Nap- és szélenergiával világítanak az Ajax stadionjában
A világ egyik legzöldebb stadionja címre pályázó Johan Cruijff Aréna tetejére mintegy 4200 napelemet szereltek fel. Az energiatároláshoz Nissan Leafek használt akkumulátorait kötötték össze. A tetőn felfogott esővízzel locsolják a gyepet. A levágott füvet egy gazdaságnak adják, ahol kecskesajtot készítenek, a terméket a stadionban is meg lehet venni.
Az 1996-ban befejezett Johan Cruijff Aréna Hollandia legnagyobb multifunkcionális futballstadionja. A füves arénát modernre tervezték, a tetőszerkezet rossz idő esetén behúzható. A stadiont 2015-től felújították, majd az Ajax-legenda, Johan Cruijff halála után, a 2018–2019-es idénytől átnevezték Amsterdam ArenAról, megkapta a valaha volt legjobb holland játékos nevét.
A stadiont üzemeltető amszterdami önkormányzat a 2010-es években új irányt szabott a fejlesztéseknek.
Célként tűzték ki, hogy ez legyen a világ első stadionja, amely nem szorul rá külső energiaforrásra, teljes mértékben maga állítja elő a működéshez szükséges villamosenergiát.
Első lépésként 2018-tól elkezdtek napelemeket felszerelni a létesítmény tetőszerkezetére, a projektért az Arcadis tervezőiroda felelt. A tervek szerint csak a hosszanti lelátórészen helyezték volna el őket, ám a klub ragaszkodott hozzá, hogy hosszú távon kiváltsa a külső forrásokat a napelempark. Így végül mind a négy tetőszakaszra 8-8 tömbben kerültek fel a napelemek, összesen több mint 4200 darab – mintegy hétezer négyzetméteren.
Ez hatalmas mennyiségű energiával látja el a stadiont, több száz amszterdami háztartás energiaszükségletét tudná fedezni az aréna. Évi 430 tonna szén-dioxid kibocsátásától mentesítette a környezetet a beruházás.
Az Ajaxnál zöld energiával működtetik a stadion teljes világítórendszerét és a gyepszőnyeg gondozásáért felelős LED-világítást is. A tetőn felfogott és a stadionban tárolt esővízzel locsolják a gyepszőnyeget.
A videóban megszólal Henk Markerink, az aréna ügyvezetője, aki kifejti, a stadion villamosenergia-igényéről a napelemek, és az amszterdami kikötőben működő szélmalmok gondoskodnak. A stadiont csatlakoztatták a városi zöld fűtő- és hűtőrendszerre, így oldották meg a helyiségek és a gyepszőnyeg fűtését, és a nyári légkondicionálást. Az évi több tonnányi lenyírt füvet az Amszterdam melletti De Dikhoevénál található ökogazdaság kapja. Az ott tartott kecskék tejéből készítik a stadionban és a város botjaiban kapható ArenA-sajtokat.
A napelemek új távlatot nyitottak a stadion energiaellátásában, de energiatároló nélkül mit sem érnek, hiszen a meccsek és a koncertek jelentős részét naplemente után rendezik. Az Ajaxnál erről is gondoskodtak. A stadion egyik belső részében óriási tárolókapacitást alakítottak ki: 3,5 megawattnyi energiát képesek eltárolni az itt elhelyezett eszközök. Hogy mik ezek?
A klub megállapodott az Eaton energiagazdálkodási vállalattal és a Nissannal, és ennek révén kapott 148 darab, korábban Nissan Leaf gépjárművekben használt akkumulátort. Ezekben tárolja az Ajax stadionja a napsugarakból származó energiát. Az üzleti célra épített európai épületek között ez a legnagyobb, mely használt energiatárolókra támaszkodik.
Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a Johan Cruijff Aréna a világ legfenntarthatóbb stadionjainak egyike.
A zöld arénák sora egyre bővül. Az élcsoportba tartozik például az első szén-dioxid-kibocsátástól mentes csarnok, az NHL-ben játszó Seattle Kraken otthonául szolgáló Climate Pledge Arena, mely napenergiát és esővizet használ. Szintén esővízzel öblítik például a vécéket az Atlanta Falcons stadionjában, a Mercedes-Benz Arenában, és a Premier League legzöldebb stadionjában, a Tottenham Hotspur Stadionban, ahol minden fényforrás LED-égő. A Galatasaray arénája, a Nef Stadion tetejére telepített 40 ezres napelempark sem semmi, több mint 2000 háztartás villamosenergia-szükségletéről lenne képes gondoskodni.
Kiemelt fotó: johancruijffarena.nl
Szerző
