„Nem volt tökéletes, de megcsinálta” – 30 for 30: Rand University
Bár az Egyesült Államokra hajlamosak vagyunk az ígéret földjeként tekinteni, még a kontinensnyi méretű országban sem mindegy, hogy ki hová születik. Randy Moss egy alig 2000 lakosú kisvárosban nőtt fel, mégis posztjának legjobbjaként tartották számon majdnem másfél évtizedes NFL-karrierje során, a sztárságig vezető útja azonban korántsem volt egyszerű. Marquis Daisy filmjéből az is kiderül, miért.
null
Ezúttal igen távolról indulunk. Néhány fiatal játékost látunk, akik éppen a jól ismert erőnléti gyakorlatokat végzik. A kamera azonban hamarosan ráközelít Randy Mossra, aki több iskolával együttműködve szervezi a tábort, ahol az NFL-be vágyó helyi fiatalok gyakorolnak. „Pontosan tudom, mit élnek át, mert nagyon nehéz innen kitörni. Kötelességemnek érzem, hogy visszaadjak valamit a közösségnek” – fogalmaz a film főszereplője.
De mi is ez a környék? Randnak a 2010-es népszámlálás szerint mindössze 1600 lakosú közösség, ahol az élet egyáltalán nem egyszerű. Bár népességarányosan rengeteg tehetséges sportoló kezdte itt szárnybontogatásait, csak kevesen jutottak el a profi karrierig. Épp ezért született meg a címben is idézett kifejezés, amely (meglehetősen ironikus módon) arra utal, hogy az itteni tehetségek a kilátástalanság miatt gyakran gyűlnek össze a helyi benzinkútnál, nyúlnak különböző szerekhez és merülnek el a kilátástalanságban.
Randy Moss élete egyszerre illik bele tökéletesen ebbe a sormintába, és üt el tőle. A fiatal sportoló hamar találkozott a küzdelemmel: édesanyja egyedül nevelte őt és két testvérét, ehhez pedig sokszor kellett éjszakai műszakokat vállalnia. Randy középiskolásként aztán messze földön híres tehetséggé vált: amellett, hogy a DuPont iskola amerikai futballcsapatának vezéregyénisége volt, baseballban és atlétikában is jeleskedett, a film megszólalói pedig kiemelik, hogy minden bizonnyal kosárlabdában sem lett volna ügyetlen, ha még arra is marad energiája.
A problémák viszont ezután kezdődtek. A városban ekkoriban három igazán tehetséges sportoló haladt jó úton a kitörés felé: Sam Singleton Jr., Bobbie Howard és Randy Moss. Ők hárman hamar szoros barátságot kötöttek, fiatal felnőttkoruk azonban közéjük is éket vert.
„Bobbie klasszikus jó fiú volt. Soha nem használt semmilyen szert, mi viszont Sammel élveztük az életet” - mondta Moss.
Ebből pedig hamar balhék következtek, még akkor is, ha Moss némileg vétlen volt ezek kialakulásában. Egy alkalommal még középiskolás korában tört ki verekedés, amikor egy fehér fiú rasszista kiáltásaira egy afroamerikai társa erőszakkal válaszolt, Randy Moss pedig szemtanúként, és a szóbeli inzultálást elszenvedő fiatal „testőreként” került gyanúba.
Ez azonban csak a lejtő eleje volt. Moss nem sokkal később kábítószerhasználat miatt került bíróság elé, ennek köszönhetően pedig a játékos majdnem elbukta a teljes egyetemi karrierjét. Pedig ekkoriban számtalan szakember emelte ki, hogy mekkora tehetségről van szó. „Randy Moss volt a legjobb középiskolai játékos, akit valaha láttam” – mondta Lou Holtz, a Notre Dame akkori edzője, Bobby Bowden, a Florida State trénere pedig a játékos fizikai képességeit emelte ki. „Ez a srác nagyobb és erősebb volt, mint Delon Sanders. pedig számomra ő jelentette a mércét atletikusság szempontjából. “
A wide receiver végül a Marshall Universityhez került, ahol már visszahúzódóbb életstílust folytatott, sőt a magánéletében is jóval introvertáltabb lett. A teljesítménye azonban a magáért beszélt, Moss az egyetemi évei alatt számtalan rekordot birtokolt (többek között az elsőévesek közül övé volt a legtöbb touchdownelkapás).
„Nem volt tökéletes, de megcsinálta” – fogalmaz az epizód végén a narrátor, a 2021-ben tragikusan fiatalon elhunyt Michael Kenneth Williams, szavai pedig értő fülekre találhatnak az epizód után, pláne ha hozzávesszük, hogy Moss végül milyen számokkal és elismerésekkel fejezte be NFL-karrierjét. A többek között a Minnesota Vikingsnél, az Oakland Raidersnél és a New England Patriotsnál is megforduló elkapó hatszor volt Pro Bowl-választott, a Vikings a franchise történetének ötven legjobb játékosa közé választotta, és bekerült a 2000-es évek All Star-csapatába is. Karrierje befejezése óta pedig a filmet is forgalmazó ESPN stúdiós elemzőjeként dolgozik.

Marquis Daisy filmje sok korábbi 30 for 30-epizódra hasonlít, de izgalmas alanya és mélyreható környezetrajza miatt a sorozat élvezetesebb alkotásai közé tartozik.
2. rész (The Band That Wouldn’t Die): „Nem tudom nézni, hogy egy férfi sír”
5. rész (Without Bias): „Az ártatlanságunkat vették el”
9. rész (Guru of Go): Az edző szent őrült
10. rész (No Crossover. The Trial of Allen Iverson): Mi történt azon az estén?
16. rész (The Two Escobars): „A nemzeti büszkeségünkért játszottunk”
17. rész (The Birth of Big Air): Mindig magasabbra vágyott
21. rész (Unmatched): Az ellenfelem a barátom
23. rész (Into the Wind): Széllel szemben
24. rész (Four Days in October): Aki látta, nem feledi
25. rész (Once Brothers): „Kosárlabdázók vagyunk, nem politikusok”
26. rész (Tim Richmond: To the Limit): Autóversenyző Hollywoodból
28. rész (The Best That Never Was): „Nem futball volt, gyógyulás”
31. rész (Broke): „Pénzt keresni könnyű, megtartani nehezebb”
33. rész (There’s No Place Like Home): „Hogyan árazod be a történelmet?”
36. epizód (You Don’t Know Me): Min múlik a siker?
39. epizód (Hawaiian: The Legend of Eddie Aikau): Természetes közegük a víz
42. epizód (Big Shot): „Két dolgot csináltak. Rekordokat döntöttek és nyertek”
43. epizód (This is What They Want): „Én nem azért játszottam, hogy barátokat szerezzek
44. epizód (Bernie and Earnie): Ha két ember érti egymást
46. rész (Price of Gold):„Amerikának nem erre volt szüksége”
48. rész (Bad Boys): Ha nyersz, hatással vagy az emberekre”
49. rész (Slaying the Badger): „Olyan, mint egy F1-es hétvége és egy maraton keveréke”
51. rész (The Day the Series Stopped): Meghatározó élmény, minden értelemben
52. rész (When the Garden Was Eden): „A Knicks olyan volt, mint egy jó rockbanda”
54. rész (Brothers in Exile): Ugrás az ismeretlenbe
Kiemelt fotó: ESPN Player