Pierre és testvérei – mind a négy Kalulu fivérből profi futballista lett

2002 júliusában az AC Milan Zalaegerszegen játszott felkészülési mérkőzést a ZTE ellen – amit a hazaiak 3–2-re megnyertek. Nemcsak ott lehettem a találkozón, de még interjút is készíthettem az olaszok egyik játékosával. A klub sajtósa Pierre Kalulut jelölte ki erre, aki készségesen válaszolgatott a kérdéseimre, és elmondta, mennyire büszke arra, hogy bajnok lett a Milannal.

Pierre olasz bajnokként szerepelt Zalaegerszegen

Az akkor már két éve a piros-feketéknél futballozó francia védő (akit a klub 2020 nyarán mindössze 1,4 millió euróért vásárolt meg az Olympique Lyontól) alaposan ki is vette a részét a bajnoki cím megszerzéséből, hiszen 28 bajnokin játszott, és amellett, hogy hátul ellátta feladatát, márciusban, az Empoli elleni mérkőzésen győztes gólt is szerzett.

A következő szezonban ugyan a Milan messze volt a címvédéstől, Kalulu viszont még fontosabb szerepet kapott Stefano Piolitól: összesen 34-szer lépett pályára a Serie A-ban (hol a védelem közepén, hol a jobb oldalon), és ebben a bajnokságban is betalált egyszer, méghozzá az AS Roma kapujába.

Az idő tájt úgy tűnt, a 23 éves játékos személyében hosszú távú megoldást talált a Milan a védelemben az idősödő Simon Kjaer pótlására vagy a jobb oldali védő posztjára.

A 2023–2024-es szezonban viszont kedvezőtlen fordulatot vettek az események: Kalulu többször is megsérült, így mindössze kilenc bajnokin szerepelhetett, ezeken pedig nem tudott olyan teljesítményt nyújtani, mint korábban.

Még ennek fényében is sokakat meglepett, amikor idén nyáron a két klub bejelentette, hogy a Milan kölcsönadja Kalulut a Juventusnak, amely ráadásul a 2024–2025-ös idény végén 14 millió euróért meg is vásárolhatja a francia labdarúgó játékjogát.

Nem véletlen, hogy a torinóiak új edzője, Thiago Motta éppen Kalulut nézte ki magának, a 24 esztendős játékos ugyanis a védelem bármely posztján bevethető, és rendkívüli gyorsasága mellett a párharcokban is kifejezetten erősnek számít, fizikai ereje is átlagon felüli.

Egyelőre nem derült ki, hogy Motta milyen szerepet szán Kalulunak, hiszen a hátsó alakzat közepén a Federico Gatti–Bremer páros meglehetősen stabilnak tűnik, a védelem jobb szélén pedig a Como elleni nyitányon Andrea Cambiaso, a második fordulóban, a Hellas Verona ellen pedig Nicolo Savona kezdett (sőt, gólt is szerzett).

Elképzelhető, hogy Kalulu lesz az a cserejátékos, aki szükség esetén bárki helyére be tud ugrani – és mivel a Juventus kerete hátul meglehetősen vékony, ezekre a beugrásokra szükség is lesz a Bajnokok Ligája-szerepléssel súlyosbított, minimum 50 meccses szezonban.

Pierre végigjárta a korosztályos francia válogatottakat, a felnőttek között azonban egyelőre nem lépett pályára, így elvben még az is megtörténhet, hogy nem a Les Bleus, hanem szülei hazája, a Kongói Demokratikus Köztársaság nemzeti csapatát választja.

Aldo, a csatár

A Kalulu név hallatán a legtöbb futballrajongónak Pierre neve jut eszébe, de ez nem azt jelenti, hogy csak ő választotta ezt a sportágat: két bátyja és néhány hete már öccse is profi labdarúgónak mondhatja magát.

A legidősebb fivér több szempontból is kilóg a sorból: egyrészt az idén 28 éves Aldo Kalulu volt az első a családból, aki külföldre költözött, másrészt ő három öccsével ellentétben nem védő, hanem balszélső.

Testvéreihez hasonlóan Aldo is Lyonban született és a helyi Olympique-nél kezdett futballozni. Több kölcsönadást követően 2018-ban végleg elhagyta szülővárosát, és az FC Baselhez igazolt. Első és egyetlen ott töltött szezonjában rögtön kupát nyert a svájci csapattal (bár a döntőben nem játszott), majd a Brit-szigetekre költözött, hiszen a walesi Swansea City vette kölcsön. Ott azonban nem találta meg a számítását, csupán 11 találkozón jutott szóhoz az angol másodosztályban, így örömmel ment vissza Svájcba. De Bázelben sem tudott újra alapemberré válni, így 2021 nyarán hazatért, és az FC Sochaux futballistája lett. Két év alatt több mint 70 találkozón szerepelt és 16 gólt lőtt a francia második vonalban, majd újra légiósnak állt, és némi meglepetésre a belgrádi Partizan játékosa lett.

Szerbiában 28 mérkőzésen három gólig és négy gólpasszig jutott a bajnokságban, idén pedig már a Bajnokok Ligája selejtezőjében is megmutathatta magát – igaz, sok öröme nem lehetett ebben, a szerbek ugyanis 9–2-es összesítéssel maradtak alul a Dinamo Kijevvel szemben, így átpottyantak az Európa Ligába. Ahonnan szintén kiestek, hiszen az FC Lugano hosszabbítás után búcsúztatta a Partizant, így a legidősebb Kalulu testvér csapata a Konferencia-ligában is szerencsét próbálhat a belga La Gantoise ellen.

Aldo nemcsak a különböző európai kupákban bizonyíthatott, ugyanis a válogatottban is pályára lépett már – igaz, nem a franciában (a galloknál csak az U18-as csapatig jutott), hanem a Kongói DK nemzeti együttesében, amelyben eddig négy alkalommal szerepelt, de 2023 decembere óta nem kapott meghívást a szövetségi kapitánytól.

Gédéon, a válogatott alapembere

Ellentétben legidősebb öccsével, Gédéonnal, aki 2020 óta szerepel a Les Leopards (leopárdok) becenevű válogatottban, az elveszített bronzmeccs kivételével a 2024-es Afrika-kupát is végigjátszotta.

A 26 éves, elsősorban a védelem jobb oldalán bevethető futballista pályafutása szintén Lyonból indult, majd 2019-ben az Ajaccióhoz igazolt. Két és fél éven keresztül szinte kirobbanthatalannak számított a korzikai csapatból, összesen 85 bajnokin szerepelt a gárdában, 2022 nyarán mégsem hosszabbítottak vele szerződést, így Gédéon továbbállt és az élvonalbeli FC Lorient játékosa lett. Két év alatt majd 50 bajnokit játszott a Ligue 1-ben, és ugyan akadtak megkeresései, egyelőre úgy tűnik, a kiesés után is marad a bretonoknál.

Joseph, a legifjabb

Augusztus közepén háromról négyre nőtt a Kalulu család profi labdarúgóinak száma, a másodosztály első fordulójában ugyanis a legfiatalabb testvér, Joseph bemutatkozott a Pau FC együttesében.

A 19 éves balhátvéd fivéreihez hasonlóan Lyonban nevelkedett, az Olympique azonban hamar lemondott róla, így Joseph a szintén a városban található AS Saint-Priest nevű klubhoz szerződött. Hamar felkerült a felnőttek közé, már 2023 tavaszán debütált a harmadik vonalban, az előző szezonban pedig 13 bajnokin szerepelt az első csapatban – hogy nem is teljesített rosszul, azt jól mutatja, hogy felfigyelt rá a második ligás Pau, amely idén nyáron meg is szerezte a legifjabb Kalulut, aki a Ligue 2 első két fordulójában pályára is lépett.

Joseph neve egyelőre nem merült fel a Kongói DK válogatottjánál, de ha továbbra is jól teljesít, könnyen lehet, hogy a szövetségi kapitány előbb-utóbb felfigyel rá, és akár még az is megtörténhet, hogy egyszerre négy Kalulu léphet pályára az afrikai ország színeiben.