Művészi szinten az Arsenal pontrúgásai, az alkotó: Nicolas Jover

Művészi szinten az Arsenal pontrúgásai, az alkotó: Nicolas Jover

2024. jan. 23.

Állandó téma az „ágyúsok” kapcsán, hogy elkelne még oda egy vérbeli gólvágó, többnyire azonban sikerül alternatív megoldásokkal pótolni ezt a hiányosságot: mégpedig a briliáns szöglet- és szabadrúgás-variációkkal. Azok megalkotója ugyancsak zseniális: ő a City-től 2021 nyarán érkező Nicolas Jover.

Tizenhárom gólt szerzett a jelenlegi szezonban az Arsenal rögzített játékhelyzetek után, azok közül is tízet szögletből a londoni a legeredményesebb csapat e tekintetben. Hála bizonyos Nicolas Jovernek, a pontrúgások szakavatott mesterének, aki ezekben a szituációkban bizony főnökké avanzsál. Érdemes megfigyelni, hogy amint szöglethez vagy szabadrúgáshoz készülődik az Arsenal, az egyértelmű vezér, a rendre az oldalvonal mellől dirigáló Arteta hátrébb lép, előlép a francia azokat a meccsszituációkat ugyanis az ő elképzelései szerint, a vele begyakorolt módon kell megoldani. Mert a rögzített játékhelyzetek Jover reszortja.


Hogy mekkora guruja ő ezen játékelemnek, arról az elmúlt hétvégén a Palace szerezhetett keserű tapasztalatokat, minthogy az első két gólt szöglet után rámolta be az Arsenal. Amelyik addig olyan nagyon nem veszélyeztette az igen zártan, ötnégyegyes hadrendben futballozó Hodgson-csapat kapuját. 


„Olyan ez, mint amikor ülsz a forgalmi dugóban. Repesztenél te százzal, de van előtted három busz, ötvenöt taxi, meg motorbiciklik, ettől aztán elég nehéz a dolgod.”


Arteta novemberi analógiája az Arsenal az ellenfelek betonvédekezését a szezonban nehezebben megbontó képességének szólt, s hogy mennyire meggyűlt azzal a baja, azt a vártnál alacsonyabb xG is mutatja. A spanyol mint minden edző persze azt szeretné, ha minél előbb sikerülne tanítványainak begyömöszölni a kapuba az első gólt, úgy nem ülhetne azután annyira mélyen a rivális. Márpedig ha terület nyílik az Arsenal előtt, azt a Crystal Palace ellen is láttuk, mire képes.


De hogy a reteszfeltörés nehézségeit számokkal is alátámasszuk:


Az előző idény 38 bajnokijából 20-on vezetett az első félidő végén a csapat (úgy, hogy 13 alkalommal két vagy három gólt szerzett addigra), ezúttal, a hétvégi, Palace elleni meccset megelőzően viszont a 20 találkozón csak hatszor állt nyerésre (és négyszer sikerült csak dupláznia a szünet előtt).


autoForrás: Getty Images


És hát megint csak az alapos védekezést választó, támadni nem igazán szándékozó ellenlábasra lelt, az ilyen vetélytárssal szemben márpedig alternatív megoldásokra is szükség van. Azaz ha nem megy akcióból, legyen precíz terv arra nézve, hogyan lehetne a rögzített helyzetekből betalálni. Az Arsenal pedig számos módon képes támadni a kaput pontrúgásokból. A Palace ellen újabb meglepő fordulattal élve Declan Rice végezte el az első gól előtti szögletet balról, a hosszúról William Saliba és Leandro Trossard ment a rövidre, miközben a tizenegyespont és a tizenhatos vonala közti területről elrajtoló Gabriel a hosszú kapufa felé. Chris Richards nem tudta vele tartani a lépést, a brazil egy emelettel magasabbra emelkedve a kapuba bólintott.


Huszonhat perccel később a jobb oldalról végezhetett el szögletet az Arsenal, ezúttal Bukayo Saka. Gabriel ugyanonnan indult, a hosszúról ezúttal csak Saliba ment a rövidre, Trossard egy kisebb elmozgással vonta magára a figyelmet, a brazil pedig megint ment a távolabbi kapufa felé, és egészen közel a hosszú kapufához egyedül bólinthatott.  


„Az a szép az egészben, hogy az elmúlt héten a szokásosnál kevesebbet gyakoroltuk a pontrúgásokat” mondta Arteta a londoni derbi után. Aligha kell már persze minden nap ugyanannyit gyúrni rájuk. Nicolas Jover rég elültette ugyanis az alapokat.


A Berlinben született francia szakember egész fiatalon, már 27 évesen elkezdett a Montpellier-nél videóelemzőként tevékenykedni. Rövid ideig segítette a horvát válogatottat, aztán Dean Smith, majd Thomas Frank mellett a Brentfordot is, 2019 nyarán viszont a Manchester City konkrétan a rögzített játékhelyzetek felelősének nevezte ki. Onnan csábította Mikel Arteta az Emiratesbe 2021 nyarán. A húzás telitalálatnak bizonyult: az elmúlt szezonban csak három csapat szerzett több gólt az „ágyúsok” 15 pontrúgás-góljánál, idén pedig listavezetők a 13 találattal. Azaz feltehetően simán túlszárnyalja az egyébként nem rossz tavalyi termését a csapat, a glória pedig méltán kerülhet Jover feje fölé.


Igaz, még csak 42 éves, de régóta űzi már a szakmát. Már 2008-ban, a University of Sherbrooke futballcsapatát segítve elkezdte kiötölni a különböző szöglet- és szabadrúgás-variációkat, a québeci egyetem focistái pedig élvezettel hajtották végre a figurákat. Négy-öt verzióval is előálltak, a The Athleticnek nyilatkozó akkori vezetőedző, Richard Pierre-Gilles pedig elárulta, a pincéjében selejtezve nemrégiben megtalálta Jover néhány korai skiccét. Azok nyilvánvalóan nem voltak még olyan kifinomultak, mint ahogyan manapság az Arsenal elvégzi a szögleteit és a szabadrúgásait, de azt mindenképp jelzi, hogy több mint tizenöt év tapasztalat van Jover mögött. Sporttudományokból diplomázott Québecben, közben az említett csapatban futballozott is, mesterképzése idején pedig egy helyi amatőr együttesben látta el a sportvezetői feladatokat. Olyan alapossággal és ambícióval, mintha csak egy profi klubot irányítana.


Profi klubhoz 2009-ben került, amikor Európába hazatérve a Montpellier videóelemzője lett. A dél-francia egyesületben még „csak” elemezhetett, anélkül, hogy tagja lett volna a tréningeket irányító, a gyepről tanácsokat osztogató stábnak. Hanem amikor 2016-ban Gianni Vio, a később a Spursöt is segítő, a pontrúgás-specialisták atyjának nevezhető olasz szakember egy év után elhagyta a Brentfordot, Jover is jelentkezett a megüresedett pozícióra. 


autoForrás: arseache.com


„Én magam interjúvoltam Nicót, és rögtön szimpatikusnak találtam. Nagyon alapos és szorgalmas ember benyomását keltette” nyilatkozta az akkor a Brentfordot, később az Aston Villát is edző, jelenleg az amerikai Charlotte-ban dolgozó Dean Smith. Az 52 éves tréner játékoskorában még a pontrúgások gyakorlása rendre péntekre maradt, azon gyakorlatnak számított, amelyen mintegy kiegészítésképp egy héten egyszer nem árt azért átrágnia magát egy csapatnak, a Brentfordot irányítva viszont úgy döntött, heti három-négy alkalommal is szakít arra időt, hogy Jover kisebb csoportokkal dolgozva elültethesse a játékosokban a gondolatait.


„John Egan mindjárt a közös munka elején betalált egyszer-kétszer szöglet után, ez pedig segített abban, hogy maga mellé állítsa a futballistákat folytatta a visszaemlékezést Smith.


Gyakran színeket bemondva jeleztük a figurát. Az egyébként elég vicces volt, hogy amikor valamely korábbi játékosunk ellen futballoztunk, hallottuk, ahogy társainak magyarázza, hogy mondjuk a piros figuránál hova érkezik a labda, ki-merre mozog, olyankor azonban változtattunk a szisztémánkon.”


Jover elve, hogy nem szabad túlkomplikálni az egyes változatokat, de az apró részletek nagyon sokat érhetnek. A Brentfordban rendre kivitte a számítógépét a pályára, hogy ott helyben vizualizálva a kívánalmakat a játékosai könnyebben megértsék és elraktározzák azokat. Már csak a megszállottsága miatt is nagyon elismerték a labdarúgók, nincs ez másként az Arsenalban sem. A korábban a Brentfordban is játszó spanyol középpályás, Jota elárulta, a játékosok nagyon hamar megtanulták a leckét. A videószobában tíz percet, a játéktéren tizenöt percet magyarázott Jover, aztán gyakoroltak, és viszonylag gyorsan elsajátították a heti három-négy variációt. Azokat amúgy az öltöző falára is felragasztotta trénerük. A rúgó játékos sokszor érkező nélkül gyakorolt, annyi volt mindössze a feladata, hogy egy bizonyos pontot találjon el a labdával. Így érte el Jover, hogy hajszálpontosan oda küldje a labdát, ahová ő akarta.


Jover három szezonjában a Brentford 46 gólt szerzett rögzített játékhelyzetek után, a City-be pedig Arteta invitálására érkezett meg. Guardiolát állítólag hidegen hagyta az ötlet, bár nem is ellenezte, de a klub végül a „set-pieces coach” alkalmazása mellett döntött. Az elhivatottsága, a szorgalma, a munkamániája ugyanakkor Guardiolát is lenyűgözte. A City pontrúgások után szerzett góljai száma jócskán nőtt az előző szezonbelihez képest, a kapottak viszont eleinte nem igazán csökkentek, ami azon is múlt, hogy Jover nem kapott elég időt azokat gyakoroltatni. A presszing és a labdakihozatal/támadásépítés sokkal hangsúlyosabb szerepet töltött be Guardiola felfogásában, és mert a Jovert istápoló Arteta fél évvel később távozott Manchesterből, a nyomás nem csökkent. Ha Jover első, Etihadban töltött szezonjában nem is, a másodikban simán behúzta a bajnoki címet a City a negyedik legtöbb gólt szerezve rögzített szituból (13-at), és a második legkevesebbet kapva (hatot).


auto_altFotó: PA Images / Alamy Stock Photo


A szerződése lejárta után mégsem maradt. Hívta Smith a Villába, Arteta az Arsenalba a londoniakat választotta. Azóta pedig az ágyúsok a legjobbak a pontrúgásból szerzett gólok terén Nicolas Jovernek köszönhetően.



Kiemelt fotó: skysports.com

Szerző

Galambos  Dániel

Galambos Dániel

Galambos Dániel

Az angol futball megszállottja, a Büntető.com angol fociért és interjúkért felelős szerzője, a Képes Sport korábbi szerkesztője, valamint a Spíler TV korábbi szakértője.