Növekedtek az U21-es játékpercek az NB I-ben, de a helyzet továbbra sem túl reménykeltő

A 2015–16-os idénynek úgy futottak neki a csapatok, hogy két 1995-ben vagy később született játékosnak minimum tizenhét bajnoki mérkőzésen pályára kell lépnie (és végig is kellett játszania, vagy a helyére ugyanúgy egy fiatalt kellett becserélni), hogy a klub kapjon az MLSZ-nek erre a célra elkülönített forrásaiból. A következő idényben némileg enyhítettek a szabályon, már elég volt egy U21-es játékos, aki ezeknek a feltételeknek eleget tett. A 2018–19-es idényben ismételten módosítottak az előírásokon. A fiatalszabály helyett egy pontozási rendszert hoztak létre, amelynek lényege, hogy csak a saját nevelésű játékosok szerepeltetése után kap pénzt az egyesület. A 2019–20-as bajnokságra viszont megint életbe léptették a fiatalszabályt. Ekkor megint komoly összegeket lehetett az 1999. január 1-je után született magyar labdarúgókkal keresni. A 2020–21-es idény újabb változást hozott, az MLSZ ekkor tért át a perc alapú elszámolásra (tehát már nem volt kötelező végig pályán tartani egy U21-es játékost), de csak akkor írták jóvá a fiatallal pályán töltött időtartamot, ha a csapat legalább döntetlent elért.

Pontokat kétféleképpen lehetett szerezni. Az egyik út a magyar játékosok szerepeltetése volt, ez percenkét egy pontot ért. A másik út az U21-es magyar fiatalok játszatása, ami tíz pontot ért minden egyes pályán töltött percért. Volt egy lényeges kikötés is a pontozási rendszerben, a 29 700 pont minimum felét U21-es játékpercekkel kellett kitölteni.

Bár visszatekintve rendkívül kaotikus volt a rengeteg szabálymódosítás, nehezen lehet kiigazodni, hogy mikor mi volt a hatályos rendelkezés, de a szándék azért mégiscsak felismerhető. Az MLSZ célja az, hogy a fiatalok lehetőséget kaphassanak az NB I-ben. Voltak szigorúbb szabályok és voltak megengedőbbek, de most azt vizsgáljuk meg, hogy a jelenleg érvényben lévő kritériumoknak hány játékos felelt meg az egyes idényekben.

A 2022–23-as idényben a 2002. január 1-je után született játékosok tekinthetők U21-esnek. Ők együttesen 117 744 percet fociztak az első osztályban az elmúlt öt idényben, ami az összes játékpercnek csak a 6,01%-át teszi ki.

Nézzük, melyik csapatok bíztak leginkább a fiatalokban!

Ha az összes játékpercet vesszük alapul, akkor a Puskás Akadémia foglalkoztatta legtöbbet a fiatalokat, de talán igazságosabb elosztani az értéket az NB I-ben eltöltött idények számával, mert vannak csapatok, amelyeknek nem sikerült öt évadon át megőrizni az első osztályú tagságokat. Tehát az átlagot vizsgálva az MTK már megelőzi a felcsúti gárdát, de akad, amelyik még náluk is jobban teljesített. A 2020–21-es idényben a Budafoki MTE a fiatalokra építve próbált az NB I-ben megkapaszkodni. Így az összes játékperc (11 játékos * 90 perc * 33 mérkőzés) 20%-ában fiatalok játszottak.

Egy másik újonc, a Gyirmót FC Győr szintén hasonló elvek mentén próbált története második NB I-es szereplése alkalmával bennmaradni, így ők kerültek a dobogó harmadik fokára a fiatal játékpercek versenyében.

Viszont vannak csapatok, amelyek az elmúlt öt évben szinte nem is adtak lehetőséget a fiataloknak. Ebből a szempontból az élen a Fehérvár található, amely 5 év alatt összesen 633 percet tud felmutatni. A Ferencváros teljesítménye sem sokkal veretesebb, de Lisztes Krisztián tündöklése könnyen feledtetheti az utánpótlás-játékpercekben szűk esztendőket. A kisebb hagyománnyal rendelkező NB I-es csapatok közül a Kisvárda és a Mezőkövesd folytatott hasonló játékospolitikát az elmúlt években, de náluk kifejezetten jól látszik, hogy az új ösztönzők hatására miként változtattak. A szabolcsiak egy ifjú kapust igazoltak, hogy begyűjthessék az MLSZ-pénzeket, a borsodiak pedig Kállai Kevinbe fektették a bizalmukat.

A fenti táblázatból több ismerős név lehet az NB I-et kevésbé akkurátusan követők számára is, ugyanis Baráth Péter, Bolla Bendegúz, Kiss Tamás, Csongvai Áron és Schön Szabolcs már a magyar válogatottban is bemutatkoztak.

Ugyanakkor még a válogatottig eljutó játékosok között is ritka, hogy egy idénynek legalább a felét pályán töltötték volna.

Az pedig még ritkább, hogy még az U21-es korosztályhoz tartozva két idényben is elérték az 1485 percet. Az elmúlt 5 évben Marius Corbun, Kusnyír Eriken és Kiss Tamáson kívül ez senkinek nem sikerült.

Végezetül pedig lássuk, több lehetőséget kapnak-e a fiatalok!

Bár a grafikon erőteljesen felfelé ível, a 2020–21-es idény némileg árnyalja a képet. Ugyanis akkor nem voltak annyira erős ösztönzők, mint a legutóbbi idényben, és a szabályok sem voltak kifejezetten szigorúak, mégis közel annyi percet játszottak a fiatalok, mint a 2022–23-as kiírásban. De nem csak az ösztönzőkben érdemes keresni a megoldást. Sokkal inkább az látszik, hogy vannak csapatok, ahol a fiatalok beépítése az alapkoncepció. Ilyen csapat az MTK, a ZTE, a Puskás, de újoncként a Budafok és a Gyirmót is ezt az arcát mutatta.

Ugyanakkor nem lehet megkerülni az MLSZ szabálymódosításait sem, mert az utóbbi olyan értelemben kifejezetten jól sikerült, hogy olyan csapatokat is sikerült rávenni fiatalok alkalmazására, amelyeknél korábban ez egyáltalán nem volt jellemző (Kisvárda, Mezőkövesd). Ha ez még önmagában sikerként nem is feltétlenül könyvelhető el, de a hatását nehéz lenne vitatni.

Kiemelt fotó: Dömötör Csaba / Nemzeti Sport