igazolnak Felcsútra, hogy fejlesszék az ottani magyar fiatalokat, már megérte, hogy ott vannak. 90 százalékban a munkába vetett hit határozza meg, hogy kiből lesz profi labdarúgó, a tehetség legfeljebb tíz százalékban érdekes. Ezért fontos, hogy itt vannak ezek a játékosok. Nézzük meg a jelenlegi salzburgi keretet, korábban Szoboszlai Dominik is ott játszott. A 24 főből 22 játékos külföldi. Ha ők ezen a többnemzetiségű filozófián keresztül nagyobb versenyhelyzetet tudtak teremteni, akkor ezt mi is meg tudjuk csinálni.

A fejlődés érdekében túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy csak magyarok játsszanak a magyar csapatokban.”

Révész ennek a filozófiának a mentén döntött úgy, hogy a legtehetségesebb fiatalokat áthozzák a munkácsi akadémiáról, vagy a harmadosztályú ottani felnőttcsapattól Kisvárdára, és ott versenyeztetik őket. Állítja, vannak olyan ukrán származású tehetségeik, akik három éven belül a magyar élvonalban, sőt, nemzetközi szinten is kiemelkedő képességű játékosok lesznek.

Artur Kancsij küzd Puskás Akadémiás ellenfelével (Forrás: kisvardafc.hu)

Jó kérdés persze, hogy ezek a srácok felnőttként nem akarnak-e a stabil Európa-liga, Bajnokok Ligája-főtáblás szereplés érdekében inkább visszamenni Ukrajnába, mert ezzel akkor más országnak neveltek tehetségeket a hazai akadémiák.

„Nem – adja meg a választ Révész –, mert ezek a srácok már inkább nyugat felé akarják venni az irányt. Többen közülük már öt éve Magyarországon tartózkodnak, és arra készülnek, hogy bemutatkozzanak a magyar utánpótlás-válogatottban. Artur Kancsij például nálunk már az NB III-ban játszik 16 évesen, és óriási jövő előtt áll. Nem ő az egyetlen.”