#PerfectComb1nation – Valenciai GP visszatekintő

Az év győztese: Francesco Bagnaia

Habár megnyugtató, 23 pontos előnnyel érkezett a szezonzáró Valenciai Nagydíjra a gyári Ducati olasz versenyzője, egyáltalán nem volt gördülékeny hétvégéje. Ahogyan ő maga is fogalmazott még a pénteki szabadedzéseket követően, valami egyszerűen nem hagyta nyugodni. Nem nehéz kitalálni, hogy a rá nehezedő nyomásra gondolt a pilóta. De hiába nem találta a ritmust pénteken, pánikra semmi oka nem volt, hiszen legnagyobb riválisának, Fabio Quartararónak ahhoz hogy esélye maradjon a címvédésére, mindenképpen meg kellett volna nyernie a vasárnapi futamot és még ebben az esetben is elég lett volna Bagnaiának egy 14. hely ahhoz, hogy trónfosztásra kerüljön sor.

Quartararo egyébként nagy lendülettel kezdte a hétvégét, a pénteki FP1-et rögtön meg is nyerte, míg a délutáni versenyszimulációk szintén nagyon ígéretesek voltak a francia szempontjából. Quartararo egyébként kivirágzott az underdog szerepben: kiegyensúlyozott, nyugodt és felszabadult volt akár a sajtószobában, akár a boxban vagy a pályán. Ezt a teljesítményt szombatra is át tudta menteni, az FP4-en mutatott újabb jó versenyszimuláció után az időmérőn a negyedik rajtkockát szerezte meg – így minden adva volt ahhoz, hogy egy jó rajttal az élre állva, elő véve jól ismert metronómszerű versenytempóját az élről végig kontrollálja a futamot és teljesítse a címvédés lehetőségének rá eső részét, vagyis megnyerje a futamot.

Ráadásul Quartararo abban is bízhatott, hogy Bagnaiával történik valami a darálóban, hiszen a világbajnoki éllovas csak a harmadik sor közepéről rajtolhatott vasárnap. Ugyanakkor nem lehet elégszer kihangsúlyozni: neki egy 14. hely is elég lett volna a bajnoki címhez, így tényleg semmi szüksége nem volt bármilyen necces szituációba belemenni. Viszont Bagnaia is elmondta a szombati időmérő után, a futam első néhány körében mindent meg fog tenni azért, hogy pozíciókat nyerjen és így kerülje el a mezőny derekát, ahol aztán bármi megtörténhet. Ebbe az ígéretébe pedig bele is állt.

Csakhogy az előzés közben a Ducati és a Yamaha összeért, a kommentátorállásban és a sajtóközpontban pedig mindenki egyszerre kiabált fel, hogy vajon mi lesz az összecsapás végkimenetele. Mindkét versenyző két keréken maradt, ám Bagnaia motorjáról letört a jobb oldali kosárfül, ami által sokat veszített a stabilitásából, ami a pálya fűzős részein igen komoly hátrányt is jelenthetett volna a számára. De ekkorra a mezőny már viszonylag szétszakadt és a tempóvesztesége sem volt annyira vészes, hogy bármilyen szinten veszélybe kerüljön a bajnoki címe. Főleg azért nem, mert csörte után még Quartararo mögötte volt, és miután a francia meg is előzte őt, az élmezőny ekkorra már nagyjából két másodpercre volt a franciától.

Bagnaia megtartotta az előnyét Quartararóval szemben (Forrás: Moto GP)

Bagnaia ugyan folyamatosan esett vissza a mezőnyben, ekkor már végig azt helyezve a középpontba, hogy két keréken valahogy célba érjen. De végül erre sem volt szükség, mert hiába tett meg mindent Quartararo, abban a pillanatban, hogy a futamgyőztes Alex Rinst leintették a kockás zászlóval, hivatalossá vált, hogy Pecco Bagnaia 2022 MotoGP világbajnoka.

És úgy sem volt soha senki világbajnok még a legmagasabb géposztályban, hogy egy szezonban ötször is nullázzon. És ennek ellenére tudott így dominálni: 7 futamgyőzelme és az összesen szerzett 10 dobogója egyaránt a legtöbb volt a mezőnyben – ezzel a nagyszerű futással pedig véget vetett a Ducati 15 év sóvárgásának, és Casey Stoner után a második egyéni világbajnoki címet szerezte az olasz gyártónak. És 50 év elteltével ismét olasz motoron szerzett olasz versenyző egyéni vb-címet! Azaz: #PerfectComb1nation.

A hétvége ünneplése: Jack Milleré és a Ducatié

Az olaszok természetesen a verseny után kitettek magukért. Először a már világbajnokként a sajtószobában interjút adó Bagnaiát rohamozták meg a szerelők, illetve a mérnökök, elkezdték dobálni a levegőbe és a létező összes pezsgő/pro secco/bármi, ami a kezük ügyébe került, Pecco nyakában kötött ki.

De az őrület csak ezután szabadult el. A partyvonat masinisztája pedig nem is lehetett volna más, mint Jack Miller, aki (vélhetően már nem túl szomjasan) fogott egy targoncát és azzal csinált egy utolsó nagy show-t még Ducatis versenyzőként, hiszen 2023-ban már a KTM színeiben versenyez az ausztrál.

Miller új állomáshelyére pedig viszi a Ducatis versenymérnökét, Christian Pupulint, akit igen sajátos módon vittek át az olaszok a mattighofeniek garázsába.

A hétvége búcsúzója: A Suzuki

Szombaton tartotta a paddockban a hivatalos búcsúbuliját a Suzuki, de Alex Rins úgy gondolta, kell egy ráadás. Ezt pedig sikerült a legméltóbb módon kivitelezni. Az ötödik helyről szenzációs rajttal az 1-es kanyarba már elsőként fordult be és onnantól kezdve – mit sem törődve a mögötte történő viaskodással – megverte a teljes mezőnyt, majd zokogva szállt le a motorról a parc fermében. Nem véletlen, hiszen Rins a hamamatsuiakkal mutatkozott be a királykategóriában és eddigi mind a hat szezonját itt töltötte – öt futamgyőzelmet szerezve ez időszak alatt.

Alex Rins győzelmével búcsúzott a Suzuki (Forrás: Bolasport)

A hétvége meglepetése: Brad Binder

A KTM dél-afrikai versenyzője ezúttal is hozta vasárnapi formáját, annyi különbséggel, hogy ezúttal az időmérője is abszolút rendben volt. A 7. helyről rajtolva ugyan nem tudott előre ugrani és a futam derekán ugyan szem elől is tévesztette a futamgyőzelemért zárkózó, ezáltal a címvédés halvány reménysugaraiért küzdő Quartararót, a hajrában utolérte, megelőzte, majd további helyeket javítva végül bejött a második helyre és szépen keretbe zárta a szezonját, hiszen a szezonnyitót Katarban is egy második hellyel kezdte.

A hétvége csalódása: Az Aprilia

Az Aprilia szezonzárása pont olyan volt, amilyen a szezonjának utolsó harmada az ázsiai turnétól kezdve: csapnivaló. Sem Aleix Espargaró, sem Maverick Vinales nem tudta befejezni a futamot – előbbi ezzel viszonylag gyorsan el is veszítette annak az esélyét, hogy megtartsa az összetett harmadik helyét. A noaleiek leginkább abban bízhatnak, hogy jövőre a szatelitcsapattal kiegészítve sikerül egy sokkal teljesebb évet összerakni, több adatból és nagyobb merítési lehetőségből. A keddi teszt alapján pedig bőven lehet bizakodni 2023-ra.

Kiemelt fotó: Eurosport