„Nem az a baj, ha bal lábbal kelek, hanem az, ha úgy is maradok”
A sportpszichológia, mint önálló tudományág viszonylag fiatal terület, ugyanakkor az elmúlt pár évben átrendeződés, trendváltozás tapasztalható. Egyre több fiatal gondolkodik felelősségteljesen, és kéri szakember segítéségét. Ez pedig egy sikeres karrier első lépése. Még akkor is, ha a siker végül „csak” annyit jelent, hogy valaki boldogabb ember lesz.
Mitől lesz igazán profi és eredményes egy sportoló? Mitől lesz valaki jó szakember? Egyáltalán kit nevezhetünk profinak? Főképp kérdésekről esett szó A magyar sportpszichológia jelene és jövője című előadáson Budapest belvárosában, a Scrutonban. A sportpszichológiában az a jó, hogy vannak módszerei, technikái, trükkjei, amik segítenek jobbá tenni a sportolót, ugyanakkor segít megérteni azt is, ahogy az ember, sportoló működik. Rámutat törvényszerűségekre, az emberi agy működésére, hatásokra, ellenhatásokra.
Bár a sportpszichológia is pontosan olyan, mint minden más Magyarországon. Ahogy azt Lénárt Ágota az olimpiai csapat sportpszichológiai csapatának vezetője, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője elmondta, „a laikus ember nagyon okos, hozzáértő, azt is tudja, ami meg se történt”. Ezzel mutatott rá finoman Lénárt, hogy bizony nemcsak tízmillió fociedző, de tízmillió sportpszichológus országában élünk. Kiemelte, a mentális felkészítés eddigieknél hatékonyabb alkalmazásával a magyar versenysportban kétszer több lehetőség lenne. Mert az amerikai hadseregnél megszokott „Öld ki az érzelmeket!”-módszer már nem működik. Az ember nem biorobot, nem ölhető ki a humán faktor, a lélek, ha pedig ezt elfogadjuk, akkor már csak egy lépés egy mentáltréner vagy éppen egy sportpszichológus alkalmazása. Márpedig, ha a sportoló nem egyszerűen jó, hanem profi szeretne lenni, akkor tudatosan kell élnie az életét.
„Mitől profi valaki? Van a jó és van a profi versenyző. Utóbbinak, ha jó napja van, akkor jól fog versenyezni. De nem tudja pontosan a sikere vagy a kudarca okait. A profi pedig pontosan le tudja bontani, hogy mi miért történik. Tudja, miért nyert. Tudja, miért vesztett” – foglalta össze a profi sportoló esszenciáját Fülöp Ákos sportpszichológus, az MCC Pszichológiai Iskolájához tartozó Sport és teljesítmény műhely vezetője.
„Nem az a baj, ha bal lábbal kelek, hanem az, ha úgy maradok” – tette hozzá Lénárt.
Hajdu Zoltán, a Smart Staff Kft. ügyvezetője, aki sportolók – többek között a magyar labdarúgó-válogatott –, illetve üzleti vezetők mentáltrénere is, arról beszélt, hogy egy profi a világban a rendelkezésre álló erőforrások száz százalékát használja a siker érdekében – ebbe a dietetikustól kezdve a sportpszichológusig mindenki beletartozik.
Az a jó, ha sportoló felkészül, a tűzoltást nem szeretjük
A sportpszichológia azonban nem tűzoltásra való. Hiába vannak módszerek, technikák, az ideális az, ha a szakemberek egy stábbal együtt dolgozva, hónapok alatt „építik fel” a sportolót. Mint Lénárt Ágota elmesélte, volt olyan sportoló, aki a londoni olimpia idején jött rá, hogy nem tud hatvanezres stadionban versenyezni.
„Akkor kezdjük ezzel valamit. Bekapcsoltuk a tévét, hangerő a maximumon, és lépésről-lépésre hozzászoktattuk a hangulathoz. Mentáltréning történt, elképzelte, mi fog vele történni. Megoldottuk. De az a jó, ha a sportoló felkészül, a tűzoltást nem szeretjük.” – mesélte Lénárt.
Rámutatott, hogy hónapok kellenek ahhoz, hogy egy versenyező megtanulja, mikor melyik technikát lenne érdemes alkalmaznia a versenyzése során. Az első két-három hónap a tanulásé, a gyakorlásé, a rutinoké; majd újabb két-három hónap kell legalább ahhoz, hogy ezek beépüljenek a versenyzésbe. Ha lépésről lépésre haladnak, egy idő után azok a „programok”, amiket a két fél közösen beállított, megjelennek a mindennapokban.
És hogy mi a sportpszichológiában a legfontosabb?
„A mentális hibajavítás” – hívta fel a figyelmet Lénárt Ágota.
Mint mondta, ha valaki egyszer elrontott valamit, akkor az agyban keletkezik egy negatív lenyomat, az agy pedig ezt a lenyomatot veszi elő.
„A mentális hibajavítás során fejben a helyes módon hajtjuk végre a valóságban rosszul sikerült gyakorlatot. Az agy ugyanis nem törődik azzal, hogy a fejben kijavított kép valójában megtörtént-e vagy sem. Így később már a javított kép jut eszébe a sportolónak, ezzel a felülírással csökkenthető a szorongás. A sportoló kap egy jó programot, és a jó irányba megy tovább” – világított rá a folyamatokra a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője.
Fontos jelezni, és ezt Fülöp Ákos meg is tette a siker témakörének taglalása során, hogy minden versenyzőből azt kell kihozni, ami benne van. Ha egy sportolóban egy diákolimpiai bronz van, akkor számára az a legnagyobb siker. Míg lehet, hogy másban pedig egy olimpiai aranyérem szunnyad. Minden egyént önmagában, a maga teljességében kell szemlélni.
Abban pedig mindhárom előadó (Hajdu Zoltán, Lénárt Ágota, Fülöp Ákos) egyetértett, hogy az elmúlt pár évben átrendeződés, trendváltozás, egyfajta modernizálódás tapasztalható. Egyre több fiatal gondolkodik felelősségteljesen, és kéri szakember segítéségét. Ez pedig egy sikeres karrier első lépése. Még akkor is, ha a siker végül „csak” annyit jelent, hogy valaki boldogabb ember lesz...
Képek forrása: Mindset Pszichológia
Szerző
