Perui legenda irányít a svéd másodosztályban

Nolberto Solano neve alighanem ismerősen cseng azoknak, akik az ezredforduló környékén és a kétezres évek elején már követték az angol futballt. A perui labdarúgás egyik legismertebb alakja a Premier League-ben és a nemzetközi porondon is letette a névjegyét. 1992-ben, mindössze 17 esztendősen lett profi játékos, amikor is a Sporting Cristal színeiben bemutatkozott hazája bajnokságában. Egy év kölcsön után visszatért, majd 1994-ben, 1995-ben és 1996-ban is bajnoki címet ünnepelhetett a limai együttes labdarúgójaként. Ezután csatlakozott a Boca Juniorshoz, majd egy évvel később már Angliában futballozott, a Premier League első perui játékosaként. A Newcastle United mezében szerzett jelentős hírnevet magának, s akkortájt az angol élvonal egyik megbízható, nagy munkabírású légiósa volt. Ha év után váltott és lett az Aston Villa játékosa, majd még egy idényre visszatért a „szarkákhoz”, és ezután megjárta még a West Ham Unitedet is. Egy fél évet eltöltött Görögországban, majd hazatért és hozzásegítette az Universitario de Deportes csapatát a klub 25. bajnoki címéhez. Ekkor már 35 éves volt, azt gondolhatta volna az ember, hogy visszavonul, ám ő még hajtotta a tettvágy és visszatért a szigetországba. Korábbi edzője, Nigel Pearson jóvoltából megfordult még a Leicester City és a Hull City színeiben is, majd a Hartlepool United együttesében zárult le a játékos-karrierje.

Noha a 2011-12-es idény végéig szólt a szerződése, ám tavasszal már nem játszott a visszatérő sérülései miatt, így aztán visszatért pályafutása első angliai városába, de nem ugyanahhoz a klubhoz: a Newcastle Benfield FC edzője lett. A kilencedik osztályban nem volt nagy várakozás vele szemben, és azon a pár mérkőzésen, amíg ott volt, rendszeresen olyan sokan voltak a nézőtéren, amilyenre korábban nem volt példa. A szezon végeztével ismét hazaköltözött Peruba, és az Universitario de Deportes vezetőedzője lett. Noha a kiesőzónából a tabella első felébe vezette a csapatot, mégis távozott, majd fél évvel később a szintén kiesés ellen menekülő José Gálvez FBC padjára ült le. Itt aztán valóban pocsék volt minden, gyorsan útilaput is kötöttek a talpára, és egy évvel később Kanadában, a harmadik vonalbeli Internacional de Toronto edzőjeként találkozhattunk a nevével. Ám itt sem maradt sokáig, a klub licencét féltávnál visszavonta a szövetség, mert hosszú ideje fizetésképtelen volt az egyesület, és ez egyben Solano edzősködésének a végét is jelentette 2014 júniusában.

Egy év kihagyás következett, majd Ricardo Gareca felkérésére csatlakozott a perui válogatott szakmai stábjához. Hét éven át maradt az argentin szakember mellett, közben egy négymeccses időszakra beugrott az U23-as csapat élére is, hogy megvívják az olimpiai kvalifikációt. 2022 nyarán menesztették Garecát, vele együtt Solano is elhagyta a nemzeti csapatot, majd egy év elteltével, egész pontosan 2023 júliusában a svéd másodosztályban szereplő AFC Eskilstuna kispadján tűnt fel. A södermanlandiak az előző évek stabil középmezőnybeli helyezése után a 2023-as idényt nem kezdték túl jól, és mivel a féltávhoz közeledve a kiesőzónában tanyáztak, új edző után néztek. De hogyan került egyáltalán képbe Solano?

„Alain Goma, aki a csapattársam volt Newcastle-ben, manapság ügynökként dolgozik, és ő kötött össze minket a klubbal. Való igaz, hogy szinte semmit nem tudtam a Superettanról, amikor felvetődött ez a lehetőség, ám mindenképp szerettem volna vezetőedzőként dolgozni. Előbb beszéltem az AIK egykori játékosával, Andreas Anderssonnal, aki szintén a csapattársam volt Newcastle-ben, aztán Olof Mellberggel és Marcus Allbäckkel is egyeztettem, velük pedig az Aston Villában játszottam együtt.”

Mellberg dolgozott vezetőedzőként is a svéd másodosztályan, így tőle megtudhatta azokat a dolgokat, amelyek igazán vonzóvá tették Solano számára ezt az ajánlatot.

„Sok a fiatal játékos. A svéd másodosztályban az a jó, hogy remek lehetőséget biztosít a fiataloknak a fejlődésre. A magasabb osztályban sokkal nagyobb a nyomás és több a külföldi labdarúgó. Márpedig rengeteg olyan svéd fiú van, akikben nagy a potenciál. A skandináv játékosok taktikusak, intelligensek, könnyű velük dolgozni, ezt már játékosként is volt szerencsém megtapasztalni.”

A perui július közepén állt munkába, ekkor már több hete ott volt a csapat körül és megismerte a klubon belüli viszonyokat. Kiválóan, három győztes bajnokival indult a közös munka, aztán két döntetlen és két vereség jött, de végül győzelemmel zárták az augusztust. Itt azonban megállt a tudomány, néhány sérülés is rányomta a bélyegét a folytatásra, a szeptembert végül négy vereséggel hozta le a csapat. A 12 meccsen elért 14 pont nem rossz, hiszen a perui szakember kinevezése előtt 13 találkozón csak 11 pontot szorgoskodtak össze. Azonban még így sincsenek kint a vízből, hiszen a 14., osztályozót jelentő helyen állnak a 16 csapatos bajnokságban, és csak három ponttal előzik meg a már kiesést jelentő, 15. helyen álló Skövdét.

A támadójátékon Solano sem tudott jelentősen javítani, bár itt is látható némi előrelépés, hiszen az ő irányítása alatt már tizenkétszer volt eredményes a csapat, míg előtte – ahogy említettük, több mérkőzésen – csak kilencszer. A huszonegy szerzett találat így is a leggyengébb teljesítmény a bajnokságban. Ez aligha meglepetés egyébként, mert azok a futballisták, akik az előző idényben eljutottak legalább öt gólig, mind a négyen távoztak. A csapatban négy góllal már vezetni lehet a házi góllövőlistát, ami 23 forduló alatt igencsak vérszegény mutató. Azonban a nyáron érkező szakember pontosan tudta, hogy mit vállal el.

„A klub nehéz helyzetben van, a költségvetés nagyobb része a női csapatra megy el, ám ők is kiestek az élvonalból, mert el kellett adni a legjobbjaikat. Nagyon őszinték voltak velem a megbeszélések során, és nyílt lapokkal játszott mindkét fél, ezért is írtunk alá a szezon végéig, illetve kötöttünk ki egy hosszabbítási opciót. Megmondták, hogy az a cél, hogy maradjunk benn, de én most is épp oly ambiciózus vagyok, mint játékosként, így a nehéz körülmények ellenére is a tabella első felébe szeretném vezetni a csapatot.”

A tervek valóban nagyra törőek, és miután a sorsolásuk nem épp a legkönnyebb a szezon hátralévő meccseire, így a realitás valóban az lehet, hogy kiharcolják a bennmaradást. Azonban ha ez sikerül, akkor talán a jövőben össze tudnak hozni egy ütőképesebb együttest, és Solano nagyobb célokért is küzdhet majd a södermanlandiak kispadján.

Kiemelt fotó: libero.pe