NFL-csapatnál volt próbajátékon az Al Bundy-t alakító Ed O’Neill
„Négy touchdownt szereztem egyetlen meccs alatt” – hangoztatta sokszor a Rém rendes család című nagysikerű sorozat megkeseredett cipőkereskedő papucsférje, emlékeztetve családját a szebb napjaira, amelyeket a Polk Gimi legendás amerikaifutball-játékosaként élt meg. Ed O’Neill az általa alakított karakterhez hasonlóan szintén a tojáslabda bűvöletében élt fiatalon.
O’Neill – köszönhetően a kiváló fizikai adottságainak is – sikeres sportoló volt a középiskolai évei alatt, különösen kedvenc sportágában, az amerikai futballban jeleskedett. Sportolói ösztöndíjat kapott az Ohio University-n, ahol úgy tűnt, kezdetét veszi egy ígéretes sportkarrier: a képzőművészetet, színészetet és történelmet is tanuló fiatal az egyeteme amerikaifutball-csapatában az egyik legjobb játékosnak számított. Két év után viszont otthagyta az intézményt, bevallása szerint több időt töltött sporttal és bulizással, mint a tanulással, és az edzőjével is összeveszett. A Youngstown State University-re került, ahonnan úgynevezett draftolatlan szabadügynökként – vagyis olyan játékosként, aki jogosult a draftra, de nem került kiválasztásra, így bármelyik együttessel tárgyalhat – az NFL egyik csapatához, a Pittsburgh Steelershez került próbajátékra.
„1969-ben kipróbáltam magam a Pittsburghben. […] Az egyetlen poszt, ahol játszhattam akkor, a külső linebacker volt” – emlékezett vissza az edzőtáborra O’Neill. – „Apám elvitt a St. Vincent College-ba (ez akkor a Steelers edzőpályája volt – a szerk.). Amikor lementünk a lépcsőn, és láttuk, hogy a többi srác ott szaladgál, apám azt mondta nekem: »Biztos vagy benne, hogy ezt akarod csinálni? Tudod, akár be is ülhetnénk az autóba, és el is mehetnénk innen.«”
Számára szokatlan poszton tesztelték
Az apja féltése ellenére O’Neill hajthatatlan volt, mindenképpen NFL-szerződést szeretett volna kapni.
„Az edzőtábor tulajdonképpen elég jól sikerült. Nagyon élveztem az ott töltött időt. Az egyetlen problémám az volt, hogy soha nem játszottam linebacker pozícióban. Szóval megpróbáltam megfelelni az elvárásoknak és bekerülni a csapatba”
– mesélte O’Neill. De nem sikerült megvalósítania az álmát. A csapat egyik edzője két hét után közölte vele, hogy nem felelt meg a próbajátékon. A szakember hozzátette, segít O’Neillnek, hogy egy másik csapatnál is kipróbálhassa magát, ám a fiatal sportember már nem akart részt venni egy újabb edzőtáborban. „Azt mondtam magamnak, ennyi volt. Már nem volt kedvem focizni” – zárta le amerikaifutball-pályafutását O’Neill, aki először a tanári pályát, majd a színészetet választotta.
A gyepről a tatamira
A sporttól viszont később sem szakadt el. 1991-ben a Rém rendes család ötödik évadja alatt ismerkedett meg a brazil dzsiudzsicuval, amelyet barátja, az Apokalipszis most című filmklasszikus egyik forgatókönyvírója, John Milius szerettetett meg vele. O’Neill annyira belejött a küzdősportba, hogy 16 évnyi gyakorlás után, 61 éves korában a fekete öves szintig is eljutott, amely a második legmagasabb fokozat a sportágban – a csúcsnak a vörös öv számít.
Szerző
