Portré: Ki az a Roger Schmidt, és mit hozhat Hollandiába?

Szerző: Bakos Kristóf | 2020-03-25 | Címkék: Roger Schmidt,

Bár jelenleg Hollandiában sincs mérkőzés, cikkünk alanya leginkább nyártól lesz érdekes. Március 12-én a PSV Eindhoven bejelentette, hogy a 2020-21-es szezontól a német Roger Schmidt trenírozza a gárdát. Bár az 53 éves szakember neve sokaknak talán nem ugrik be elsőre, Schmidt már az osztrák, sőt a német futballban is alkotott maradandót. Edzőportré.

Kopf hoch, Roger Schmidt. Es kommen auch wieder bessere Zeiten.(Danke an Leser Stefan fürs Einsenden)

Publicată de 11 FREUNDE pe Luni, 22 februarie 2016

Roger Schmidt 1967. március 13-án született Kierspében, ebben a Kölntől egy órányira északkeletre fekvő tizenötezres kisvárosban. Játékosként leginkább a német Regionalligában és az Oberligában futballozott, ezek akkor a harmad és negyedosztálynak feleltek meg. Középpályásként az SC Verl csapatában többek között például a 82-szeres német válogatott védő Arne Friedrich oldalán 208 meccsen 54 gólt is szerzett 1995 és 2002 között, de Schmidt játszott egy évet a Paderborn színeiben is, ahová edzőként is visszatért később. 2005-ben, 38 évesen akasztotta szögre a stoplist, edzőként azonban sokkal jelentősebb karriert tudhat magáénak, cikkünk is erről fog szólni.

Schmidt 37 évesen, 2004-ben próbálta ki magát edzőként először, az akkor német hatodosztályban szereplő Delbrücker SC csapatánál. Ekkor azonban még maga sem számolt azzal, hogy egyszer profi edző válhat belőle. Eredetileg mérnöknek tanult, s kezdetben csak hobbiként tekintett az edzősködésre. Ekkortájt főállásban még egy paderborni autóalkatrész-gyártó üzemben (a Bentelerről van szó) dolgozott minőségellenőrként. „Soha nem akartam profi edző lenni-emlékezett vissza a kezdetekre.-Kezdetben csak hobbi volt számomra az egész.”. 2007-ben viszont már főállásban kapott munkát a negyedosztályú Preussen Münster csapatánál. „Soha nem bántam meg”- mondta hat évvel később, már a Red Bull Salzburg mestereként. Schmidt három évet töltött a Preussen Münsternél, ám a harmadik ligába való feljutás nem jött össze a csapattal. Schmidt a távozás után beiratkozott az UEFA pro licenszes tanfolyamára.

2011-ben újabb szintet lépett a karrierje: a másodosztályú Paderbornhoz szegődött, ahol 2002 és 2003 között játékosként is eltöltött egy szezont. Az előző szezon 12. helyezése után Schmidt a tabella ötödik helyére vezette a Benteler Arénában játszó kék-feketéket. A német futball ekkor kaphatott először képet Schmidt játékfelfogásáról: az agresszív és fegyelmezett 4-4-2-es védekezésről, valamint gyors, vertikális támadójátékról.

Salzburg, avagy a Schmidt féle presszing-gépezet beindul

Ralf Rangnick, a német futball egyik legnagyobb koponyája éppen ekkortájt, 2012 júniusában lett a RB Salzburg és az RB Leipzig sportigazgatója. Az energiaital-vállalat így világos koncepció mentén, fiatal játékosokra épülő modern futballfellegvár építésébe kezdett. Rangnick villámgyors, agresszív futballfilozófiájára a nagyközönség a 2008 őszi, Ibisevics-Obasi-Demba Ba fémjelezte Hoffenheimből már emlékezhetett, s mit ad Isten, Roger Schmidt is épp ezt a fajta futballt érezte magáénak. 2012-ben a Lipcse még mindig a német harmadosztályban sínylődött, a Salzburg pedig bár stabilan nyerte az osztrák bajnokságot, európai szinten még a BL-csoportkört sem érte meg addig soha. Eljött a szemléletváltás ideje, 2012. június 24-én pedig Rangnick Roger Schmidtet tette a Salzburg vezetőedzőjévé.

Bár a kezdet nem volt túl fényes, hiszen a 2012-13-as szezonban a Peter Stöger irányította Austria Wien három év után letaszította a salzburgiakat az osztrák Bundesliga trónjáról, és a Bajnokok Ligájából is hamar kiesett Schmidt gárdája, a pozitív előjelek már ekkor is jól látszódtak. Ralf Rangnick sportigazgató osztozott Schmidt támadófutball iránti rajongásában, s hamar megtalálták a közös hangot. „ Rengetegszer cseréltünk eszmét a futballról, kitűnően dolgoztunk együtt ebben a két évben-emlékezett vissza Schmidt.- Végül extrémebb futballt játszottunk, mint amit Ralf még a Hoffenheimnél megálmodott.” Az edzéseken a csapat nagyon keményen dolgozott az igen intenzív játékstílus elsajátítását, Schmidt például órákat is használt az edzésen, ami csörögni kezdett, ha a csapat az elvesztett nem szerezte vissza a labdát öt másodpercen belül. Kevin Kampl-aki Salzburgban és a Leverkusenben is Schmidt játékosa volt- egy interjúban leginkább a Klopp-féle Dortmundéhoz hasonlította a csapat játékát. Az új játékstílust a szurkolók is hamar megkedvelték: bár az osztrák bajnokságban csak második lett a csapat, a drukkerek „Schmidtnek maradnia kell!” feliratú molinókkal tették le voksukat a mester mellett.

Ami késett, nem múlott: 2013-14 meghozta az áttörést. Ugyan a szezont a csapat a Fenerbahce elleni BL-kieséssel kezdte, az Európa Ligában egész ősszel szárnyalt a csapat. A litván Kaunas sima kiütése után a csoportkört 100 százalékos teljesítménnyel abszolválta a csapat! Hazai porondon is nagyon jól kezdtek, de az igazi ismertséget a 2014-es naptári év eleje hozta meg a csapatnak.

2013 december eleje és 2014 március vége között a Salzburg az osztrák bajnokságban is zsinórban tizenkét mérkőzést nyert meg, ám igazán 2014. február 20-án tudta meg Európa, mire képes Schmidt és csapata. Az Európa Liga 32-es körében a szebb napokat látott, nagy múltú Ajax otthonába látogattak. A párharc gyakorlatilag már Amszterdamban, az első mérkőzésen eldőlt: a Salzburg már az első félidőben három gólt rámolt ellenfele kapujába, többek között Soriano a félpályáról emelt a kapuba a kint álló Cillessen fölött. A hazai visszavágón pedig mindezt megspékelték egy 3-1-es győzelemmel, így 6-1-es összesítéssel a földbe döngölve Európa nagy múltú klubját. Az egykor világhírű holland stílus óriási pofont kapott a modern német iskolától.

4-2-2-2-es, a pálya közepét lezáró letámadásukkal szinte levegőhöz sem hagyták jutni az Ajaxot- sokatmondó, hogy a holland csapatból legtöbb labdaérintéssel a kapus, Jasper Cillessen rendelkezett. Több későbbi Lipcse-játékos indult innen: Gulácsi Péter állt a kapuban, a két szélsőhátvéd a régebb óta a csapatot erősítő Christian Schwegler és Andreas Ulmer volt, a tengelyben pedig az osztrák válogatott, ős-salzburgi Andreas Ulmer mellett a brazil André Ramalho kapott szerepet. A középpályán Christoph Leitgeb és a később ezüstérmes Lipcsében alapember Stefan Ilsanker szűrt. Előttük-a középpályán hatszöget formázva- ekkor robbant a köztudatba jobb-és balösszekötőt játszva Kevin Kampl és Sadio Mané, elöl pedig Alan és Jonathan Soriano amolyan mindenes csatárpárost alkottak egymással tökéletesen együttműködve: ha egyikük a védelemben játszott, a másikuk visszalépett, vagy oldalra is kimozgott, ezzel a négy támadó kiszámíthatatlanul tudott játszani. A Salzburg játéka ugyanakkor- a modern német iskolának megfelelően- nem annyira a sok labdabirtoklásra, mint a direkt támadójátékra és az elvesztett labdák azonnali visszaszerzésére épült. A hátvédek így gyakran ívelték fel, vagy passzolták előre nagyon meredeken a labdát- nem baj, ha elveszítik, hiszen az elvesztett labdára azonnal, csapatostul reagálva a kapuhoz közel szerezhetik vissza azt, direkt, gólveszélyes támadásokat vezetve. Ezt megkönnyítendő a csapat első négyese gyakran a labda oldalára tömörült-mivel a túloldali szélsőhátvéd általában nem futott fel a támadással, így-ellentétben például egy Guardiola-csapattal- kevésbé tudták a széleken széthúzni az ellenfelet, ám a labda oldalán állandó létszámfölényben voltak, bevállalva ezzel a kockázatos passzokat és a labdavesztés esélyét.

A Salzburg végül egészen elképesztő, 110 lőtt góllal nyerte meg a 2013-14-es osztrák bajnokságot, az Európa Ligában azonban csak a legjobb tizenhatig jutottak, ahol is a Basel szerencsésen, de megálljt parancsolt nekik. egy küzdelmes, gól nélkül végződő bázeli odavágó után- ahol a Schmidt-csapat nem talált fogást hazaiak három belső védős rendszerén- a hazai visszavágón a Basel Suchy kiállításával már a kilencedik perben emberhátrányba került. Ezt kihasználva a Salzburg meg is szerezte a vezetést, ám a Basel csodával határos módon emberhátrányban is fordítani tudott, s 2-1 arányban végül búcsúztatta a szezon egyik meglepetéscsapatát az európai kupaszerepléstől.

A Leverkusen lecsap Schmidtre és az a bizonyos harmadik év

Soha nem tudtuk meg, hogy a Schmidt-féle „presszingmasina” meddig jutott volna a Bajnokok Ligájában, a szakember ugyanis még 2014 tavaszán megállapodott a Bayer Leverkusennel. Ez a fajta futball Németországban egyáltalán nem volt ismeretlen- kérdéses volt, Schmidt képes lesz-e maradandót alkotni a világ egyik legerősebb bajnokságában, ahol ekkortájt ráadásul olyan edzők tevékenykedtek, mint Pep Guardiola, Jürgen Klopp vagy Thomas Tuchel.

A koncepció megszólalásig hasonlított a salzburgihoz: szűk 4-2-2-2-es felállás, könyörtelen letámadás, azonnali labdavisszaszerzés, gyors, vertikális kombinációk. Élete első Bundesliga-meccsén rögtön idegenben győzte le 2-0-ra Jürgen Klopp Dortmundját, Bellarabi rekordot jelentő 9 másodperccel a kezdőrúgás után szerezte meg a vezetést. A 2014-es ősz némileg hullámzó teljesítményt hozott, bizonyos hangok kritizálták is a trénert, mondván csapata sokat fut, de nem mindig futballozik jól. Schmidt azonban kitartott elképzelései mellett, amit a sportigazgató Rudi Völler is megerősített:” Ragaszkodik a koncepciójához, és kissé mérges lesz, ha valaki megkérdőjelezi”. Schmidt egy percig sem gondolkodott azon, hogy pragmatikusabb felfogásra váltson. Ugyanakkor elismerte, ilyen intenzív futball megvalósításához minden játékosnak száz százalékot kell teljesítenie. 2015 tavaszán a Leverkusen kitűnően teljesített a bajnokságban- hogy mást ne mondunk, február és május között tízmeccses veretlenségi sorozatot produkált, végül a tabella negyedik helyére befutva- és a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőben is mindössze büntetőkkel esett ki az Atlético ellen. Schmidt még a Simeone-Burgos párossal is szembeszállt, hát nem egy ijedős típus:

Schmidt második szezonjában a Leverkusen egészen a bronzéremig jutott a Bundesligában. Bár a Bajnokok Ligája csoportjából nem sikerült a továbbjutás, többek között a Barcelona dolgát is igencsak megnehezítették letámadásos taktikájukkal, s egyre többen tartottak a csapattól, ami olyan játékosokat tudott a soraiban, mint a villámgyors Bellarabi, az állított labdából kitűnő Calhanoglu, a munkabíró Stefan Kiessling, vagy a fiatal tehetség Julian Brandt. A harmadik év azonban halálossá vált Schmidt számára: már ősszel sem jöttek a bajnokságban az eredmények, a BL-továbbjutás ugyan összejött, ám az Atlético ismét kiverte őket. 2017. március 6-án a Dortmund kitűnően támadó 3-4-3-as felállása szétszedte Schmidt csapatának kompakt védekezését, akinek mennie kellett.

2017 nyarán a kínai Beijing Guoan csapatához szerződött, akivel egy hazai kupa összejött, ám a 2019 júliusi szünetben megköszönték a munkáját. Ez valamennyire várható volt annak fényében, hogy egy pár rosszabb meccs után csak 4 pontra voltak a Guangzhou Evergrande mögött és az Ázsiai Bajnokok Ligájában sem jutottak tovább a csoportból. Ugyanakkor azok után, hogy tíz nyert meccsel nyitottak és 15 hétig vezették a bajnokságot, Schmidt lecserélése Bruno Genesiora minimum érdekes volt. A szurkolók reakciói önmagukért beszélnek:

 

Bár Schmidt karrierjének legutóbbi időszaka nem sikerült zökkenőmentesen, az 53 éves szakember a Salzburgból és a Leverkusenből is sokat hozott ki a lehetőségekhez képest, attraktív futballjával sokak elismerését kiváltja. Európában most ismét esélyt kap, hogy bizonyítsa rátermettségét egy olyan bajnokságban, ami az ilyesfajta futballhoz nem igazán van hozzászokva. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy Schmidtnek lesznek még nagy dobásai….

Bakos Kristóf

Tetszett? Oszd meg:

Kapcsolódó tartalmak

Kapcsolat