Nagy Zsolt a megoldás Marco Rossi számára

Az 1993. május 25-én, Székesfehérváron született Nagy kisebb-nagyobb megszakításokkal 14 éves kora óta játszik Felcsúton, de már 2004 óta a Videoton–Felcsút utánpótlásképzési program résztvevője. A 2013–2014-es bajnokság őszén mutatkozott be az élvonalban a Videoton ellen, a második lehetőségére viszont tavaszig kellett várnia. Első idényét végül nyolc pályára lépéssel (ebből hatszor kezdőként) tudta le, és azzal a reménnyel, hogy pályafutása végre beindul. A következő szezon azonban csalódást hozott számára.

Lassan indult be a pályafutása

Nyáron átigazolt a Videotonba, de szülővárosának együttesében nem kapott játéklehetőséget – a kispadra is mindössze háromszor ülhetett le –, így fél év elteltével visszatért a PAFC-hoz, ám itt is csak egyszer került a pályára. De nem lett sokkal sikeresebb a folytatás sem. Bár egyre több lehetőséget kapott a Puskásnál, nem tudott megragadni a kezdőcsapatban. 2015–2016-ban 18 mérkőzéséből kilencszer, egy idénnyel később 25 találkozón 13-szor lépett pályára csereként, utóbbi bajnokságban ráadásul a másodosztályban. Az áttörést végül a Csákváron eltöltött másfél év jelentette. A PAFC-nál idényenként csak egy-egy gólt szerző játékos új csapatában megtáltosodott. Előbb 17 összecsapásán öt, majd utolsó félszezonjában 12 mérkőzésen kilencszer talált az ellenfelek kapujába, ez a teljesítmény pedig egy új esélyt jelentett számára álmai beteljesedéséhez.

2019 nyarán a Puskás Akadémia vezetői elhatározták, hogy az élvonalban a legjobb esetben is csak a középmezőnybe odaérő – bár már ekkor is elég sokba kerülő – keretű együttest végre az élcsapatok közé vezetik, s ennek érdekében vezetőedzőnek megszerezték a korábbi szlovák válogatott Hornyák Zsoltot, aki addigi rövid edzői pályafutása alatt is már sikereket tudott felmutatni, igaz a nem túl sokra értékelt örmény bajnokságban.

Hornyák munkásságát azóta sikerek övezik Magyarországon is. A Puskással három idény alatt kétszer volt harmadik, egyszer pedig második a bajnokságban, mindannyiszor kivezette a csapatot a nemzetközi színtérre, tette mindezt úgy, hogy közben – néha kényszerűségből is – az utánpótlásból felkerült fiatalokat is sorban építette be az együttesbe. Így kapott esélyt Radics Márton, Corbu Marius vagy újabban Bakti Balázs, és ő volt az, aki meglátta Nagy Zsoltban a lehetőséget, és alapemberként vette számításba.

Szereplés a nemzeti színekben

Nagy Zsolt 2019. november 15-én, a Puskás Aréna avatómérkőzésén, Uruguay ellen húzhatta magára először a címeres mezt, négy nappal később pedig a Wales elleni sorsdöntő Eb-selejtezőn a kezdőcsapat tagjaként léphetett pályára. A 2-0-s vereség – és a vírushelyzetet követő leállás – átmenetileg két évre száműzte a nemzeti csapatból, tavaly október óta viszont állandó kerettag, a legutóbbi találkozókon pedig húzóemberré nőtt ki magát.

Nagy Zsolt értékelése a válogatott átlagához viszonyítva (Forrás: fotmob.com)

A fotmob.com oldal osztályzatai alapján Nagy az elmúlt négy válogatott-mérkőzésen az egyik, ha nem a legjobban teljesítő játékosnak mondható. Mindegyik találkozón benne volt a legmagasabbra értékelt négy futballista között, a Németország elleni meccsen pedig egyenesen a legjobb volt a csapatból. A két angolok, valamint a németek ellenei csörtéken magasan a csapatátlag feletti értékelést kapott, de még a számára rosszul elsült olaszokkal szemben megvívott találkozón is képes volt társaihoz hasonló játékot produkálni.

Nagy Zsolt értékelése a válogatott átlagához viszonyítva (Forrás: whoscored.com)

Hogy nem csak egyetlen oldal elfogultságáról van szó, azt a Whoscored osztályzatai bizonyítják. A Fotmobhoz nagyon hasonlóan értékelték Nagy teljesítményét, szinte majdnem azonos osztályzatokat adva. Eltérés az előzőhöz képest leginkább az olasz meccsnél van, hiszen a Whoscored itt az átlagosnál picit gyengébbnek titulálta, bár az egytizedes eltérés nem mondható jelentősnek. A játékosok rangsorában a Fotmobhoz hasonlóan a Whoscored is neki adta a németekkel szemben a legjobb osztályzatot, de a két angolok elleni összecsapáson is a dobogón végzett. Egyedül Olaszország ellen sorolták hátrébb (nyolcadik lett), de itt volt a legkisebb a különbség az egyéni osztályzatok között.

Statisztikák alapján

Marco Rossi rendszerében a bal oldali szárnyvédő posztját mintha neki találták volna ki. Ahogy klubcsapatában, úgy itt is a teljes oldalt bejátssza, azzal a különbséggel, hogy míg a Puskás Akadémiában a pályán betöltött szerepe inkább mérkőzésről mérkőzésre változik – bár hátvédként csak ritkán, inkább kényszerűségből szokott játszani –, addig a válogatottban ezt egy találkozó alatt folyamatosan kell váltogatnia. Ez a fajta rugalmasság teszi lehetővé azt, hogy a védekező feladatai mellett a támadásokat is szabadabban kísérheti, így lehetősége van azokat akár lövéssel befejezni. A Fotmob statisztikái alapján mindegyik találkozón próbálkozott gólszerzéssel, a wolverhamptoni összecsapáson kétszer is, ezekből pedig csak egy alkalommal nem talált kaput.

A támadások segítése mellett a védekezést sem hanyagolta el. Nyolc szerelési kísérletéből öt lett sikeres (62,5%), háromszor tisztázott a kapu előteréből, öt labdát szerzett, és 13-szor szerezte vissza azt a júniusi találkozók során. A földön 23, a levegőben hat párharcot vívott meg, melyek többségéből (58,6%-ban) győztesen került ki. A védekezésben látott számai azonban, ha nem is sokkal, de elmaradnak csapattársaiétól. Szalai Attilával, Lang Ádámmal vagy Willi Orbánnal összehasonlítva ez nem különösebben meglepő, hiszen ők már a pályán betöltött szerepük okán is többször kerülnek olyan helyzetbe, hogy szerelhessenek vagy párharcba bocsátkozzanak, de Nagy Nego Loic és Fiola Attila mutatóit sem éri el. Megállapíthatjuk tehát, hogy ezen a téren is van még fejlődési lehetősége a válogatottban.

A Puskás Akadémia után a válogatottban is alapember lett (Forrás: pfla.hu)

Játékosprofil

Nagy Zsoltot a magyar futball kicsit későn, 26 évesen fedezte fel, pedig nem mondhatjuk, hogy dúskálnánk a posztján bevethető, válogatott szintű játékosokban. Erőssége, hogy a teljes oldalt be tudja játszani, gyorsasága is megvan hozzá, hogy a támadások segítéséből a védekezésre is visszaérjen. Talán pont az lehetett a probléma az esetében, hogy a hazai elvárásokhoz képest túlságosan is támadó szellemű, így hátvédként nem jöhetett szóba, míg a kapu előtt – csákvári időszakát leszámítva – nem elég eredményes. A befejezéseknél ugyanis gyakran tapasztaljuk azt a hazai élvonalban, hogy nem elég koncentrált, elkapkodja az adódó lehetőségeit.

A válogatott labdarúgó erényei elsősorban a támadásokban jönnek ki, ami nem csoda, hiszen az utánpótlásban ebben a szerepkörben játszott. Akkor sem jön zavarba, ha egy támadást a gyengébb, azaz a jobb lábával kell befejeznie. Erre jó példa a 2020–2021-es idény utolsó fordulójában a Budafok ellen szerzett első találata.

A jelenetnél több apró momentumra is felfigyelhetünk. Amikor Urblík József megindult a szélről a pálya közepe felé, akkor Nagy remekül mozdult be a két védő közé, hogy szabadra játssza magát. Miután észlelte, hogy a labda nem a területbe jön, remekül lekészítette azt mellel társának, majd azonnal a hátvédek által üresen hagyott területbe indult. A visszakapott labdát aztán teketóriázás nélkül vágta a hosszú alsóba gyengébbik lábával.

Hasonló jelenetsor játszódott le az idei bajnokságba is az ötödik fordulóban a Gyirmót ellen.

A videó lényege itt is Nagy mozgása, valamint az, hogy milyen természetességgel fejezi be az akciót jobbal. De Németország ellen sem az erősebbik lábával szerezte meg a vezetést. A jobb oldalon futó támadást végig követte, behúzódott a pálya tengelye felé, majd miután a Manuel Neuer által kivédett labda elékerült, ballal maga elé tette, majd jobbal zúdította a léc alá.

Látható a jelenetekből is, hogy Nagy elég képzett ahhoz, hogy bármelyik lábával próbálkozzon, és az önbizalma is megvan ahhoz, hogy elvállalja ezeket a szituációkat. Ebből pedig a válogatott is profitálni tudott a júniusi mérkőzések alkalmával.

Kiemelt fotó: Sportsnet