„Pénzt keresni könnyű, megtartani nehezebb” – 30 for 30: Broke

A 30 for 30 dokumentumfilm-sorozat 31. epizódjának felütése nagyon aktuális: miért siklik félre sok sportoló élete pályafutásuk befejezése után? A sztárság, a kulturális környezet vagy esetleg a túl magas bérek tehetnek erről? Szakértők, újságírók és játékosok egyaránt nyilatkoznak Billy Corben alkotásában.

null



Bár az epizód elsősorban amerikai nézőpontból közelíti meg a témát, sajnos a tragikus sorsú sportoló a magyar köztudatban sem ismeretlen fogalom. Ráadásul szinte minden generáció tudna sorolni jónéhány nevet, ami mutatja, hogy ugyan minden történetet egyénileg kell vizsgálni, újratermelődő és nagyon akut problémáról van szó. És bizony félő, hogy ha nem figyelünk eléggé, mindez a jövőben sem fog megváltozni.


Az anyagiak

A téma kapcsán természetesen megkerülhetetlen a folyamatosan növekvő, csillagászati összegű sportolófizetések említése, hiszen Billy Corben rendező is innen indítja a téma tárgyalását. A filmben megszólaló szakértők megjegyzik, hogy a manapság tetőző folyamat az 1980-as évekig nyúlik vissza: az amerikai profi sportágakban ekkor kezdett el drasztikusan növekedni a sportolók fizetése, ami összefüggésben állt az általános gazdasági fellendüléssel és azzal, hogy a sport elkezdett betörni a popkultúrába. Ennek nyilván szponzorációs vonzatai is voltak: cipő-, autó- és ruhamárkák álltak sorba a legnagyobb sztárokért, mindenki az Earvin „Magic” Johnson és Michael Jordan által fémjelzett darabokban akart mutatkozni.


Az úttörőknek mindig nehéz dolguk van, és ez ebben az esetben sem volt másként.


Ennek a generációknak úgy kellett megküzdenie az újfajta kihívásokkal, hogy ehhez semmiféle mankót nem kapott. Ráadásul ezen a ponton elkerülhetetlenül belépnek a rassz- illetve osztályhelyzetből fakadó különbségek is: a szegényebb (többségében fekete) fiataloknak egészen más viszonyuk volt a pénzhez, mint azoknak, akiknek gyerekkorukban sem kellett nélkülözniük. Sean Salisbury korábbi NFL-játékos fogalmazza meg a filmben, hogy első profi hónapjában több pénzt keresett, mint az édesapja három év alatt; azt pedig nem nehéz belátni, hogy ez sok fiatal személyiségére lehet rossz hatással.


Kulturális környezet

A gazdasági tényezőkről már ejtettem szót, de a rendező szerint fontos megemlíteni a kulturális behatásokat, azon belül a hiphopot is, amelynek valóban sok kapcsolódási pontja lehet a különböző sportágakhoz. És itt most csak nem is a sztárok közötti kapcsolatokra gondolok, hanem arra, hogy a rapszcéna teremtett meg egy olyan viszonyítási pontot, amihez a sportolók is fel akartak nőni. Drága autók, luxuslakások és a pénz, ami csak úgy kifolyik a kézből – sok játékosnak volt vonzó ez az életforma (és nemcsak nekik, ugyanis az epizódban arról is látunk kimutatást, hogy az átlagos kiadások is növekedtek az Egyesült Államokban), az időbeli tényező miatt pedig ennek árnyoldalait még egykori nem lehetett látni.


„Minden létező dologra költöttem a pénzt” – fogalmaz Dante Wesley NFL-játékos, egy szakértő viszont egy mondatban foglalja össze mindazt, amiről eddig beszéltünk: „a sportolók egyszerűen be akartak törni a szórakoztatóiparba”.




Apróbb hiányosságok

Már a bevezetőben is kifejtettem, hogy nagyon aktuálisnak és fontosnak gondolom a film kérdésfelvetését, ettől függetlenül viszont vannak zavaró hiányosságok a kész munkában. Egyrészt a sok megszólaló között egyes sportolók történetei elvesznek, illetve bizonyos aspektusokat (például rossz magánéleti döntések) egyáltalán nem fejt ki az alkotás. A sportolókra nehezedő pszichológiai nyomás tekintetében pedig Corben nem megy elég mélyre, szinte végig csak a közhelyeket sorolja.


A 30 for 30 sorozat 31. epizódja tehát elsősorban ugródeszkaként funkcionál (ez egyébként láthatóan célja is volt az alkotóknak). Érdekes kérdéseket vet fel, de a teljes képhez önálló kutatómunkára is szükség lesz.


A 30 for 30 dokumentumfilm-sorozat e részeiről írtunk eddig ajánlót:

2. rész (The Band That Wouldn’t Die): „Nem tudom nézni, hogy egy férfi sír”

5. rész (Without Bias): „Az ártatlanságunkat vették el”

9. rész (Guru of Go): Az edző szent őrült

10. rész (No Crossover. The Trial of Allen Iverson): Mi történt azon az estén?

16. rész (The Two Escobars): „A nemzeti büszkeségünkért játszottunk”

17. rész (The Birth of Big Air): Mindig magasabbra vágyott

21. rész (Unmatched): Az ellenfelem a barátom

23. rész (Into the Wind): Széllel szemben

24. rész (Four Days in October): Aki látta, nem feledi

25. rész (Once Brothers): „Kosárlabdázók vagyunk, nem politikusok”

26. rész (Tim Richmond: To the Limit): Autóversenyző Hollywoodból

28. rész (The Best That Never Was): „Nem futball volt, gyógyulás”


Kiemelt fotó: EPSN