Nehéz egy edző sorsa Genovában – vélemény

A 2007-es visszajutás óta a Genoa CFC az élvonal egyik tagja a sok közül, de mégis a különlegesebbek közé tartozik Olaszországban. A „griffek” még Gian Piero Gasperini irányításával tértek vissza a  Serie A-ba, majd a második évben egy negyedik helyezést ünnepeltek. A 2000-es évek első évtizedének második fele remekül alakult a klub számára, rendszerint a tabella első felében zárt. Aztán az Enrico Preziosi által tulajdonolt együttes elindult a rossz irányba. A transzferközpontnak is nevezhető klub egyik átigazolási időszakról a másikra tucatjával cserélte le a játékosait, ami persze sokkal rosszabb eredményeket hozott magával A második Gasperini-éra egy idényét leszámítva a Genoa egyszer sem végzett a tizediknél jobb helyen, de többnyire a bennmaradás biztosítása volt a cél. Az elmúlt években már azzal a kijelentéssel vágtak neki minden szezonnak, hogy „csak legyen három gyengébb csapat”. Sokatmondó adat, hogy a jelenleg Bergamóban dolgozó Gasperini 2016-os távozása óta már 12 edzőváltást történt Genovában. Azonban eddig mindig sikerült megúszni a kiesést, viszont a mostani szezon több szempontból is különleges a klub életében.

A pocsék rajt mellé jutott egy örömteli hír is a szurkolók számára. Szeptember végén jelentették be hivatalosan, hogy Preziosi 18 év után eladta a klubot az amerikai 777 Partners cégnek. A mintegy 150 milliós üzlet egyrészt meglepő volt, másrészt reményt adhatott az egyesület számára, hogy jöhet egy új irány. A friss vezetőség kinevezte Andrij Sevcsenkót, akivel épp annyira nem ment a játék és nem jöttek az eredmények, mint korábban – a negyedik regnálását töltő – Davide Ballardinivel. Így jutottunk el január közepére, mikor is a klub kivásárolta a belga élvonalban szereplő KV Oostende edzőjét, Alexander Blessint.

https://twitter.com/GenoaCFC/status/1483901342888386565

A német szakember a lipcsei „edzőgyár” egyik tanonca, aki nyolc évek keresztül szívta magába a tudást a Red Bull birodalomban. Itt asszisztensként, majd az utánpótlásban vállalt szerepet, mielőtt elfogadta volna a belga klub ajánlatát.

A 2020–2021-es idényben az alapszakasz ötödik helye már szenzációs eredmény volt tőle a liga masszívan második felébe tartozó kerettel és az egyik legalacsonyabb költségvetésével. Miközben Blessin megkapta az Év edzője díjat, csapata gyengeségei végül akkor ütköztek ki, mikor a playoffban a nemzetközi porondról lecsúszott. Idén aztán a meggyengülő játékosállománnyal ő sem tudott csodát tenni, az Oostende visszakerült az alsóházba, de az edző képességeit illetően senkiben sem maradt kétség.

Erről tanúbizonyságot tesz az is, hogy hét mérkőzést játszottak le a genovaiak az irányítása alatt, amelyek során mindössze két gólt kaptak és még veretlenek. A szépséghibája a dolognak, hogy kétszer is vették be az ellenfelek kapuját és még nyeretlenek is. Hét bajnoki, hét döntetlen, hét pont – ez egyelőre kevésnek tűnik ahhoz, hogy sikerüljön a bennmaradás. A remekül megszervezett védelem egyértelműen Blessin védjegye, a magas intenzitású letámadás, a gyorsan visszaszerzett labdák és az ellenfeleknek alacsony minőségű lövések engedése már most látható. A fejlődés megkérdőjelezhetetlen, már csak az kell, hogy a minősíthetetlen helyzetkihasználáson változtassanak a játékosok, mert ezen az edző már nem tud.

Hét összecsapás, közte az AS Roma, az Inter és az Atalanta, amely csapatok ellen – ebből kettő idegenben – a pontszerzés sikerként könyvelhető el.

A fővárosból egy ponttal távozni még úgy is nagy szó, hogy José Mourinho csapata nem áll a legjobban a helyzetkihasználás tekintetében. A Farkasok 23 próbálkozása közül Chris Smalling fejese a maga 0,25 xG értékével kiemelkedett, mint a legveszélyesebb, de a labda ekkor is messze elkerülte a kaput. Ezzel szemben Kelvin Yeboah is próbálkozhatott 0,26 xG értékű lehetőségből, amit az ifjú támadó csúnyán fölé bombázott. Hiába a látványos római fölény, a három-három kaput eltaláló kísérlet egyikéből sem született gól.

A címvédő Inter is épp a rossz formáját hozta a Genoa ellen, Simone Inzaghi csapata 21 lövésből sem tudott gól szerezni. Ez annak is köszönhető, hogy játékosai csak négyszer találtak kaput, amik közé nem sorolják oda Danilo D’Ambrosio fejesét, ami után a kapufán csattant a labda, pedig az volt a legnagyobb eséllyel kecsegtető lehetőségük a milánóiaknak, hiszen 0,25 xG-t jegyeztek fel akkor. Azonban ez csak a második volt a mérkőzést illetően, mert Albert Gudmundsson 0,39 xG értékű lövése messze kiemelkedik, de az izlandi nem tudta gólra váltani ezt, így egy-egy ponttal gazdagodtak a csapatok.

A bergamói kirándulás során ugyan volt a hazaiaknak egy kapufájuk Luis Muriel révén, miközben egy másik helyzetben Mario Pasalic 0,17 xG-értékű próbálkozása volt a legesélyesebb, hogy gólt eredményezzen. Genovai részről Morten Frendrup lehetősége 0,38 xG-vel kecsegtetett, amit azért már illett volna gólra váltani. A kiegyenlített találkozónak 0-0 lett a vége, ami nem rossz eredmény a Genoától, de nem három pont, hanem csak egy, ami aligha elegendő Blessin fiai számára. 

A másik négy ellenfél közt közvetlen riválisok és a tabella második felében tanyázók vannak, vagyis épp olyan együttesek, akiket illett volna legyőzni, hogyha a csapat valóban szeretne bennmaradni.

Az első Blessin irányította meccsen az Udinese látogatott a Luigi Ferraris közönsége elé. A vendégek két lövése már sokatmondó adat, de a gond ezúttal is abban keresendő, hogy Caleb Ekuban 0,17 xG, Kelvin Yeboah 0,26 xG, vagy épp Manolo Portanova 0,53 xG helyzetből is hibázott. Akcióból és pontrúgás után is ott volt az esély, de nem tudtak élni vele.

A római út után a Salernitana érkezett Genovába, hamisítatlan kiesési derbire. Mattia Destro szerzett egy gólt (0,88 xG), ami dicséretes, de mellette elszórakozott egy 0,51 és egy 0,49 xG-értékű lehetőséget, ami végül két elvesztett pontjába fájt a csapatnak, mert a másik oldalon Federico Bonazzoli az egyetlen helyzetet gólra váltotta (0,66 xG).

Következett egy újabb „hatpontos” rangadó a Venezia otthonában. Ezúttal Blessin fiai kerültek hátrányba, mert Thomas Henry (0,41 xG) szerzett vezetést az újoncnak, de nem sokkal később jött is a válasz Ekuban révén (0,33 xG). A gondot az okozta, hogy Yeboah egy 0,51 xG, míg Manolo Portanova egy 0,33 xG lehetőséget puskázott el a találkozó végén, amikor is megnyerhették volna az összecsapást.

Az Empoli elleni meccsen sem sikerült betalálni, amikor ismét akadtak dühítő események a szurkolók számára. A 18-8-as lövési mutató mellett a 7-2-es kaput eltaláló kísérletek száma is már visszaadja, hogy mely csapat tett többet a győzelemért. Azonban Portanova 0,34 xG és Mattia Destro 0,31 xG lehetősége sem bizonyult elég jónak ahhoz, hogy gólra váltsák.

Az elmúlt hét mérkőzésen ez a Blessin irányította Genoa egy remekül muzsikáló csapat képét festette le, amelynek van egy kiváló edzője, aki képes volt megadni azokat a „mankókat” a játékosoknak, hogy a védekezést és a támadójáték alapjait miként tudják stabilabbá alakítani, de bármennyire is jó az edző, nem mehet be a pályára, hogy ő rúgja be a lehetőségeket, mert ahogy a számok is mutatják, azok bizony megvannak, csak képtelenek gólra váltani őket.