Mourinho után most Botelho da Costa teheti fel a portugál topfutball térképére az UD Leiriát

Sokak szerint tulajdonképpen José Mourinho volt az első „laptopedző”, még akkor is, ha a kifejezés Németországból származik. A jelenleg az AS Románál dolgozó portugál szakember tökéletesen megfelel a definíciónak, hiszen komolyabb futballmúlt nélkül tanulta meg a szakmát, óriási szorgalommal, szakanyagok segítségével, önmagát képezve jutott el addig, hogy edzői kvalitásai akár szakmai, akár pedagógiai téren magasabb szinten voltak, vannak, mint azoknak, akik az öltözőben és a futballpályán élték le életük nagy részét. A világ előtt először Bobby Robson tolmácsaként megismert Mourinho később Louis van Gaal mellett is tanult, majd első nem ideiglenes vezetőedzői munkáját 2001-ben kapta az Uniao Desportiva de Leiriánál. A fiatal szakember alig fél év alatt olyan komoly hatást gyakorolt a portugál labdarúgásra, hogy az FC Portónál tudták, hogy őt le kell igazolni mindenáron, a történetét pedig innentől már mindenki ismeri.

Ezt követően sok portugál klub igyekezett ebben az irányban megtalálni a maga tökéletes edzőjét, de igazi utód nagyon sokáig nem bukkant fel. Egy évtizeddel később jött André Villas-Boas, aki még hazájában remek eredményeket tudott felmutatni, de amikor átlépte az országhatárt és európai sztárcsapatoknál próbált szerencsét, akkor jóval kevésbé tudott sikeres lenni. Ezután az ilyen típusú edzők már Portugáliában is egyre kevesebb esélyt kaptak, főleg olyan kluboknál, amelyek nemzetközi szereplésben reménykedhettek. Természetesen ma is vannak olyanok, akik komolyabb játékosmúlt nélkül, szinte pályán kívülről szeretnének a futballvilág csúcsára jutni, de kevesekről hallani olyan sok szépet és jót, mint arról a fiatal szakemberről, aki ugyancsak az UD Leiria kispadján próbál jelenleg csodát tenni.

De mielőtt megismerkednénk Vasco Botelho da Costával, jöjjön egy kis klubtörténet a közelmúltból. A közép-portugáliai kiscsapat a 2000-es években kupadöntőben is járt, valamint az európai porondon is kipróbálhatta magát. Aztán 2012-ben a fizetésképtelenség utolérte a hitelt hitelre halmozó klubot, amely az élvonalból való búcsút követően előbb megszűnt, majd újra megalapították, hogy az új idényt a harmadik vonalban kezdje meg. Innentől kezdve egy évtizeden át a a Terceira Ligában szerepelt az UD Leiria, ahol hiába volt öt alkalommal is bronzérmes, ez nem jelentett feljutást. Ez ment egészen tavaly nyárig, amikor is jött Botelho da Costa, aki azonnal megtörte a rossz szériát és bajnoki címre vezette az Os Lis becenévre hallgató együttest.

Botelho da Costa gyorsan maga mögött hagyta a játékoséveit, hogy az edzői munkában teljesedjen ki. A GDS Cascaisban focizott, ott is kapott segédedzői állás már 25 esztendősen, majd a klub U19-es együttesét is trenírozta. Egy évet kihagyott, mely idő alatt Európa több utánpótlás-nevelésben kiemelkedő klubjánál járt tanulmányi céllal. 2018 nyarán elfogadta az GD Estoril Praia ajánlatát, hogy ott folytassa edzői pályafutását. Egy év az U17-nél – feljutás a korosztályos élvonalba –, majd fél év az U19-esekkel – dobogón állt a csapat, amikor váltott –, végül 2020 januárjában már az U23-as együttest irányította. Itt két és fél év alatt két bajnoki címet és két országos kupagyőzelmet ünnepelhetett, csapata minden alkalommal maga mögé utasította az ország három sztárklubjának (FC Porto, Benfica, Sporting CP) legjobb fiataljait.

Aztán mikor úgy érezte, hogy ennél több kihívás már nincs számára az utánpótlásban, akkor elfogadta az UD Leiria ajánlatát, ahol először vállalta felnőttcsapat irányítását. A harmadosztály nem az a szint, ahol ne lehetne azonnal hatást gyakorolni egy csapat életére, de nincs is olyan jellegű minőség a keretekben, hogy ez olyan egyszerű feladat legyen. A klubnál eleinte kétkedve fogadták a fiatal edző arrafelé nem szokványos kéréseit (az edzésekről készüljön felvétel, ráadásul ne csak egy szögből), de végül elfogadták és teljesítették azokat.

Portugáliában a harmadosztályban már nincs profizmus, a leiriaiak pedig több mint egy évtizedet töltöttek el ezen a szinten, így nem nehéz kitalálni, hogy a keret nagy része félprofi játékosokból állt. Velük nem volt könnyű együtt dolgozni, hiszen a munka miatt olykor nem számíthatott mindenkire. Ebből is adódóan Botelho da Costa lassan találta meg a saját elképzelései és a játékosállomány adta lehetőségek közös metszetét, de a Liga 3 A csoportjában végül sikerült a második helyen zárni. Ezután a rájátszásban már jobban teljesített a csapat és végül a Belenenses elleni döntőt is behúzta.

A mostani idényre már professzionális szintre lépett a klub, ami jobb lehetőségeket biztosít, de a klubnak továbbra sem áll rendelkezésre annyi pénz, hogy megfelelő fizetést adjon a játékosoknak. Ez továbbra is okoz problémákat, mert a portugál másodosztályban olykor furcsa időpontban is játszanak bajnokikat, amiről Botelho da Costa is nyilatkozott: „Szeretnénk tapasztalt játékosokkal feltölteni a csapatot. Annak ellenére, hogy jó alapokkal rendelkezünk, amelyeket alkalmasnak tartunk a másodosztályra, de néhány futballistánk még mindig dolgozik szombaton, nekünk pedig lesz jó pár szombat délelőtti mérkőzésünk. Ez egy olyan helyzet, amihez alkalmazkodnunk kell, mert ez behatárolja a céljainkat jelenleg.”

Amikor az első két mérkőzésén négy pontot gyűjtött a csapat (a Benfica B csapatát 3–1-re győzte le hazai pályán 12 178 néző előtt), akkor rögtön jöttek azok a vélemények, hogy azonnal még egy osztállyal feljebb léphet a Leiria.

„Ha tavaly vállaltam a felelősséget azért, hogy kimondtam, hogy egy osztállyal feljebb szeretnénk jutni, akkor idén ennek az ellenkezőjét mondom. Tudomásul kell vennünk, hogy a Leiria erre még nem áll készen. Nekünk napi kihívásaink vannak, hogy bármilyen mérkőzést meg tudjunk nyerni ebben a ligában” – hűtötte le a fokozott, a valóságtól elrugaszkodott várakozásokat a 34 éves edző.

A fiatal szakember kinevezésében kulcsszereplő volt Carlos Delgado sportigazgató, aki az egyik legfőbb szószólója annak, hogy alacsonyabb szinten teljesen felesleges nagynevű, korábbi sztárokat szerződtetni kiemelt fizetéssel. Szerinte a kispadon is itt van esély megadni a kitörési lehetőséget azon szakembereknek, akik egy új szemléletet hoznak, akik nem a régi idők stílusát vallják, hanem innovatív, folyamatosan a körülményekhez alkalmazkodó hozzáállást mutatnak. Persze olykor ő is mellé nyúlt, mert két korábbi kinevezett fiatal, feltörekvő edzőjelöltje is csúnyán felsült, de Botelho da Costa elcsábításával már egy évvel korábban is próbálkozott.

Azt nehéz lenne vitatni, hogy a fiatal edző első lépései remekül sikerültek a másodosztályban, de most egy olyan feladattal kell megbirkóznia, amibe könnyen beletörhet a bicskája. Azonban Botelho da Costa nagyon jól látja a körülmények okozta nehézségeket és ennek megfelelően próbál alkalmazkodni, ami egy jó irány, s eredményes is lehet vele. Ha sikerül egy stabil középcsapattá formálnia az UD Leiriát, akkor tovább nőhet a reputációja, hogy egy félprofi klubnál ilyen szépen hozza az eredményeket. Nem lenne meglepő, ha rövidesen az élvonal egyik felsőházi klubjánál kapna állás, hogy tovább folytassa útját az elismert portugál edzők felé.

Kiemelt fotó: Jornal Record