Nehéz terhet vesz a vállára Luka Sucic

A boszniai háború 1992 és 1995 között igencsak sok ott és a környéken élő család életét megváltoztatta. Voltak, akik harcoltak és veszteségek érték őket, míg mások úgy döntöttek, hogy az erőszakos cselekményei elől inkább elmenekülnek. Az egyik „közkedvelt” célállomás Ausztria lett, ahová megannyi család áttelepült ezidőtájt. Nem volt ez másként Luka Sucic esetében sem, aki Linzben látta meg a napvilágot 2002-ben. A horvát szülők gyermeke édesapja egykori szenvedélye miatt nem meglepő módon gyorsan a labdarúgás szerelmese lett. Először a helyi kötődésű SV Alkovenhez szerződött, ahol három évet töltött, majd az Union Edelweiss Linzhez került. Itt akadt meg rajta a salzburgi játékosmegfigyelők szeme, s innentől kezdve egyenes út vezetett a professzionális futball irányába.

A Red Bull 2016-ban mindössze 762 ezer euróért szerződtette. Az utánpótlásrészleg szakemberei nem győztek áradozni róla, amit visszaigazol az is, hogy már 17 esztendősen rendszeresen az FC Lieferinggel készült. Két év alatt kétszer lett bajnok az U18-as együttessel, második idényében őt választották a legjobbnak. A másodosztályú tartalékcsapatban a 2018–19-es idényben alapember lett, de közben az UEFA Ifjúsági Ligában is megállta a helyét Európa legjobb fiatal játékosai között. Sucic a csoportkör során négy mérkőzésen át mindig betalált, majd az egyenes kieséses szakaszban két gólt szerzett és két asszisztot is kiosztott. A 2019–20-as és a 2020–21-es kiírásban megosztva szerepelt a Lieferingben és a Salzburgban, mindeközben debütált a Bajnokok Ligájában, s begyűjtötte első trófeáit is.

Az első olyan idénye, amikor meghatározó ember volt a salzburgiak színeiben, az a 2021–22-es volt. Ekkor valósággal berobbant a köztudatba. Ezt sem Igor Biscan – az U21-es horvát válogatott szövetségi edzője –, sem Zlatko Dalic – a felnőtt nemzeti csapat kapitánya – nem hagyhatta figyelmen kívül. Alig egy hónap eltéréssel debütált a legidősebb korosztályos és a felnőtt címeres mezben. Korábban már több horvát utánpótlás-válogatottban is szerepelt, de ekkortájt az osztrákok is megkeresték, hogy képviselje szülőországát felnőtt szinten, ám Sucicnak egyértelmű volt a döntés.

„Nemrég meghívtak Ausztria válogatottjába, de mindig is Horvátország színeiben akartam játszani! Tudom, hogy Mateo Kovacic hozzám hasonlóan Linzben született, ott is láttam, nemrég pedig telefonon beszéltünk. De ennek ellenére a nagy példaképem Luka Modric, szeretem nézni, ahogy játszik...”

– mondta az első felnőtt válogatott mérkőzése után.

(Forrás: Transfermarkt)

A pályafutása ekkor sínen volt, és már arról szóltak a hírek, hogy a középpályán bárhol bevethető játékos iránt egyre többen érdeklődnek. Azonban ő maga ekkor még nem gondolkodott az átigazolásban, és nem is volt erre semmi oka. Bajnokként és kupagyőztesként zárta az idényét, melyben 11 gólig és öt asszisztig jutott. A sors azonban kegyetlen volt vele, mert a következő idénye megannyi kisebb sérülés miatt nem tudott hasonlóan eredményes lenni, azonban ennek ellenére elutazhatott Katarba. Viszont a nem túl jó forma is hozzájárult, hogy pályára már nem lépett a világbajnokságon, majd a hazatérés után egy nagyobb térdsérülés miatt lett teljesen katasztrofális az idénye. Ez mentálisan olyan törést okozott a karrierjében, amelyre senki sem gondolt volna.

A 2023–24-es kiírásban nagyon lassan hozták vissza a salzburgiak, és az első összecsapásain még érződött, hogy van benne némi félsz. Aztán szerencsére lassan, de biztosan sikeresen megküzdött a saját démonjaival, és egész jó teljesítménnyel rukkolt elő, ezúttal a gólpasszok terén kiemelkedő számokat produkálva. Ez elég is volt neki az Eb-meghívóhoz. Az Eb-n ugyan a horvátok leszerepeltek, de neki három pályára lépést jelentett ez a kontinenstorna. Ezután már a nagy salzburgi átalakulás is sejtette, hogy ha jön egy jó ajánlat, akkor őt is elengedik, ezt pedig végül a Real Sociedad adta meg. A baszkoknál az Európa-bajnok Mikel Merino helyettesítése lesz a feladata, ami igen magas szintű elvárásokat jelent.

A sérülése előtti Suciccsal kapcsolatban az osztrák szakértők előszeretettel használták a Raumdeuter kifejezést, amelyet Thomas Müllerrel kapcsolatban hoztak be a futballszótárakba. Ugyanis a horvát kiválóan olvassa a játékot, a támadóharmadban megtalálta az üres területeket, a robbanékonysága révén pedig be is tudta tölteni ezeket a tereket. Matthias Jaissle irányítása alatt a Red Bull Salzburg tükörszélsőket alkalmazott, így a nyolcasok a hátvédek támogatására is szolgáltak, ebben a rendszerben Sucic a szerepek cserélgetésében is kulcsember volt. Sokszor tűnt fel a szélen, vagy épp ő volt az, aki beindult a védelem mögé, mondhatni ő jelentette a kiszámíthatatlanságot. Akkortájt sokszor hozták fel ellene, hogy keveset lő, de a góljai így is megvoltak.

A sérülését követően viszont ma már nincs meg az a fajta robbanékonysága, amilyen korábban volt, és ez megkövetelte tőle a játéka bizonyos mértékű átalakítását. Manapság már nem tud annyi beindulást megvalósítani, főleg nem eredményesen, hogy onnan a kaput is célba vehesse. Ezért is ő lett az, aki hajlandó mélyebbre visszalépni, szükség esetén a labdát előre juttatni, akár passzal, akár megiramodással. Ezenfelül ő volt az, aki kiosztotta a kulcspasszokat és a vonalakat áttörő átadásokat is a támadóharmadon belül. Egyértelműen ráfeküdt a cselezésre, és ezt az előző idényben hatékonyan is űzte az osztrák ligában.

Az ár/érték arány alapján szenzációs üzletet kötött a San Sebastián-i alakulat, hiszen mindössze tízmillió eurót fizettek egy 21 éves játékosért, akiben még mindig hatalmas potenciál van. Sokan megijedtek az átalakulása után, mert kétségtelenül vannak olyan képességei, amelyeket elveszített a sérülés miatt, de a hozzáállása és a munkamorálja is segített abban, hogy már más remek dolgokat tud hasznosítani. Ez olyan érték, amellyel sok nála tehetségesebb játékos sem rendelkezik, így pedig közel sem biztos, hogy a Real Sociedad lesz neki a végállomás.

Kiemelt kép: Real Sociedad de Fútbol