Nagyot ugró Ferrari-motor, senyvedő Mercedesek és a még mindig gyors Verstappen – körkép Formula–1-es világbajnokság félidejében

Amennyiben a tavaly decemberi szezonzáró után felzúduló, majd lassan elcsendesülő utolsó körös – finoman szólva is – ellentmondásos véghajrá után elénk teszik a 2022-es bajnokság jelenlegi állását, joggal ráncolhattuk volna a homlokunkat.

Nem is különösebben a Red Bull és a világbajnok Max Verstappen eredményein, hiszen a regnáló világbajnok, egy évvel ezelőtt 224,5 ponttal állt a 13. (holland) nagydíjat követően, idén pedig immár 258 egységet gyűjtött. A szupertehetség tehát ott folytatja, ahol az előző szezonban abbahagyta, csapattársa Sergio Pérez ugyanakkorra számottevően közeledett hozzá, 70 egységgel többet szerezve idén az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Azonban a Red Bull mögött alaposan összekavarodott a mezőny, a jelen írásban pedig erről készítek látleletet: istállóról istállóra és pilótáról pilótára körbejárva azt, mi vezetett idáig.

Williams Mercedes – 3 pont

Bármennyire is reménykedtek a grove-iak a szezon előtt, egyelőre a Williams família távoztával sem sikerült elmozdulni a mezőny végéről, sőt a Haas és az Alfa Romeo (és különösen is a Ferrari-motor) látványos javulásával a Williams a 2020-as idényhez hasonló mértékű lemaradásban van.

Természetesen a brit istálló hosszú távú formajavulásához elengedhetetlen a stabil anyagi háttér kialakítása, az autógyártás mögötti infrastruktúra fejlesztése, valamint a megfelelő szakemberek szerződtetése az autó körül és a pilótafülkébe egyaránt.

A privát csapat egy ideig aligha reménykedhet olyan szoros együttműködésre a motorbeszállítójával, mint a BMW-vel megélt sikerek éveiben (2000–2005), ugyanakkor a Mercedes erőforrásai néhány évig még biztosan hajtják a brit csapatot. Az Alexander Albon és Nicholas Latifi alkotta pilótapáros egyelőre meglehetősen kiegyensúlyozatlannak bizonyult. George Russell távozása után az F1 közönsége kíváncsi volt arra, hogy a versenysorozatba egy év kényszerpihenőt követően visszatérő brit-thai pilóta mire lesz képes a pályafutása során általában a mezőny végén kullogó kanadai mellett. A motorsport.com német kiadása szerint Albon mind a kvalifikációkon, mind pedig a versenyeken 10-3-ra vezet csapattársával szemben, igazolva egyrészt a szerződtetéséhez fűzött reményeket, másrészt kevés kétséget sem hagyva az előtt, hogy Latifi már nem sokáig lesz a paddockban.

Albon (balra) és Latifi az egyelőre vergődő Williams FW44-gyel (Forrás: williamsf1.com)

Aston Martin Aramco Mercedes – 20 pont

Miután 2021-ben – nagy felhajtás közepette – az Aston Martin visszatért az F1-be, a csapat tagjai joggal számíthattak minden eddiginél nagyobb népszerűségre és sikerekre a patinás márkanév sötétzöldje mögött.

A korábban számos névváltozattal futó silverstone-i istálló (Sahara Force India Formula One Team 2008–2018; Racing Point Force India Formula One Team 2018; BWT Racing Point F1 Team 2019–2020), Lawrence Stroll érkezésével soha nem látott anyagi támogatással vághatott bele az újgenerációs versenyautó fejlesztésébe. Az elsőként bemutatott AMR22 azonban hatalmas csalódást okozott a csapat szimpatizánsai körében.

Az első pontszerzésre az Imolában megrendezett Emilia Romagna Nagydíjig kellett várni, ráadásul azóta is mindössze 20 pontot sikerült összegyűjtenie a kanadai milliárdos által igazgatott, és idényközben máris alaposan újraszabott Aston Martinnak. Jóllehet Stroll szerepéről megoszlanak a vélemények, ugyanakkor kétségtelen, hogy az istálló alighanem csődben lenne már a divatmágnás sportszenvedélye híján.

Sebastian Vettel minden bizonnyal elvesztette a motivációját az elmúlt két esztendő gyengébb eredményei után, emiatt pedig az idény végén szögre is akasztja a sisakot. Lance Strollt pályafutása kezdete óta folyamatosan kritika éri amiatt, hogy édesapja pénzügyi segítsége masszívan fújja az ifjabb Stroll versenyautóját. A kritikákat talán csupán egy világbajnoki idényen keresztül tartó kiegyensúlyozott és eredményes versenyzés hallgattatná el, azonban erre egyelőre kevés esélyt látunk. Az időmérőkön rendre alulteljesítő kanadai ugyan ügyesen helyezkedik a rajtokon, hatékonynak mutatkozik az előzéseknél és a jelenlegi versenyek sava-borsát jelentő gumikezelésben, azonban ezek nem ellensúlyozzák Stroll gyenge egykörös tempóját és gyakori forrófejűségét. A két pilóta összehasonlítása tükrözi a fenti sorokat, Vettel az időmérőkön 8-3-ra, míg a versenyeken 6-5-re vezet.

Az Aston Martin pilótái (Vettel és Stroll) a 37. Aramco Magyar Nagydíjon (Forrás: winnquick.com)

Scuderia Alpha Tauri – 27 pont

A Red Bull fiókcsapata szintén az idény eddigi vesztesei között tartható számon, hiszen a tavaly a 13. futamig megszerzett 84 pontjukat alaposan alulmúlva, idén csupán 27 egységet gyűjtöttek össze.

Igaz, ez leginkább Pierre Gasly pontjain érezteti hatását, aki az előző szezon azonos szakaszában már 66 ponttal rendelkezett, 2022-ben azonban mindössze 16-tal szerénykedik. Ennek ellenére Cunoda Júkit idén is felülmúlja kvalifikáción és versenyen is (8-5), mindazonáltal a kettejük közti tempókülönbség érezhetően csökken. Gaslynak alighanem az idény végén csapatot kellene váltania ahhoz, hogy motivációját fenntartva újra a futamgyőzelem és az élmezőny közelébe kerüljön. A japán pilóta saját bevallása szerint is meglepődött kissé azon, hogy balesetekben gazdag első idénye után is maradhatott a szériában, a bizalmat meghálálva idén már kevesebb hibával vezet.

Jóllehet a talján istállónál sohasem lehet cél a világbajnoki küzdelem, ugyanakkor egy erős pozíció a középmezőnyben, esetleg biztos pontszerző helyezések alaposan feltüzelnék a számos sikeres pilótát kinevelő csapatot.

Bár idén is Gasly szállítja megbízhatóbban a pontokat, Cunodának sikerült szintet lépnie (Forrás: formularapida.net)

Haas Ferrari – 34 pont

A tavalyi idényt pont nélkül záró amerikai istálló már-már feltámadásszerű formajavuláson ment át, jóllehet a fejlődésben a Ferrari új erőforrása (is) nagy szerepet játszott.

Ennek ellenére némi hiányérzettel indulhatnak nyaralni Günther Steinerék, ugyanis az autóban lévő potenciált nem minden futamon sikerült kisajtolni. A tavalyi idényben debütált Mick Schumacher például csupán az idény tizedik nagydíján szerzett először pontot, miközben az F1-nek 2020-ban búcsút intett Kevin Magnussen kevés tesztkörrel is szorgalmasan gyűjtötte a pontokat, szám szerint 22-t, szemben a német tucatjával. Kettejük összehasonlításából kiderül, hogy az egyköröst tempóban az egész idény során előnyben van a dán pilóta (11-2), azonban a versenyeken Schumacher dominál (8-4), bár a pontszerzések zömében „K-Mag” nevéhez fűződnek.

A Drive to Survive 1. évadát uraló csapat nemrég még a csőddel nézett szembe, különösen is a Nyikita Mazepin és a vele járó Uralkali főszponzori kiesésével, de emlékezhetünk az egyik energiaital-gyártó céggel történt fájdalmas szakításukra is.

Kérdés továbbá, hogy a csapat vezetői milyen pilótafelállással számolnak a 2023-as idényre, marad-e a Vettel által az Aston Martinhoz is beajánlott Schumacher és terveznek-e újabb szerződést adni az idény elején valóságos messiásként érkező Magnussennek?

Mick Schumachernek egyelőre ritkán sikerült pontokra váltania erős versenytempóját Magnussennel szemben (Forrás: racingnews365.com)

Alfa Romeo Ferrari – 51 pont

A tabella alsó felében tömörülő öt csapat közül egyértelműen az Alfa Romeo autójában rejlik a legnagyobb potenciál. Az emlékezetes álcafestéssel pályára vitt masina az idény elején jó néhány extra tizedet nyert könnyedségével, és jónéhány rajongót szép festésével.

Frederick Vasseurék a tavalyi év végén visszavonult Kimi Räikkönen helyére Valtteri Bottast, míg a lejáró szerződésű Antonio Giovinazzi helyére a kínai Zhou Guanyut szerződtették. Bottas egyelőre remek eredményekkel és értékes pontokkal mutatja meg az olasz mérnökök munkájának gyümölcsét, a kínai pilóta pedig újonc létére meglepően hamar beilleszkedett és nem csupán gyorsan, hanem egyre jobban is vezet.

Kérdés, hogy a lassan, de biztosan olvadó kezdeti előnye ellenére az Alfa Romeo meg tudja-e őrizni szűkös előnyét az üldözőkkel szemben vagy hátrébb csúszik az összetettben? Annyi bizonyos, hogy a mogyoródihoz hasonló kettős kiesésből már sok nem férhet bele. Mindenesetre az olasz márka által támogatott svájciak tempója, konstrukciója és középtávú jövője is biztosítottnak tűnik a Bottas–Zhou pilótapárossal és a Ferrari partnerségével.

Bottas egyelőre hátán viszi az ígéretes Alfa Romeo C42-t, Zhou ugyanakkor már bontogatja szárnyait (Forrás: planetf1.com)

McLaren F1 Racing Team – 95 pont

A középmezőny tetejéről a középmezőny tetejére – lehetne a McLaren mottója, látva az idény eddigi alakulását. A wokingiak aligha így képzelték el az új szabályok mentén kialakított versenygép vezethetőségét, végsebességét és eredményeit; jóllehet ez akármelyik Mercedes-motoros autóra igaz lehet.

A csapat a tavalyi idény azonos szakaszában a konstruktőri bajnokság negyedik helyén állt 170 ponttal, és még csupán úton volt Monza!

A csalódást pedig csak fokozza, hogy a körülményekhez képest idén is remekül teljesítő Norris mellé a többszörös futamgyőztes Daniel Ricciardo továbbra sem tudott felnőni. Sőt, a mosolygós ausztrál idén a tavalyinál is látványosabban szenved, nem véletlenül pletykálnak menesztéséről – a 2023-ra élő szerződése ellenére sem. A brit talentum egyelőre minden mutatóban felülmúlja csapattársát, így az időmérőkön 11-2, a versenyeken pedig 9-4-re előzi a „méhészborzot”, a megszerzett pontok tekintetében pedig 76-19-re vezet a tavalyi (13 futam után) 114-56 után. A Zak Brown és Andreas Seidl által ráncfelvarrt, és az elmúlt esztendő során többször karaktert mutató nagy múltú F1-es csapat kénytelen lesz hatékonyabb működésre bírni az MCL36-ot (valamint Ricciardót) annak érdekében, hogy ha a tavalyi eredményeket megismételni nem is, a konstruktőri negyedik helyet biztosítani tudják.

Ricciardo (hátul) a szezonnyitó óta Norris árnyékába szorul (Forrás: f1godfather.com)

BWT Alpine F1 Team – 99 pont

Mr. Consistency – lehetne Fernando Alonso vagy épp az egész francia alakulat beceneve, ha George Russell be nem előzi őket, hiába he [Russell] is the type of guy…

A kétszeres világbajnok pilóta mindössze két alkalommal maradt ki a Q3 küzdelmeiből (Miami és Barcelona), ráadásul kilenc alkalommal pontot is szerzett. Csapattársa, Esteban Ocon az időmérő edzéseken ugyan rendre alulmaradt a spanyollal szemben (8-5), azonban a versenyeredményeket figyelembevéve fordul a kocka (5-8), Ocon gyakran a hátsó sorokból rajtolva is a veterán riválisa előtt végzett a szezon első felében, mindez pedig a bajnoki tabellán is megmutatkozik (41-58).

Az Alpine, noha a tavalyi erősorrend alaposan átrendeződött és a csapatvezető is távozott, ebben a szezonban nagyságrendileg ugyanannyi pontot szerzett (99), mint a tavalyi szezon első 13 versenyén (90). Szurkolói szemmel tehát az Alpine-ból mindössze a kiugró eredmények hiányoznak – nem számítva Alonso montreali második helyét a kvalifikáción –, amelyek a csapatot mintegy megfűszerezték a 2021-es idényben.

Ráadásul anyagi erőforrásaik is korlátozottak az élmezőnyhöz képest, így az újgenerációs autókkal is maradhatnak a jól bevált középmezőnyben. A következő éveket azonban felpezsdítheti Alonso távozása és vélhetően Oscar Piastri érkezése.

Az Alpine két idei festése (Forrás: skysports.com)

Mercedes AMG F1 Petronas Team – 304 pont

A Mercedes 2010 óta íródó történelme valóságos sikertörténet – a korábbi szerepvállalásukra pontosan talán csak Sebastian Vettel emlékszik –, a hibridéra 2014-es debütálása óta a Mercedes minden (!) év végén konstruktőri világbajnoki címet ünnepelhetett, és mindössze Max Verstappen és a Red Bull tudott borsot törni az egyéni bajnokságban az „ezüstnyilak” orra alá. Az Abu-Dzabiban történtek után még az is kérdésessé vált, hogy látjuk-e még egyáltalán Lewis Hamiltont a Formula–1-ben, ám a hétszeres világbajnok végül talált motivációt a folytatásra.

A csapat körül azonban kézzel fogható változások történtek a télen, egyfelől ugyanis Bottast az elmúlt években a Williamsszel brillírozó George Russell váltotta, aki ráadásul már nem csupán kvalifikációs időeredményeivel tünteti ki magát (Mr. Saturday), hanem a versenyeken tanúsított kiegyensúlyozott vezetésével kiérdemelte a Mr. Consistency becenevet. A két pilóta egymáshoz képest is kiegyensúlyozottan teljesít, az időmérő edzéseken és a versenyeken egyaránt 7-6-ra vezet Russell a hétszeres világbajnokkal szemben, a tabellán pedig 158-146 az állás.

Másfelől a költségvetési plafon bevezetésével épp a Mercedesnek és a Ferrarinak kell a legtöbb költséget lefaragni idén és a jövőben, amely szintén nehezíti a brackely-i istálló dolgát. Végül a németeknek nem sikerült igazán beletalálniuk az idei szabályok adta lehetőségekbe, így a delfinezés problémáját maguk mögött hagyva is csupán harmadik erőnek számítanak idén – igaz a bajnoki tabellán mindössze 30 ponttal követik a Ferrarit.

A Mercedes egy okosan menedzselt csapat, amelyért az F1 egyik legbefolyásosabb emberévé váló Torger Christian „Toto” Wolff felelős, aki a kiegyensúlyozottság és az érdekérvényesítés védjegyévé vált a királykategóriában.

A Mercedesek idén kiegyensúlyozott csatát vívnak (Forrás: motorsport.com)

Scuderia Ferrari – 334 pont

Új szabályok, új lehetőségek; a Ferrari – beáldozva az elmúlt két szezont – a 2022-es idényre mind a motor, mind pedig az aerodinamika terén hatalmasat lépett előre. A szezon elején egyértelműen a leggyorsabb és leginkább megbízható konstrukcióval rukkolt elő, tetézve mindezt a rajtrács igazán gyors és sikeréhes pilótái közül kettővel.

Az első futamok során a Formula–1 követői már-már azon aggódtak, hogy egy unalmas Ferrari-dominanciát hozó idény (és talán korszak) elején állnak. Nos, egészen másként alakult: Carlos Sainz a szezon első versenyein nem tudta felvenni Charles Leclerc tempóját, a határok feszegetése pedig rendre hibába torkollott a kvalifikáción és a versenyeken is.

A monacói ellenben rendkívül magabiztosan, Max Verstappennel fej-fej mellett kezdte az idényt, azonban a barcelonai motorhiba óta rendre rájár a rúd, hiszen hazai futamát a rosszul megválasztott taktika, bakui győzelmi esélyeit újabb motorprobléma, montreali dobogós reményeit az azeri verseny miatt kapott rajtbüntetése, silverstone-i győzelmét ismét a taktika, a Francia Nagydíjon saját vezetői hibája, Mogyoródon pedig újfent a csapat stratégája tette tönkre. Eközben mindössze egyszer, Spielbergben sikerült futamot nyernie, ahol a Ferrari egyértelműen a Red Bull fölé nőtt – nem számítva persze Sainz lángoló autóját és Leclerc beragadó gázpedálját. A magyar kommentátor és egykori autóversenyző, Wéber Gábor rendre úgy fogalmaz, hogy az olaszoknak az ínséges esztendők után – ne feledjük, a Scuderia 2007 (!) óta nem nyert egyéni, 2008 óta konstruktőri bajnokságot! – újra meg kell tanulnia nyerni. A Ferrari népes rajongótábora pedig csak remélheti, hogy ez még idén megtörténik.

Amint fentebb kifejtettem, ehhez minden adott: remek csomaggal versenyeznek, rendkívül tehetséges pilótákkal. Az összevetésben egyébként a kvalifikációk terén Leclerc vezet (10-3), azonban a versenyeken kiegyenlített az arány (6-6), a tabellán pedig arasznyival Sainz előtt jár (178-156). Jóllehet a csapatfőnök, Mattia Binotto nem látta akadályát annak, hogy a szezon hátralévő versenyeit mind megnyerjék, egyedül talán a taktikai falon kellene felnőni az idei lehetőségekhez, hiszen pocsékul menedzselik a versenyeket, amint ezt legutóbb a Magyar Nagydíjon is bemutatták.

Leclerc (balra) és Sainz az F1-75-tel (Forrás: formula1.com)

Oracle Red Bull Racing – 431 pont

Jóllehet a barcelonai és a bahreini teszteken is jól teljesített az RB18-modell, a nagy visszatérő olaszok árnyékába szorultak az osztrákok. A szezon első versenyein úgy tűnt, a Red Bull legfeljebb második erő lehet; habár az autó gyors, ám megbízhatatlan (amit Hamilton alkalomadtán az orruk alá is dörgölt). A kezdeti nehézségeken azonban hamar sikerült úrrá lenni, s jelenleg a Milton Keynes-i istálló megállíthatatlanul száguld Verstappen második, a csapat ötödik (2013 óta az első) bajnoki győzelme felé.

Egyedül Sergio Pérez szezon közbeni formahanyatlása okozhat fejtörést Christian Horneréknek, hiszen a mexikói pilóta az elmúlt öt futamon mindössze egyszer állhatott a dobogóra (Silverstone), az elmúlt két futamon pedig a Mercedesekkel sem tudta tartani az iramot. Mindez a világbajnoki címvédővel való összehasonlításában is jól megmutatkozik: időmérőkön (10-3) és futamokon (9-4) egyaránt a holland szupersztár vezet, arról nem is beszélve, hogy a bajnokságban már másfélszer annyi pontot gyűjtött össze (258-173). Nem meglepő tehát, ha Pérez a közelmúltban megpendítette, miszerint az autó fejlesztése nem a szája íze szerint alakul – ezt természetesen igyekezett mielőbb megcáfolni a csapat.

A Red Bull tehát pole pozícióban van az idei évben, s a Hondától örökölt szakembergárdával, a fent említett professzionális menedzsmenttel (Horner, Helmut Marko), Adrien Newey-val, vagy éppen olyan stratégiai agytrösztökkel, mint Hannah Schmitz kevés kétségünk lehet afelől, hogy az elkövetkezendő évek meghatározó csapatai között látjuk majd. Minden bizonnyal Verstappennel a volán mögött, s csupán a holland csapattársának személye szolgáltat majd kérdést évről évre az F1 közönsége számára, jóllehet Pérez érvényes szerződéssel rendelkezik 2024-ig.

A szezon elején a világbajnoki címvédő Verstappenre árnyékként tapadó Pérez a szezon közepére visszaesett (Forrás: f1godfather.com)

Véleményem szerint az elmúlt 13 futamon kialakult (erő)sorrend radikálisan már nem változik a szezon hátralévő részében, az Aston Martin új fejlesztései azonban még okozhatnak kellemes meglepetéseket idén.

Érdekes lesz figyelni, hogy – a bajnoki cím sorsa mellett – hogy alakul az Alpine és a McLaren csatája a konstruktőri negyedik helyért, hogy Ricciardo fel tud-e zárkózni Norris mellé, valamint arra, hogy ki örökli meg az Alonso távoztával felszabaduló Alpine versenyzői ülését és kék-rózsaszín overálját.

Számos kérdés, és közte a legfontosabb: a világbajnoki cím – még nyitott, így a szezon második felében is érdemes lesz a képernyőkre tapadni.

Kiemelt fotó: total-motorsport.com