„Olyan, mint egy F1-es hétvége és egy maraton keveréke” – 30 for 30: Slaying the Badger
Jelenleg is zajlik a világ legismertebb országúti kerékpárversenye, a Tour de France, amelyet minden évben sok millió ember követ a helyszínen és a tévéképernyőkön keresztül egyaránt. Bár a felszínes néző azt érezheti, hosszú órákon keresztül semmi nem történik a szakaszok jelentős részében, valójában rendkívül kompetitív sportágról van szó, hatalmas a feszültség a mezőnyben, ez pedig néha felszínre is tör. A 30 for 30 sorozatban John Dower alkotása, a Slaying the Badger az egyik legismertebb ilyen esetet dolgozza fel.
null
„Ez egy egyéni sportág, csak csapatban űzzük” – fogalmaz a film egyik főszereplője, Greg LeMond, aki első amerikai versenyzőként nyerte meg a Tourt.
A gárda többi tagja közül pedig lesz, aki elfogadja a sorsát, s olyan is, aki idővel lázad a számára kirótt szerep ellen.
„Olyan ez, mint a görög mitológia. Az egyik testvér hátba támadja a másikat” – halljuk nem sokkal később, utalva az 1986-os Tour eseményeire, amikor LeMond és Bernard Hinault között alakult ki konfliktus.
Mindezek megértéséhez viszont meg kell ismernünk a szereplők hátterét, ennek keretében pedig először Nevadába megyünk LeMond társaságában. Az amerikai versenyző vadregényes környéken nőtt fel, ahol minden sportágat ki lehetett próbálni: a gyerekek futottak, bicikliztek, horgásztak, úsztak. A domborzati viszonyok pedig arra is lehetőséget adtak, hogy többféle terepen is kiismerjék magukat. LeMond 1978-ban látott először Tour de France-t, a hangulat az első pillanatban elvarázsolta. Ekkor hangzott el a címben idézett mondat, a bemutatott képsorok pedig igyekeznek alátámasztani a versenyző mondanivalóját.
Ezt követően érkezik meg Hinault, a rutinos francia klasszis, akit szinte mindig megelőzte a hírneve. A versenytársak tudták: valószínűleg a sportág történetének egyik legnagyobb ambícióval rendelkező klasszisáról van szó, aki a legtöbb zsenihez hasonlóan nem volt egyszerű személyiség. Olyannyira nem, hogy még a film készítésének időszakában is óva intették az újságírókat a találkozástól.
„Minden generáció keresi a saját vezérét a mezőnyben. Ebben az időszakban ő volt az” – összegzik a megszólalók a film egyik fontos aspektusát, Shelley Verses sportmasszőr pedig ennél is konkrétabban fogalmazza meg Hinault jelentőségét:
„Ha valaki kicsit pihenni akart, tőle kellett engedélyt kérnie.”
A francia és az amerikai klasszis 1985-ben került egy alakulatba, amikor a kerékpársport új szupercsapatát, a La Vie Claire-t akarták létrehozni. A csapat vezetője az igen sokszínű életúttal rendelkező Bernard Tapie volt (francia üzletember, politikus, az Olympique Marseille korábbi elnöke – a szerk.), aki személyesen kereste fel és győzte meg kiszemeltjeit.
Az egyik szakasz alkalmával például az amerikai össze is vesztett a csapatvezetéssel, ugyanis állítása szerint nem közöltek vele valós információkat azzal kapcsolatban, hogy mennyi a különbség a versenytársak között. Az 1985-ös versenyt végül behúzta a francia, ám megígérte, hogy a következő évben ő is annyit fog szenvedni a csapattársáért, mint amennyi segítséget ő kapott. A szakértők szerint pedig ez logikus, szakmailag és emberileg is reális forgatókönyvnek tűnt.

Végül azonban 1986-ban idegőrlő csata következett, amely egy barátság végét jelentette. A film utolsó harmadában ennek a képeit látjuk. John Dower filmje remekül, sok megszólaló segítségével mutatja be a fontos folyamatokat, miközben a sportág fejlődésére is kitér. Abban pedig szinte mindenki egyetért, hogy az 1986-os verseny a sportág történetének egyik legemlékezetesebb viadala volt.
2. rész (The Band That Wouldn’t Die): „Nem tudom nézni, hogy egy férfi sír”
5. rész (Without Bias): „Az ártatlanságunkat vették el”
9. rész (Guru of Go): Az edző szent őrült
10. rész (No Crossover. The Trial of Allen Iverson): Mi történt azon az estén?
16. rész (The Two Escobars): „A nemzeti büszkeségünkért játszottunk”
17. rész (The Birth of Big Air): Mindig magasabbra vágyott
21. rész (Unmatched): Az ellenfelem a barátom
23. rész (Into the Wind): Széllel szemben
24. rész (Four Days in October): Aki látta, nem feledi
25. rész (Once Brothers): „Kosárlabdázók vagyunk, nem politikusok”
26. rész (Tim Richmond: To the Limit): Autóversenyző Hollywoodból
28. rész (The Best That Never Was): „Nem futball volt, gyógyulás”
31. rész (Broke): „Pénzt keresni könnyű, megtartani nehezebb”
33. rész (There’s No Place Like Home): „Hogyan árazod be a történelmet?”
36. epizód (You Don’t Know Me): Min múlik a siker?
39. epizód (Hawaiian: The Legend of Eddie Aikau): Természetes közegük a víz
42. epizód (Big Shot): „Két dolgot csináltak. Rekordokat döntöttek és nyertek”
43. epizód (This is What They Want): „Én nem azért játszottam, hogy barátokat szerezzek
44. epizód (Bernie and Earnie): Ha két ember érti egymást
46. rész (Price of Gold): „Amerikának nem erre volt szüksége”
48. rész (Bad Boys): Ha nyersz, hatással vagy az emberekre”
Kiemelt fotó: justwatch.com