Nők az ivóversenyen, fejsze a labdajátékban – viking sportok és játékok

Leszek Gardela régész az egyik tanulmányában régészeti leletek és mondák alapján írja le, hogyan ütötték el az időt a vikingek, amikor szórakozni támadt kedvük. A Dán Nemzeti Múzeum kutatója arról is szót ejt, hogy nehéz hitelesen nyilatkozni a témában a szakembereknek, mert kevés forrás áll rendelkezésre. A források egy részét többszáz éves, szájhagyomány útján terjedő történeteket tartalmazó prózai művek, az úgynevezett sagák alkotják, amelyek a középkori izlandi irodalomban voltak elterjedtek. Azonban, ahogy Gardela elmondta, máshonnan is tud meríteni a történettudomány:

„Csak azért, mert a mondák általában a 13. századból származnak, még nem jelenti azt, hogy el kellene vetni őket” – véli a régész. – „Minden történetben lehet egy szemernyi igazság, és jó ötlet, ha a mondák bizonyítékait összevetjük a régészeti leletekkel”.

Az említett két területet (sagák, régészet) érintő kutatásokból kiderül, hogy a vikingek szabadidős tevékenységei meglehetősen erőszakosak voltak, a céljuk pedig elsősorban a férfiasnak tartott tulajdonságok (pl. erő, ügyesség) bemutatása volt. Ezeknek a képességeknek a birtoklása azért is volt nélkülözhetetlen a játékok során, mert a kiképzés részét is képezték a különböző feladatok. Gardela azt is állítja, hogy esetenként tragédiát is okoztak a különböző versenyek:

„A játékok gyakran brutálisak voltak, néha a résztvevők súlyos sérüléseivel vagy halálával végződtek”.

Nézzük, milyen erőpróbáknak vetették alá magukat a vikingek!

Kőemelő verseny

A férfiak erejét többek között kőemelő versenyeken tették próbára, ami voltaképpen a mai súlyemelés egyik elődjének tekinthető. Manapság az erősemberek versenyein láthatjuk ezt a versengést.

Labdázás

Gardela szerint a viking korban a labdajátékok is népszerűek voltak. A sagákban szó esik egy knattleikrnek nevezett sportról, amely teljes testkontaktust igényel, a játékosok néha faütőt használnak csakúgy, mint a baseballban vagy a krikettben. A szabályokról keveset tudunk, de a sagák arra utalnak, hogy ezek a mérkőzések is gyakran agresszióba torkolltak.

Ez megfigyelhető az egyik sagából vett beszámolóban is, amely leírja, hogy egy tizenkét éves fiú, Egill egy nála egy évvel fiatalabb harcostárssal versenyzett, aki erősebb és ügyesebb volt, mint ő. Egill egyik pillanatban elvesztette a türelmét, és egy ütővel támadt ellenfelére, majd amikor az megvédte magát, elment, hogy egy fejszével térjen vissza. A szerszámmal aztán fejbe vágta küzdőtársát. halálos sebet ejtve rajta.

Társasjátékok

Nemcsak a fizikai erőre, hanem a szellemi képességekre is szükség volt a szórakozással töltött órák során, amit az is bizonyít, hogy a társasjátékok kifejezetten népszerűek voltak.

Számos, viking korszakból származó deszkát és bábut találtak a régészek több hajósírban. A viking hajósok játéktáblákat véstek a hajókra szállított ládákba, ami arra utal, hogy miközben a tengereken kalandoztak, időnként társasjátékokkal ütötték el az időt. Gardela szerint az ilyen szellemi játékokban való jártasság a magas rangú vikingek számára presztízskérdés is volt:

„Az ilyen típusú játékok a jó gondolkodási képességet bizonyították, azt, hogy művelői intelligens emberek voltak, akik képesek voltak stratégiai problémák megoldására” – állítja a régész.

Ivójátékok

A vikingek időnként alkoholfogyasztással vezették le a feszültséget. Ivóversenyeket rendeztek, amelyeken általában sört vagy mézsört, néha pedig bort fogyasztottak. Érdekesség, hogy a felnőtt nők a legaktívabbak ezekben az ivójátékokban voltak, más versenyeken nem igazán vettek részt.

Az is megállapítható még a sagákból, hogy a skandináv harcosok nemcsak ezekkel a játékokkal, sportokkal, hanem időnként tánccal és zenével is szórakoztatták magukat.