Parádés szezont futottak a harmadosztály bajnokai

Május utolsó hétvégéjén befejeződtek az NB III három csoportjának idei küzdelmei is. A Keleti és a Közép-csoportban gyorsan eldőlt a feljutás kérdése, míg nyugaton az őszi háromszereplős versenyfutás két csapat kiélezett vetélkedésébe csapott át. A bajnokság végére mindhárom bajnokcsapat elmondhatja magáról, hogy valamiben az osztály legjobbja lett: a Kazincbarcika szerezte a legtöbb pontot, a Mosonmagyaróvár a legtöbb gólt, míg a Kozármisleny veretlenül zárta a mögöttünk hagyott szezont. De hogyan jutottunk idáig? Ezt mutatjuk be ezúttal.

null


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!



KELETI CSOPORT


auto_alt


Az együttesek beosztásánál keletre két másodosztályból kieső csapat került, a DEAC és a Kazincbarcika, így már az induláskor adott volt, hogy várhatóan ez a két gárda fog leginkább küzdeni a bajnoki címért. Kihívójuknak előzetesen az előző két kiírást egyaránt a dobogón befejező Jászberény tűnt.


Ehhez képest a rajtot legjobban az elmúlt szezont a Nyugati csoport 17. helyén mindössze tíz győzelemmel záró BKV Előre kapta el. Az újonnan kinevezett edző, ifjabb Albert Flórián együttese Busai Attila gólerős játékára alapozva az első 12 összecsapását megnyerte, a Kazincbarcika elleni mérkőzését a 13. fordulóban azonban elvesztette, és bár a következő körben egyből visszaelőzött, ettől kezdve az irányítás már a barcikaiak kezében volt.


A Varga Attila által dirigált borsodi együttes a riválisaihoz hasonlóan erősen kezdett, a bajnoki menetelés mellett pedig a Magyar Kupára is maradt ereje. A sorozatban kiejtették a Szolnokot és a Diósgyőrt is, a végállomást a negyeddöntőben az élvonalbeli és később finalista Paksi FC jelentette. Az előző idényben a másodosztályból kieső klub a nyáron jelentős erősítésbe kezdett, a védelembe érkezett az élvonalbeli tapasztalattal rendelkező Ur László és Dvorschák Gábor, míg a támadósorba Laczkó Milán, Ádám Ferenc és Süttő Attila, velük kiegészülve egészen elképesztő menetelést mutatott be a klub.


A bajnokság során mindössze egy alkalommal szenvedtek vereséget, miközben 106 gólt és 101 pontot szereztek, ráadásul a támadójátékuk nem a védekezés rovására történt.


Mindez alátámasztja Varga Attila edzői szemléletét, miszerint: „Nálam nincs olyan, hogy támadófutball, meg védekező futball, nem is tudom, ezek mit jelentenek. Nálam mindenki védekezik és mindenki támad.”


A csoport negatív szenzációját a Jászberény szolgáltatta. A jászsági csapat nem kezdett rosszul, de korábbi önmagától elmaradva a hetedik helyen zárta az őszi idényt. A klub vezetői és szurkolói mindannyian egy jobb folytatásban reménykedtek, ám a tavasz katasztrofálisra sikerült. Az őszi 32 ponthoz idén mindössze hármat sikerült hozzátenni, 2022-ben nyeretlenek maradtak, utolsó tíz mérkőzésüket pedig elvesztették, és így a 16., még éppen nem kieső helyen zártak.


A bajnokság négy kiesője már a téli szünetben is egyértelműen kirajzolódott. Az újonc Hidasnémeti és Törökszentmiklós, az előző évben a Kaposvárt a Magyar Kupából emlékezetes mérkőzésen búcsúztató Tállya valamint a patinás, nagy múltú Salgótarján nem tudott felnőni az ellenfelek szintjére, így búcsúzik a harmadosztálytól.



KÖZÉP-CSOPORT

auto_alt


A bajnoki rajton a Közép-csoport volt az, ahol a legkevésbé lehetett meghatározni, hogy mely csapatok küzdenek majd a feljutásért. A bajnok Iváncsa visszaesése némileg várható volt, miután nem vállalták a magasabb osztályban való indulást, így a bronzérmes FC Dabas vagy a korábban a Keleti csoportban jól teljesítő Balassagyarmat tűnt esélyesnek.


Az indulás az újonc makóiaknak sikerült a legjobban, de közvetlen mögöttük állt a tavalyi hatodik Kozármisleny és a tizenharmadik Dunaújváros is. 2021 végére aztán egyértelműsödött, hogy az Aczél Zoltán vezette Kozármisleny és a Dunaújváros párharcáról szól majd a tavaszi folytatás.


A baranyai együttes az előző kiírásban 15 alkalommal hagyta el vesztesen a pályát összesen 56 gólt kapva, az új szakvezető azonban rendbe szedte a csapat védekezését, így végül ebből a 33 találatot le tudtak faragni ebben az évadban. Aczél munkájára az élvonalban is felfigyeltek, a pletykák szerint az ősszel a Zalaegerszeg vezetői kapcsolatba is léptek vele egy esetleges szerepvállalással kapcsolatban, ám ez végül meghiúsult.


A bajnokság végére a dunaújvárosiak tavaszi visszaesése miatt a kérdés már inkább csak az lett, hogy a veretlen idény vajon összejön-e Mislenyben. Végül ez is sikerült, ráadásul a liga két legeredményesebb góllövője is tőlük került ki.


A győztes Hampuk Ádám lett 23 találattal, de Kirchner György Krisztián sem maradt el sokkal csapattársától (21).


A kiesők kiléte a Keleti csoporthoz hasonlóan itt is kialakult már az ősz végére, igaz, itt talán nem annyira egyértelműen. A Gerjen és a Mohács újoncként nem tudott megkapaszkodni, míg a Rákosmente és főleg a Dabas-Gyón az előző bajnoksághoz képest jelentősen visszaesett.



NYUGATI CSOPORT

auto_alt


Az NB III Nyugati csoportja előzetesen is kiélezettnek ígérkezett, hiszen a Keleti csoportból ezüstérmesként átkerült BVSC a feljutást tűzte ki célul, de a korábbi ezüstérmes Mosonmagyaróvár, a harmadik Veszprém, vagy az elmúlt években ezen a szinten élcsapatnak számító Érd is ide került a besoroláskor.


A rajt a korábbi dobogósoknak sikerült a legjobban. Kisebb döccenőktől eltekintve magabiztosan meneteltek a bajnokságban, míg mögéjük a megyei bajnokként feljutó ETO Akadémia zárkózott fel. A bajnoki versenyfutás élességét jól jellemezte, hogy az őszi záró forduló után az első helyen álló zuglóiak csak három ponttal álltak a harmadik veszprémiek előtt.


A tavasszal a küzdelem kétszereplőssé szelídült, a BVSC és a Mosonmagyaróvár kiváló egyéni teljesítményekkel is tarkított eredményeivel a Veszprém nem tudott lépést tartani. A nyomást végül a fővárosiak bírták kevésbé. A 33. fordulóban kikaptak a MOL Fehérvár FC tartaléktól, így a két élcsapat közötti különbség négy pontra hízott, ami az MTE számára már elegendő volt.


A Mosonmagyaróvár 100 ponttal, 114 szerzett találattal, imponáló magabiztossággal jutott fel az NB II-be.


Mindkét élcsapatban akadtak olyan játékosok, akik teljesítménye mellett nem mehetünk el szó nélkül. A fővárosiak és a teljes harmadosztályú mezőny legeredményesebb gólszerzője a korábban a III. kerületi TVE-ben futballozó Kokenszky Norbert lett 41 góllal, akivel a közelmúltban interjú is készítettünk.


A mosonmagyaróváriak közül a két támadó, a 27 találattal házi gólkirály Boros Gábor és a 16-szor eredményes Szalka Dominik mellett Debreceni András teljesítményét kell kiemelnünk. Az U20-as világbajnoki bronzérmes védő 19 találattal segítette bajnoki címhez együttesét. Ez mindössze egy góllal kevesebb, mint a csapat kapott góljainak száma, ami rekord volt NB III-as mezőnyben (a csoportgyőztesek közül a Kozármisleny 23, a Barcika pedig 24 kapott találattal zárt).


A kiesés elleni harc ebben a csoportban az előző kettőhöz képest nagyobb izgalmakat hozott. Az ősszel még kieső helyen álló Balatonfüred a tavasszal felzárkózott a középmezőny aljához, így a Gárdony, az Andráshida és a Sopron mellett végül a Bozsik Péter irányította Komárom is búcsúzott a harmadosztálytól.


Melyik nemzet nyeri az UEFA Női Labdarúgó Eb-t?


4,25 – Spanyolország (n)

4,25 – Anglia (n)

6,50 – Franciaország (n)

6,50 – Hollandia (n)


Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/UEFA Női Labdarúgó Eb/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.

Kattints ide és fogadj a női futballra az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!