„Próbálom ugyanazt az utat bejárni, mint Szoboszlai Dominik” – Interjú Bukta Csabával
Nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a kontinens egyik legerősebb utánpótlásműhelyébe, az RB Salzburg akadémiájára igazolt, persze miért ne tette volna? Ki az, aki ne élne szívesen a páratlan lehetőséggel? Hatalmas konkurencia ide vagy oda, Bukta Csaba az osztrák kirakatcsapaton keresztül az öt topliga egyikébe vágyik – mindenekelőtt pedig kölcsönklubja, az Altach kezdőcsapatába. Közel a húszhoz leginkább csak rajta múlik, mire viszi. Kezdésnek máris megmutathatja magát az U21 Európa-bajnokságon, miután Dárdai Pál sérülése miatt utólag bekerült Gera Zoltán keretébe.
null
– Törökszentmiklósról eljutni Salzburgba, tizenhat évesen ráadásul, már-már álomszerű.
– Mondhatni, bár szeretnék tovább álmodni.
– Gyanítjuk, a körülmények is meseszerűek a Red Bulllnál, még ha jelenleg kölcsönben Altachban futballozol is.
– Tátva maradt a szám, amikor először megláttam az akadémiát, kívül-belül csodálatos. Elég szigorú rend uralkodott persze, este kilencre mindig vissza kellett érni, tíz után pedig már csak az amúgy kétszemélyes szobánkban tartózkodhattunk. Mi mostunk magunkra, szóval azért megpróbáltak bennünket önállóságra nevelni, miközben persze a napi négyszeri étkezéssel például ki is szolgáltak minket. Kedden és csütörtökön napi kettőt edzettünk, hétfőn és pénteken egyet-egyet, szerda pihenőnap volt, hétvégén pedig mecset vívtunk. A felnőtt fiókcsapatba, a Lieferingbe bekerülve csak a kedd tartogatott két edzést, a többi napon egyszer tréningeztünk.
– Mi az, amit elsősorban pótolnod kellett? Amiben a legnagyobb volt a lemaradás?
– A fizikai összetevők. Elég vékony alkat vagyok, akárcsak az édesapám, az izomzatomat meg kellett erősítenem. De a játék is jóval gyorsabb volt, pörgősebb, sokkal gyorsabban kellett gondolkodnom és döntenem, de azóta is, folyamatosan igyekszem fejlődni. A futómennyiségemmel és a gyorsaságommal sosem volt gond, a válogatottban is jó adatokat produkáltam, a Salzburg letámadáson alapuló, sok futást igénylő játékát ettől még szoknom kellett az elején.
(X) Így nyerhetsz 20-szoros pénzt magyar – lengyel meccsel:
Exkluzív promóció! Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre és fogadj 20-szoros oddson a Magyarország-Lengyelország vb-selejtező három kimenetelének valamelyikére! Hogyan működik? Kattints a lenti linkre, regisztrálj és kösd meg első fogadásodat maximum 500 Ft-ig!
– Mi volt az út, ami Salzburgig vezetett?
– Hét-nyolcévesen kezdtem focizni Törökszentmiklóson, emlékszem, télen, teremben. Aztán egy rövid időre abbahagytam, ma sem tudom, miért. Nyáron azonban visszataláltam a pályára, a nővéremet követve, aki szintén futballozott. Anyukámék mesélik, hogy már nagyon kicsi koromban azt mondogattam a labdát szorongatva, futballista akarok lenni, ehhez az elhatározásomhoz tartottam is magam. Miklóson tanultam meg az alapokat abban a nyolc évben, amit a klub utánpótlásában töltöttem, ma is tartom a kapcsolatot az engem nevelő edzőkkel, és ha otthon vagyok, ma is megnézem a kicsik meccsét. Tizennégy évesen igazoltam Debrecenbe, azután, hogy a megyei, majd a kelet-magyarországi válogatottba is bekerülve felkeltettem néhány csapat érdeklődését. A felcsúti és a debreceni akadémia között vaciláltam, de már csak a távolság miatt is a debrecenit választottam. Sajnos egy combizomszakadás miatt egy évet kihagytam, azután azonban, hogy visszatértem a gyepre, szerepelhettem az U16-os, majd az U17-es válogatottban, az utóbbiban játszva győződött meg arról az engem már fél éve figyelő Salzburg, hogy érdemes leigazolni. Az engem azóta is képviselő CMG ügynökség közreműködésével kereste meg a Debrecent, a Loki az átigazolási időszak utolsó napján bólintott rá az ügyletre. Nem volt persze egyszerű a döntés, de egy pillanatig sem bántam meg.
– Miért nem volt az? Mégiscsak Európa egyik legkiválóbb játékosneveldéje hívott.
– Az épp eléggé csábított is, de mégiscsak egyedül kellett tizenhat évesen belevágnom egy új életbe, ráadásul igen gyorsan kellett döntenem. A Debrecen egy pénteki napon mondta ki az igent, másnap választ kellett adnom, vasárnap már indultunk is. Ez volt persze az álmom, hogy futballistává váljak és egy nap külföldön játsszam, ebben mindig is támogatott a család, ettől még nehéz volt elengedniük.
Bukta Csaba a 2019–2020-as bajnoki szezonban hét gólt és kilenc gólpasszt jegyzett – utóbbival csapata legeredményesebb kiszolgálója lett (Fotó: Twitter/Red Bull Salzburg)
– Az elszakadást tizennégy évesen Debrecenbe költözve már át kellett éljed.
– Valóban, ott is kollégiumban töltöttem a hétköznapjaimat, hétvégente azonban otthon lehettem. Ebből a szempontból nem volt teljesen új a salzburgi helyzet, amiatt mégis, hogy nem ismertem a nyelvet, bár sikerült viszonylag hamar elsajátítanom. Elég korán megkezdődött mindenesetre a felnőtté válásom, tizennyolc évesen az akadémiáról albérletbe költözve pláne. Magamra voltam utalva, nem rohanhattam mindennel anyuékhoz, nekem kellett a felvetődő problémákra megoldást találnom.
– A honfitárs Szoboszlai Dominikban azért támaszra lelhettél?
– Hogyne, ő nagyon sokat segített. Felkészített a nehézségekre, felvázolta, mi miért történik, elmondta, ha bármilyen gond adódik, arra egyetlen megoldás létezik, hogy még keményebben dolgozom. Én pedig azóta is ehhez tartom magam.
– Inspirál a példája?
– Természetesen! Próbálom ugyanazt az utat bejárni, még ha most az altachi szerepléssel kicsit más megoldással is próbálkozunk. De látni őt testközelből, hogy hogyan készül, nagyon motiváló volt.
– Az ő sikere nagyrészt azon múlt, hogy az édesapja éjt nappallá téve edzette, te is kaptál otthonról hasonló segítséget?
– Nem, én magamtól akartam egész nap futballozni, ha épp nem volt edzés, vagy túl voltam már rajta, hívtam a barátaimat, és velük fociztam tovább.
– Példaképed is akadt?
– Persze, Cristiano Ronaldo. Mai napig az, a munkamorálja, a kitartása miatt elsősorban.
– Elég kitartó vagy te is?
– Az, hogy a viszonylag sok sérülés ellenére is itt tartok, szerintem arról árulkodik, igen.
– Nem csak a felnőtté válást, a felnőtt futballt is hamar meg kellett szoknod Ausztriában: az elmúlt idényben, tizennyolc évesen már a salzburgi fiókcsapatban szerepeltél a Bundesliga II-ben. Mondjuk elég hamar akklimatizálódhattál, minthogy húsz bajnokin szerzett hét góllal és kilenc gólpasszal fejezted be a szezont. Mégis, mi volt leginkább új?
– Debrecenben fél évet együtt készülhettem már az első csapattal, valamelyest ott is belekóstoltam a felnőtt futballba, de Lieferingben, hétről hétre meccset játszva egészen más volt persze. Akkor találkoztam először igazán megtermett védőkkel, az ellenfeleknél rendre akadt egy-egy majd’ százkilencven centi, kilencven kilós hátvéd, velük azért nehéz lett volna eredményesen ütköznöm, így inkább a magam erősségével, a gyorsaságommal próbáltam megverni őket. Hol sikerült, hol nem.
– A számaid arról árulkodnak, inkább sikerült.
– A sérülésemig jó szezont produkáltam, pedig legtöbbször csereként rúgtam a góljaim.
– Babonából hagyott a kispadon az edződ?
– Nehéz megmondani az okát, nyilván számított az is, hogy Salzburgból rendre többen visszajátszottak.
– A góljaid azt igazolják, jól reagáltál a helyzetre.
– Igyekeztem. Ettől még belül bántott, hogy nem kezdek, mert hát szeretek minél több időt a pályán tölteni, élvezni a játékot, de mit tehettem volna, dolgoztam tovább. Amikor aztán végre kezdtem, adtam egy gólpasszt, a következő meccsen rúgtam két gólt, sajnos azonban megsérültem, és egy hosszabb kihagyás következett.
– A remek teljesítményed meggyőzte viszont az Altach szakmai stábját, az idei szezont így az osztrák élvonalban töltheted kölcsönben. A kérdés, megvan-e benned a fiatalokra nem mindig jellemző, mégis elengedhetetlen türelem?
– Nehéz, mert tudom, hogy a Salzburg is figyeli, mennyit játszom, és jó lenne megmutatni, készen állok az osztrák élvonalra. Az Altach ugyanakkor a bentmaradásért küzd, új edzővel, aki a tapasztaltabb, idősebb játékosokra számít inkább, valahol érthetően, úgyhogy nem tehetek más, mint hogy keményen dolgozom továbbra is.
Bukta Csabával (középen) nyáron 2022-ig szerződést hosszabbított a Salzburg (Fotó: Facebook/Red Bull Salzburg)
– Az élvonal egészen más szint? És az az intenzív futball jellemzi, mint amit a Salzburg is játszik?
– Az Altach például nem ezt a presszingelő futballt részesíti előnyben, az utolsó tíz percben persze, ha nem állunk jól, mi is agresszívan letámadunk. Én nagyon szeretem amúgy a salzburgi futballfelfogást, könnyebb támadásba átmenni, ha az ellenfél térfelén mindjárt visszaszerzed a labdát, könnyebb úgy helyzeteket kialakítani. Ami az osztrák első osztály nívóját illeti, sokkal magasabb persze, mint a másodiké, tele van minőségi futballistával.
– Az, hogy életed első élvonalbeli bajnokijára épp az anyaegyesületed ellen készülhettél, különös izgalommal töltött el?
– A mérkőzés hetében érkeztem meg Altachba, és valóban jobban izgultam, mint szoktam. Mégiscsak az első Bundesliga-meccsemet játszhattam, az első meccset az új klubomban, épp a Salzburg ellen, de az első labdaérintéssel elmúlt minden drukk.
– Az Altach Ausztria nyugati határa, egy bécsi túra kellemes lehet…
– Az első fővárosi fellépésre repültünk, úgy egy óra az út, de az azt követő héten, amikor megint Bécsbe voltunk hivatalosak, már buszoztunk. Hét, hét és fél órát… St. Pölten hat óra, nekünk minden meccs távoli. A rájátszásban majd, amikor azért igen nagy már a tét, alighanem repülőre szállunk.
– Immár kocsikázhatsz is Bécsig, ha úgy szottyan kedved.
– Igen, decemberben lett meg a jogosítványom, az első autómat vezetem, a klub adta.
– Az új Hamilton?
– Már korábban is az voltam. Na jó, nem, bár a mi családunkban mindenki jól vezet, a nagypapám például buszsofőr volt.
– A vezetés ezek szerint megy. A futballpályán mi az erősséged?
– A gyorsaságom, az egy az egy elleni játék, bár ebben is lehet javulni. De be merem vállalni újra és újra, akkor is, ha épp nem sikerült átjutnom az ellenfelemen. A góllövés változó, Lieferingben jól ment, az edzésen is minden helyzetből betaláltam. Persze az is a dolgom, hogy gólt rúgjak. A Salzburg rombusz középpályával játszik és két támadóval, ebben a rendszerben elöl szerepeltem, máshol jobb- és balszélsőként is. De a tízes poszton is megállom a helyem.
– Az U21-es Eb-keretbe elsőre mégsem kerültél be, utóbb végül igen. Nagy az öröm?
– Igen, nagy boldogság töltött el, amikor hívtak. Kicsit meglepődtem, mert nem számítottam rá, és csalódott is voltam azután, hogy az alapkeretben nem jutott nekem hely, de most nagyon örülök. Minden tőlem telhetőt megteszek a sikeres szereplésért.
– Mi a hosszú távú terved?
– Az A válogatott, ez az első számú cél. A lehető legtöbb meccsen szeretnék a nemzeti csapatban szerepelni, valamint nagyon szeretnék az öt legerősebb bajnokság egyikében futballozni. Nem szeretek ugyanakkor ennyire előreszaladni, annak örülök most, hogy nagyon jó helyen vagyok. Salzburgból bármi elérhető.
Olvasói kérdések
Dániel: Mennyire javasolnád a Red Bull „családot” a fiatal magyaroknak? Mennyiben tér el a meccsek és az edzések intenzitása az itthon megszokottól?
Feltétlenül javaslom, akinek lehetősége adódik, éljen vele, a világért se utasítsa vissza. Rengeteget lehet fejlődni, kiválóak a körülmények, minden csapattársad futballista akar lenni, ez is előrevisz. Az edzések és meccsek is sokkal intenzívebbek, de fel lehet venni a tempót.
Gy. Ákos: A jövőt tekintve melyik sztáredző kezei alatt dolgoznál a legszívesebben? Egyébként üdv. Miklósról!
Jürgen Klopp kezei alatt mindenképpen, szerintem ő a világ legjobb edzője. Dortmundban és Liverpoolban is megmutatta ezt, azt is, mennyire pozitív személyiség. Győztes típus, ezt a mentalitást bele tudja táplálni a játékosaiba, a csapatai így vesztes állásból is rendre visszajönnek.
Endre: El tudod képzelni, hogy valaha még a Lokiban játsszál?
Bármi megtörténhet, el tudom képzelni, de nem a közeljövőben. Egyelőre mások a céljaim.
Kapcsolódó cikkeink:
- U21-es Európa-bajnokság – A torna csapata
- Taktikai csata és egy tinédzser tíz percnyi klasszisa – U21-es Európa-bajnokság, elődöntők
- Utolsó perces győztes gól, hosszabbítások és büntetőpárbaj – U21 Európa-bajnokság negyeddöntők
- Folytatódik az U21 Európa-bajnokság
- Bekerülhettek a megfigyelői noteszbe – U21 Európa-bajnokság
- Reaktív, bátortalan, passzok nélküli játék – hét plusz egy pontban a magyar U21-es válogatott Eb-szerepléséről
- A futballozó fiatalság mint a tőke újabb áldozata – tárcajegyzet
- U21 Európa-bajnokság – Kiemelkedő teljesítmények, III. forduló
- U21 Európa-bajnokság – Kiemelkedő teljesítmények, II. forduló
- U21 Európa bajnokság – Kiemelkedő teljesítmények, I. forduló
- Megfogyva bár, de törve nem – rájuk számíthat Gera Zoltán, az U21 Európa-bajnokságon
- Hírnevet hozhat nekik az U21 Európa-bajnokság – II. rész
- „Próbálom ugyanazt az utat bejárni, mint Szoboszlai Dominik” – Interjú Bukta Csabával
- U21 Európa-bajnokság: a legutóbbi tíz torna álomcsapata
- Hírnevet hozhat nekik az U21 Európa-bajnokság – I. rész
- Garantált világklasszisok? Az U21 Európa-bajnokság aranylabdásai – II. rész
- Garantált világklasszisok? Az U21 Európa-bajnokság aranylabdásai – I. rész
- Az U21 Európa-bajnokság keretei: Greenwood, Moukoko és Riqui Puig is ott lesz a tornán