Az Offseason öt érdekessége, amiről megéri szót ejteni

Miközben tart a csoportok beharangozó sorozata, nem szabad elmenni egyéb események mellett sem, szerkesztőségünk NFL fanjai pedig összedugták a fejüket, és mindenki bedobta a maga ötletét, hogy szerinte mi volt az 5 legérdekesebb, legpikánsabb, leginkább elgondolkodtató eseménye az offseasonnek.


Az NFL mérkőzéseire is fogadhatsz az Unibet oldalán. Kattints, regisztrálj és nyerj!


A listán szerepel némi tanító jellegű magyarázat, de persze szaftos pletyka szintű balhé, szenzációsnak vélt nem is igazi jelenség, egy kis technikai rész, de nagyon komoly téma is, szóval lesz itt minden, amiről érdemes volt beszélni a holtszezon alatt.

 

Zoom draft

 

A Covid-19 áldozatául esett az idei játékosbörze is, így nem élvezhettük, ahogy Las Vegas népe – vagy inkább az odaérkező turisták – elképesztő lelkesen fütyülik ki Roger Goodellt, amint a pulpitus felé tart. Továbbá olyan különlegességeket sem élhettünk meg, ahogy a bejelentett játékosok érzelmi hullámaik közepette olykor olyan dolgokat művelnek, ami elviszi a showt aznapra, s ugyanez igaz a második nap exkluzív bejelentőire is.



Azt már megszokhattuk minden évben, hogy a drafton történnek elképesztő dolgok, amiket lehet, hogy csak az első meccsig tartunk ostobaságnak, de akad olyan is, hogy mikor kivágják, vagy elcserélik az adott játékost, akkor jöhet a jó öreg „én megmondtam” szlogen, hogy márpedig mi előre tudtuk, hogy ez rossz húzás volt.

Szerkesztőségünk 3 érdekességet hozott el, ami nem visz el szubjektív megítélések világába, viszont olyan dolgokat „elemez”, amik különlegességnek számítanak még egy olyan esemény kapcsán is, amely maga is egy különlegesség volt a pandémiának köszönhetően..

 

Írjunk történelmet – Csak a Defense

Abban nem volt vita köztünk, hogy az, amit a Carolina Panthers művelt az idei játékosbörzén, az jó eséllyel nem fog megismétlődi a következő években, mert egyrészt még soha nem is történt ilyen, másrészt teljesen elképzelhetetlennek tűnik, hogy más is ennyire egyoldalúan gondolkodjon, még ha szinte mindegyik választásuk védhető is.

Marty Hurney történelmi tettet hajtott végre, mikor mind a hét választásakor egy védőnek a nevét olvashatták be. A Panthers egy teljes újjáépülés kezdeti fázisában van. Most nevezte ki új edzőt, elég komolyan kitakarították a defense-t, még ha néhányan maguktól is távoztak, de olyan nevek hagyták el a csapatot, mint Luke Kuechly, James Bradberry, Gerald McCoy, Dontari Poe, Eric Reid, vagy épp Mario Addison. Ezt bármely franchise megérezné, és bár volt olyan is, aki masszívan nem érte meg azt a pénzt, amit a szerződése alapján kapott, de mint kezdő mégis csak számításba kellett venni, egy ilyen felsorolást illetően.

Nos a carolinaiak úgy gondolkodtak a játékosbörzén, hogy ha ennyien távoztak a védelemből, akkor belemennek abba, hogy nem egy év alatt lesznek jobbak, ami amúgy is biztosnak tűnt, hanem egy nagyon komoly átalakulásnak lesz ez a kezdete. A védőfal 3, a secondary pedig 4 új emberrel gazdagodott és látva az ürességet a depth charton jó eséllyel meg is fogják kapni a bizonyítási lehetőséget.




Egy érdekes gondolkodás – Csere, csere hátán


John Lynch nem az a szívbajos típus, sőt, inkább az a fajta „varázsló”, aki bármelyik kollegájának képes beadni, hogy márpedig ő ki fogja választani azt a játékost, akit az utána következő General Manager is kiszemelt magának. A San Francisco már második alkalommal játszotta el ezt a trükköt és szerzett extra picket azzal, hogy egyetlen helyet hátrébb mozgott, majd minden gondolkodás nélkül választotta ki azt a játékost, akit minden bizonnyal akkor is vittek volna, ha nincs a trade.

2017-ben a Chicago Bears csapatát húzták le egy hely előre lépésért, Ryan Pace két darab harmadik (2017, 2018) és egy negyedik körös picket (2018) adott oda azért, hogy ők választhassák ki Mitch Trubiskyt.

Idén pedig a már amúgy is egy csereüzletben Friscoba került 13. helyet adták oda a Tampa Bay Buccaneersnek, ahol Jason Licht egy büszkén mondhatta el magáról, hogy egy pozícióért odaadta a negyedik körét, de kapott vissza egy hetediket.
Azt a bizonyos negyedik köröst még az első napon tovább is adták Lynchék egy ötödik körössel együtt Minnesotába, amikor is a saját maguk 31. pickjét is elcserélték, hogy hat hellyel előrébb választhassanak.
A második napon pihentek, mert se 2nd, se 3rd, se 4th pickjük nem maradt, majd a harmadik napon ismét a trade gombot nyomkodta valaki a Maddenbe a nevük mellett, mert az ötödik körben egy a Miamitól kapott picken választottak, majd a hatodik körben az Eaglest találták meg egy tradere, hogy az ő helyükön választhassanak, végül az utolsó körben a Lionstól kapott draftcetlit használták fel.




Ez még gombócból is sok – 15 újonc

Alapvetően minden csapat 7 draftcetlivel vág neki a draftnak, amihez hozzájöhet még egy-két conditional pick, attól függően, hogy az előző évi szabadügynök piacon milyen veszteségek érték a franchiset. A Minnesota Vikings úgy választhatott 15 újoncot magának, hogy bár az első két napra „csak” 4 játékos jutott, de a harmadikon 13 cetlivel ment neki Rick Spielman, de kettőt is „elkótyavetyélt”, de így is rekord mennyiségű újoncot draftolt ezen az amúgy is különleges drafton.

Azt nem is tudjuk előre megjósolni, hogy ezek a fiatalok közül ki fog beválni, és hogy mennyire lesz jó játékos, azt bizton állíthatjuk, hogy sokkal könnyebb a zavarosban halászni 11 pickkel a harmadik napon, mint ennél kevesebbel bazírozni ugyanerre.
A Vikins teljesen kiürítette a secondaryjét, ahonnét mindhárom kezdő corner távozott, elcserélték még a draft előtt az egyik kezdő elkapót, a támadófal már évek óta kutyaütőkből állt, a védőfal a fiatalításra várt. Nagyjából így volt leírható a needeket összefoglaló rész, és abban biztosak lehetünk, hogy mindenhova jutott legalább egy újonc, sőt még egy LB és egy irányítóra is futotta.


 

Earl Thomast kivágja a Ravens

 

Az NFL-ben nem egy esetben derül ki a legtehetségesebb játékosokról is, hogy van némi probléma a fejekben. Ennek egyik „állatorvosi lova” Earl Thomas III, aki a Legion of Boom tagjaként lett az egyik legfelkapottabb Safety a ligának, mikor a Seattle Seahawks csapatával bajnoki címet ünnepelhettek.
Hosszú lenne a lista, ha a kiváló védő balhéit fel akarnánk sorolni, így csak két esetet hoznánk fel, ami jól mutatja, hogy mennyire nem az az egyszerű természet ő.
2018-ban az Arizona Cardinals elleni csoportrangadón eltört a bal lábszára, és mikor a „orvosikocsi” vitte lefelé, akkor a középső ujját mutogatva hagyta el a pályát. Azt hivatalosan nem tudtuk meg, hogy kinek is próbált jelezni ezzel a játékos. A történethez hozzátartozik, hogy ekkoriban volt a sajtó is tele ezzel, hogy Thomas arra panaszkodott, hogy bebiztosított jövő nélkül mennyire veszélyes pályára lépnie egy játékosnak, és erre tessék jött a season out sérülés.

Idén májusban a gyermekeinek az anyja rajtakapta őt és testvérét több nőve, és nem éppen kártyapartit tartottak. Nina – a feleség – egy töltött pisztolyt fogott Thomasra, a barátnője késsel hadonászott a bérelt lakásban. Szóval mondható, hogy komoly volt a fesztivál.



Most pedig az edzőtáborban balhézott össze csapattársával Chuck Clark-kal, aminek a végén meg is ütötte a másik Safetyt. Ekkor még csak hazaküldték az edzők, majd kapta az értesítést, hogy egy ideig, nem kell bemenjen az edzőközpontba.
Ami sokaknál kiverte a biztosítékot, hogy a sértődött ETIII az Instagramra posztolt az eset kapcsán egy felvételt, illetve önmagát az ártatlannak állította be. Eközben az öltöző egyöntetűen arra jutott, hogy a balhés Safetynek mennie kell. A rovásán már elég sok volt így is, mert állítólag több meetinget is kihagyott, nem egyszer késett el, illetve volt már egy balhéja az előző szezonban Brandon Williams-szel is a mérkőzés közben az oldalvonal mellett.
Végül jött a hivatalos bejelentés, Earl Thomast kivágta a Baltimore Ravens.

A már Seattle-ben is a pénzügyeken balhézó játékos, tavaly 4 évre 55 millióért írt alá, amiből 32 volt garantált tartalom. Idén 10 milliót keresett volna, amit a Ravens egy pereskedés árán, akár vissza is szerezhetne – bár erre minimális az esély -, viszont amint Thomas aláír egy új szerződést, a Baltimore az jövőbeli csapattal kötött kontraktus idei részével kevesebbet kell csak fizessen a safetynek.

ETIII-nek minden bizonnyal lesz csapata, ha nem is az egyik kiemelt contender, de valamelyik PlayOff-ba várt gárda le fog rá csapni. A Ravens viszont biztosan nehezebb helyzetbe kerül, mert a többi Safety meg sem közelíti azt a szintet, amit a kivágott korábbi bajnok tudott hozni.



 

A lelkiismeret által vezérelve

 

Az NFL és az NFLPA, vagyis a liga és a játékosok szakszervezete, július végén egyezségre jutottak, hogy a játékosok saját belátásuk szerint dönthetnek a szezonjuk sorsáról, és a koronavírus miatti helyzetben kiülhetik a szezon, ők az Optoutolók.
Ha egészségügyi szempontból veszélyeztetettnek számít (akár a játékosnak, akár a közvetlen családjában valakinek van bizonyos betegsége), akkor 350 ezer dollárt kap az idei szezonra a játékos. Azt, hogy ki számít annak, azt a CDC (az amerikai egészségügyi központ) által megadott kategóriák alapján, a liga szabta meg. A sztori úgy néz ki, hogy 8 kategóriát határozott meg a CDC, melyek közül az NFL hetet meg is adott a játékosoknak. Az egy, ami kimaradt, azt a magas testzsír százalék, amit jó okkal hagyott ki a liga, hiszen a falemberek ezzel könnyedén „visszaélhettek” volna, mondván, hogy rájuk ez igaz, csak ugye nekik ez a munkájuk, illetve posztjukból is adódik.
A másik verzió, hogy ha valaki orvosi indok nélkül üli ki a szezont, akkor 150 ezer dollárt kap.
Azt még fontos megjegyezni, hogy az opt-outoló játékosok szerződése egy évvel tolódik, és az idén megkapott pénzt a következő évi bérükből vonódik le.

Az első fecske – kicsit sem meglepő módon -, aki megtette a bejelentését, hogy ő bizony idén nem tervez játszani, az a bajnok Kansas City Chiefs guardja volt, Laurent Duvernay-Tardif.



A kanadai támadófalember, még 2018-ban végzett a montreali McGill University Orvostudományi karán. A bajnoki cím után hazatért, hogy otthon praktizáljon, majd mikor kirobbant a világjárvány, akkor is ott volt és első kézből tapasztalta meg, hogy mennyire szörnyű is a helyzet.

A twitteren tett bejelentést, hogy kiüli a szezont, amiben a következő állt:

„Az, hogy a frontvonalban voltam a holtszezon alatt, egy másik perspektívát adott számomra a pandémiát illetően, hiszen láttam, mit okoz ez az egyes embereknek és az egészségügyi rendszernek. Nem engedhetem meg magamnak, hogy potenciálisan átadjam a vírust a közösségünknek csak azért, hogy azt a sportot űzhessem, amit imádok. Ha vállalnom kell a kockázatot, akkor inkább a betegeknek segítek.”




 

Mi folyik is Floridában?

 

A Tampa Bay Buccaneers egyértelműen az idei offseason legelképesztőbb építkezését hajtotta végre. Egy úgymond win-now csapatot fabrikáltak a semmiből, aminek nem is lehet más a célja, mint az NFL berkekben GOAT címre leginkább aspiránsnak tartott új szerzemény két éves kontraktusa alatt Super Bowlt nyerni, mondjuk az ideit, aminek épp ők adnak otthont.

Az FA piacon ők robbantották a bombát, mikor a Patriots – dinasztia egyik oszlopos tagja, az irányító, Tom Brady elhagyta Massachusetts államot, hogy egy melegebb és naposabb helyre menjen. Erre jó okot adott, hogy a Tampa egy két éves, 50 millió dolláros, teljesen garantált szerződést tette az asztalára, amit a híres 12-es el is fogadott és alá is írt.

Ha már jött Brady, akkor reaktiválta magát, az előző szezonban visszavonult futballistaként pankrátor álmait megvalósító Rob Gronkowski, aki a WWE legnagyobb eseményének, a WrestleMania 36-nak az első napján volt host, amit minő véletlen épp Tampában rendeztek.
A korábbi kiváló TE akkor jelentette be, hogy felhagy a profi focival, mikor a Patriots a Lionshoz akarta cserélni, most pedig úgy tért vissza, hogy nyíltan meg volt mondva, hogy ő a Bucs játékosa akar lenni. Egy negyedik kört kaptak a Hazafiak, és a „bulibáró” mellé kapott a floridai franchise egy hetedik körös picket.



Már ez is elegendő lenne ahhoz, hogy felbolyduljon a nép, de az utóbbi napokban újabb jól csengő, bár annál jóval gyengébben teljesítő Offense játékos is érkezett, mégpedig a Jacksonville-ből kivágott Leonard Fournette. A korábbi 1/4-es futó maradhatott Floridában és talán a legvonzóbb franchisehoz írt alá.

A draft egyik legérdekesebb cseréje volt az övék, amit a Frisconál már említettünk, de nekik nagyon fontos volt, hogy megszerezzék maguknak Tristan Wirfset. Az Iowa egyetemről érkező támadófalemberről elég annyit írni, hogy az NCAA berkekben OL-pápának becézett Kirk Ferentz szerint, „ő a valaha volt legjobb tackle, akit edzett”. (Hogy a kevésbé szakavatottabbak is értsék, Ferentz olyan HC, akinek a specialitása a támadófal, amit egyetemi és profi szinten több mint 12 évig edzett, mielőtt 1999-ben a Hawkeyes főedzője nem lett.)

A védelemre rákanyarodva a franchise taget Shaq Barrett kapta meg, ami talán a legjobb döntés volt Jason Licht részéről. A tavalyi sack-király nem bizonyított még huzamosabb ideig, de most itt a lehetőség előtte, hogy megmutassa, hogy nem csak egyszer volt ő a legjobb. Ndamukong Suh és Jason Pierre-Paul szintén a védőfalat fogja erősíteni jövőre is, ami nem túl biztató az ellenfelekre nézve.



Aki még érdemel pár szót, az a játékosbörzén kiválasztott Antoine Winfield Jr.. Nem is ő saját maga, bár az is egy érdekesség lenne, hanem hogy vele együtt a DB sor kezdői közt jó eséllyel nem lesz olyan, aki nem a 2018-as, a 2019-es vagy a 2020-as drafton lett volna kiválasztva. Winfield Jr. Lesz minden bizonnyal a SS, a párja az a Jordan Whithead lehet, aki 1997-es születésű. A cornerek közé négy nevet is fel lehet sorolni, ahol a 1996. májusi születésű Mike Edwards számít a rangidősnek, mellette ott van a három évfolyamtársa Carlton Davis, Jamal Dean, és Sean Murphy-Bunting.
Annak ellenére, hogy ennyire fiatal ez a secondary közel sem szabad őket leírni, mert már az előző szezonban is látványos javuláson mentek át, és az utolsó időszakban már masszívan a liga első felébe tartoztak.

Akárhogy is nézzük, a bandwagon csordultig fel van töltve, köszönhetően a Brady – Gronk párosnak, de összességében is nevek alapján egy elég komoly kis keret jött itt össze, és az amúgy is szenzációs offseasonre az tenné fel a koronát, ha ők lehetnének az első hazai pályás SuperBowl résztvevő, a győzelemről meg már nem is tudjuk, hogy mit lehetne írni.



Elkölteni egy rakás pénz miközben nincs semmink

 

Hogy is van ez a fizetési sapka dolog, miközben egy csapat, amelynek az offseason elején csupán 177 dollárnyi szabad helye van, elkölt közel 600 milliót szerződésekre?
Persze azt a hatalmas összeget hosszabb távon kell értelmezni, de akkor is, Brett Veach general manager megdolgozott azért, hogy megkapja ő maga is a hosszabbítását a tulajdonostól.



Kezdjük az elején, sokan azt gondolják nagyon rosszul, hogy ezek az összegek azonnal jelentkezni fognak, miközben ez nagyon nincs így. A hosszabbítások javarészt a jövőben fognak majd ugrásszerű változást előidézve megjelenni a salary capben, ami egyfajta jövőben problémája a franchisenak, illetve a pénzügyeseknek, de cserébe a jelenben nagyon jó témát szolgáltatnak ezek a hírek.

Hogy érthetőbbé tegyük ezt, kivetítjük az idei évre:
Patrick Mahomes kontraktusa bármennyire is gigászi, idén kevesebb, mint 5,5 millió a caphitje, vagyis ennyi számít bele abba a bizonyos sapkába, mert még az újoncszerződése ketyeg az irányítónak, miközben a 10 éves hosszabbítása alatt éves szinten ennek az összegnek a sokszorosát fogja keresni.

Travis Kelce esetében idén 11 millió plusz némi apró az idei caphit, pedig a négy évre szóló szerződése átlagba 14 millió felett tesz majd zsebre.

Chris Jones először megkapta a franchise taget, ami 16,1 millió dollár, majd jött a 4 év 80 milliós hosszabbítása. A Defensive End tagje már benne volt akkor is a capben, mikor az a 177 dollár kijött és mivel úgy alakították ki az új kontraktusát, hogy ez ne változzon, így itt gyakorlatilag semmi sem történt az idei szezonra nézve anyagilag.

Az sem egy mellékes dolog volt, hogy Sammy Watkins belement a fizetéscsökkentésbe és 5 millió dollárról lemondott, hogy a csapatban maradhasson. Hasonló volt a helyzet Alex Okafor esetében is, aki 2,7 millióról mondott le, hogy ne legyen egyik napról a másikra a címvédő volt játékosa.

Ezen tények ismeretében viszont már azt mondhatjuk, hogy valójában úgy csinált szemet kápráztató üzleteket a Chiefs és Brett Veach, hogy az csapat idei pénzügyeit nem is kellett figyelembe vennie és csupán a szenzáció hajhászat érdekében hagytak nagyon minimális összeget a cap alatt, hogy már csak ezért is extrán megérje róluk írni, mert nekik ez is kell, nem volt elég a Super Bowl győzelem.

Tetszett? Oszd meg:

Kapcsolódó tartalmak

Kapcsolat