Óceánia, a leglelkesebb futballamatőrök világa

Az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó, alig 200 négyzetkilométer területű Amerikai Szamoa például még az óceániai szövetségben sem számít meghatározónak.

A 46 000 lakosú szigetcsoport válogatottja a labdarúgás történetének legnagyobb veresége miatt került az érdeklődés középpontjába az ezredfordulót követően.

2001. április 11-én Ausztráliában játszott világbajnoki selejtezőt Amerikai Szamoa, ahol 31-0-s vereségbe szaladt bele. Már a mérkőzés előtt is voltak előjelei annak, hogy csúnya vége lehet a találkozónak, hiszen Ausztrália két nappal korábban 22 gólt lőtt Tongának, megdöntve ezzel Kuvait rekordját (az arabok 20 találatig jutottak Bhután ellen). De a vendégek sem várták túl jó előjelekkel a meccset, a FIFA ranglistán akkor éppen az utolsó, 203. helyet elfoglaló Amerikai Szamoa 13-0-ra kapott ki Fidzsi-szigetektől, majd 8-0-ra a lokális rangadón, Szamoától. (A két ország nem keverendő össze: a Szamoai Független Állam fővárosa Apia, Amerikai Szamoáé Pago Pago – a szerk.)

De nem csak a hatalmas tudáskülönbség volt az egyetlen ok, amiért ekkora győzelmet aratott Ausztrália. Az ellenfélnél gondok adódtak a játékosok útleveleivel, így el sem tudtak utazni a vb-selejtezőre a legerősebb összeállításukban. Az U18-as csapatuknak az ausztrálok helyett az érettségi feladatsorokkal kellett megküzdeniük, így egy szedett-vetett válogatott vágott neki az embertelen találkozónak, a csapatban több, 15 éves játékossal is. Később a helyi szövetség alelnöke és a válogatott csapatmenedzsere szerint a legtöbben soha életükben nem játszottak még 90 percet végig. Az egyetlen, veteránnak és rutinosnak mondható játékosuk a kapus Nicky Salapu volt, aki akármilyen hihetetlen is, több bravúrt is bemutatott a mérkőzésen, de így sem állíthatta meg Archie Thompsont és társait a gólgyártásban. A Melbourne Victory későbbi legendája egymaga 13 gólt rámolt be Salapu kapujába. A selejtezőcsoportot végül – természetesen – Ausztrália nyerte, 66 szerzett gólja mellett egyet sem kapott, Amerikai Szamoa pedig rúgott gól nélkül, 57 kapott találattal lett sereghajtó.

None

A szamoaiak nem csak ezért kerültek be anno a hírekbe. Pályára lépett a válogatott színeiben pár mérkőzésen egy fa’afafine is, Jaiyah Saelua.

Jaiyah-nak, aki John Saeluaként született, még Sepp Blatter, a FIFA akkori elnöke is gratulált, mint az első, transznemű labdarúgó, aki valaha is hivatalos vb-selejtezőn pályára léphetett.

A világ nagy részén elképzelhetetlen, hogy a válogatottban vagy a bajnokságban esélyt kapjon egy transzszexuális játékos, a több ezer éves polinéz és szamoai kultúrában a közösség fontos és megbecsült tagjaiként tartják őket számon, így a térségben kevesebb szó esett Saeluáról.

Az ország labdarúgó válogatottja kiheverte a megalázó vereséget és 2011. november 25-én megszerezte első győzelmét! A Szamoán rendezett vb-selejtező első fordulójában 2-1-re győztek Tonga legjobbjai ellen, majd tovább meneteltek csoportjukban, miután 1-1-es döntetlent játszottak a Cook-szigetekkel. Ekkor még csoportelső volt Amerikai Szamoa válogatottja, de a nagy rangadón, a házigazda Szamoa ellen a 89. percben kapott góllal szenvedett vereséget, így elúszott a csoportelsőség és a továbbjutás a második körbe.

A továbbjutás később is majdnem sikerült, de a csodára még várni kell. A 2018-as, oroszországi világbajnokság óceániai selejtezőinek Tonga adott otthont 2015-ben, és már az első fordulóban össze került egymással Szamoa és Amerikai Szamoa, ahol ismét Szamoa diadalmaskodott, ezúttal is egy roppant izgalmas mérkőzésen 3-2-re. Később aztán hiába győztek a házigazda Tonga, illetve a Cook-szigetek ellen, a hat pont nem volt elég a továbbjutáshoz.

Az ausztrálok elleni 31-0-s mérkőzésről film is készült a közelmúltban, amit nem más, mint az apja révén maori felmenőkkel is rendelkező világhírű rendező, Taika Waititi rendezett, a középpontban Jaiyah Saeluával.

A futballban ugyan nem erős, más sportágakban viszont jelentős utánpótlással rendelkezik Amerikai Szamoa! Példának okáért számtalan nagyszerű játékost adott már az NFL-nek, többek között a Cincinnati Bengals egykori defensive endje, Jonathan Fanene a fővárosban, Pago Pagóban látta meg a napvilágot, ahogy a San Francisco 49ers korábbi játékosa, Isaac Sopoaga, a Pittsburgh Steelersszel Super Bowlt nyerő Shaun Nua, vagy éppen Shalom Luani, aki az NFL-es karrierje előtt nemzete korosztályos és A-válogatottjában is pályára léphetett! De talán a leghíresebb NFL-játékos, aki Pago Pagóban született, a Pittsburgh Steelers kétszeres Super Bowl-győztes strong safetyje, Troy Polamalu, miközben az egyetemi bajnokságban manapság is legalább 200 amerikai szamoai játékos pallérozódik.

Nehéz elképzelni, hogy valaha utolérik az amerikai szamoaiakat a több száz miniszigetből álló mikronéziaiak. Mikronézia (hivatalosan Mikronéziai Szövetségi Államok) labdarúgó-szövetsége nem tagja a FIFA-nak, így válogatottja csak barátságos mérkőzéseket játszhat. Ahogy 2001-ben a szamoaiak, úgy Mikronézia is bekerült a rekordok könyvébe. U23-as csapata előbb 46 gólt kapott Vanuatutól, majd 38-at a Fidzsi-szigetektől, végül 30-at Tahititől. A Pápua Új-Guineában rendezett Csendes-óceániai Játékokon összesen 114 gólt kapó Mikronézia mentségére szóljon, hogy ameddig ők az egyébként sem túl acélos utánpótlásukkal neveztek a versenyre, addig ellenfeleik között több profi játékost is lehetett találni, ráadásul a tinédzserkorú kapusuk a torna előtt három héttel állt életében először a kapuban, mivel nem volt a korosztályban elérhető játékos ezen a poszton.

None

Mikronézia felnőttválogatottja ennél valamivel sikeresebben teljesít 1999-es megalakulásuk óta. Bár 2003-ban ők is elszenvedtek egy megalázó, 18-0-s vereséget Új-Kaledóniától, sőt, Tahiti is 17-et lőtt nekik, történelmük első mérkőzésén, Guam ellen 3-0-ra kaptak ki, alig egy hónappal később pedig megszerezték első győzelmüket is, ráadásul hazai pályán! Az 1999. július 12-én, az Észak-Mariana-szigetek ellen lejátszott mérkőzésen 7-0-ra győzedelmeskedtek, ami azóta is az egyetlen győzelme Mikronézia válogatottjának.

Nehéz is fejlődni a térségben, hiszen az országnak mindössze két futballpályája van.

Mikronézia ráadásul ezt az egyetlen győzelmét pont az ellen a szintén nem túl acélos Észak-Mariana-szigetek ellen szerezte, amely 2020 decembere óta már ázsiai szövetség, azaz az AFC tagja! A Guamtól északra található, 16 szigetből álló kis országot az Egyesült Államok társult államaként tartják számon, és itt sem volt mindig (és nincs is a mai napig) sportolásra alkalmas terület. A válogatott az első mérkőzését a Mikronéziai Játékokon ünnepelte, ekkor ráadásul az Oceania Football Confederation égisze alá tartozott. Első győzelmét is 1998-ban szerezte, a tornán résztvevő Palau második csapata ellen (amely főleg a környéken dolgozó bangladesi vendégmunkásokból állt).

De nem csak ők, hanem az Észak-Mariana-szigetek válogatottja is kevés állampolgárának tudott helyet biztosítani a válogatottban, és inkább a főszigeten élő vendégmunkásokból állították össze a csapatot, ahogy tették ezt a környéken több helyen is. 2002-ben aztán teljesen megszűnt a futball a szigeten, még csak bajnoki mérkőzéseket sem rendeztek egészen 2006-ig. Ekkor csatlakoztak a Kelet-Ázsiai Labdarúgó Szövetséghez, majd később az AFC-hez. Kétségtelen, hogy még ez is nagy ugrás a kis országnak, hiszen Palesztinától, Mongóliától, Nepáltól és Bangladestől is több góllal kikaptak már. A nagy rivális Guamot kilenc mérkőzésből egyszer sem sikerült még megverni (csak egy döntetlenre futotta), Makaó legjobbjai ellen legalább összejött már a győzelem 2014-ben, ráadásul hivatalos meccsen!

Jelenleg talán még a magyar megyei bajnokság színvonalát sem ütik meg a fentebb felsorolt nemzetek válogatottjai, klubcsapataik pedig szinte egészen biztosan nem. A fejlődés, az előrelépés azonban mindenki számára adott, hiszen 2021-ben gibraltári klubot is láthattunk már az UEFA harmadik számú kupasorozatában versenyezni.