Puskás Akadémia FC – Reális éremesély

2021 nyarán már a második nemzetközi szereplésükre készültek a felcsútiak, és az előző évi, koronavírustól sújtott szereplés után fogadkoztak, hogy ezúttal több örömöt okoznak a magyar futballbarátoknak, jobbára keserű szájízzel gondolunk a szereplésükre. Az ezúttal az Európa-konferencialigában szereplő együttes előbb magabiztos hazai teljesítménnyel átverekedte magát a finn Inter Turkun (1-1, 2-0), majd bántóan simán maradt alul a lett reprezentáns Riga FS ellen, 0-5-ös összesítéssel.  A kiesés sok kérdést felvetett és felvet azóta is a szurkolókban, főleg mert a Puskás Akadémia szakmai és infrastrukturális lehetőségei közép-európai szinten immár kimagaslóak, mégsem érezte azt az ember a párharc során, hogy valódi esélye lenne a balti riválissal szemben. Igaz, ekkor még a csapatot erősítette az a horvát Josip Knezevic, aki szinte klublegendává nemesült az elmúlt négy évben, de ma már a kuvaiti bajnokságban szereplő al-Arabi játékosa. Rajta kívül elhagyta a klubot a villámléptű szélső, Kiss Tamás, aki a holland bajnokságba ment kölcsönbe egy végleges szerződés reményében, a renitens cseh csatár David Vanecek, a középpálya korábbi német motorja, Thomas Meissner, a bolgár belső védő, Kamen Hazdzsiev, valamint az az albán válogatott Liridon Latifi, aki talán a legügyesebb haszonélvezője volt a sportágba áramló támogatásoknak. Persze a bevételi oldal is jól festett: érkezett az olasz születésű, de cseh utánpótlás-válogatott védő, Patrizio Stronati Ostravából, a horvát utánpótlás-válogatottakban megfordult ék, Jakov Puljic, az eddig alsóbb osztályokban edződő Markek Tamás kapus Csákvárról, a pedigré alapján pedig a legnagyobb fogás az olasz és az angol élvonalban is megfordult, mindössze 32 éves Libor Kozák volt. A kilencszeres cseh válogatott, korábbi Európa-liga gólkirály (2013) csatár megszerzésében döntő volt, hogy Hornyák Zsolt vezetőedzővel együtt dolgozott korábban a Liberecnél, így pedig könnyebb volt őt meggyőzni a magyarországi folytatásról.

None

A nyári kupakaland után tehát hamar a bajnokságra kellett összpontosítania a figyelmét a csapatnak, amely egy Újpesten aratott győzelemmel indította a szezont (2-1). A hazai debütálás ezzel szemben rémálomszerű volt, a Paks úgy rúgott hat gólt a Pancho Arénában (1-6), hogy az eredmény még a Puskásra nézve hízelgő, ám bizonyítva, hogy ez mindössze egyszeri kisiklás volt, gyorsan nyertek Zalaegerszegen (3-1) és Gyirmóton is (1-0). A második hazai mérkőzésén is kikapott a gárda, mert a villámrajtot vett Kisvárdát ők sem tudták megállítani (0-1), de aztán varázslatos októbert produkáltak, négyből négy meccset nyerve, igencsak imponáló teljesítménnyel, egyetlen kapott góllal. Ebben a szakaszban legyőzötté vált a Mezőkövesd, az MTK, a Debrecen és a Honvéd is, ráadásul Tóth Balázs sérülése miatt bekerült a kapuba Markek Tamás, aki talán poszttársánál is stabilabb teljesítménnyel rukkolt ki. Az összképen némileg az rontott mindössze, hogy a másodosztályú Győr vendégeként (0-1) búcsúztak a Magyar Kupától, azonban könnyen lehet, hogy a tavasz folyamán ez még előnyükre válik. Az Újpest másodszori legyőzése után újra a Paks került Hornyák Zsolték útjába, és a 4-1-es vereség azt jelzi, hogy idén nincs ellenszerük az atomvárosiak játékára. Az őszi hajrában aztán a 93. percig vezetve ikszeltek otthon a Zalaegerszeggel (1-1), majd a Ferencváros vendégeként elért pontszerzés után (1-1) a Gyirmót fölényes legyőzése (3-0) következett. Az idei utolsó mérkőzésen Kisvárdáról tudtak pontot hozni (1-1), így a harmadik helyezés megerősítése mellett a keleti riválist sem engedték túlzottan ellépni és minden okuk megvan a bizakodásra az izgalmasnak tűnő folytatás előtt.

None

AMI JÓL MŰKÖDÖTT AZ ŐSSZEL

Az egyik legstabilabb, legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtotta a csapat az ősszel, és a Paks elleni mérkőzéseket leszámítva nem sok hiányérzetük lehet a megszerzett pontok tekintetében. Különösen szembeötlő, hogy a közvetlen riválisok ellen milyen jól szerepeltek idegenben, hiszen pontot szereztek a Ferencváros (1-1), a Kisvárda (1-1) és a Fehérvár vendégeként (0-0) is. Ha ezeket a döntetleneket odahaza győzelemre tudják váltani, az nagy fegyvertény lesz.

AMIN JAVÍTANI KELL TAVASSZAL

A Paks elleni taktikán mindenképp, hiszen az őszi tizennyolc kapott góljukból tízet Bognár György csapata ellen szedtek be, ugyanakkor már ebből is látszik, hogy az egyik legjobb védelme a felcsútiaknak van a mezőnyben. A támadójáték viszont jóval akadozóbb, egy igazi gólfelelősre szüksége lenne a csapatnak, mert 4 góllal Marius Corbu és Alexandru Baluta vezeti a házi góllövőlistát, ám egyikük sem kimondott center. A nyáron érkezett Puljic és Kozák összesen öt gólra volt képes, amivel nyilván egyikük sem kimondottan elégedett.

AZ ŐSZ LEGJOBBJA

A fentebb leírtakból nyilvánvalóvá vált, hogy támadót nem lehet választani az „ősz legjobbja” címre, de szerencsére hátrébb nagyobb volt a választék. Az olykor emberfeletti bravúrokat bemutató Markek Tamás mellett nem lehetett nem észrevenni, hogy Nagy Zsolt milyen jó teljesítményt nyújt a pálya bal oldalán. A 28 éves játékos a védelem és a középpálya tagjaként is átlag fölöttit nyújtott, egy olyan pozícióban, ami szinte mindig hiányposzt a magyar mezőnyben. Az, hogy az ősszel visszatért a válogatott keretbe és játszott is, hab a tortán, de nem meglepetés: egyáltalán nem lógott ki Marco Rossi csapatából sem, pedig Anglia és Lengyelország is a pályán volt. Sokat fut, harcol, csapatkapitányként meglehetősen harsány is időnként, és egy gólja is van a szezonban: a Gyirmót elleni találata rögtön három pontot ért.

ÖSSZEGZÉS

Ahogy fentebb értekeztünk róla, a Puskás Akadémia nyugodt szívvel tekinthető élcsapatnak a mai mezőnyben. A játékuk talán egy kicsit kevésbé látványos, bár mindenképp felismerhető: 4-3-3-as hadrend, gyors futókkal a vonalak mellett és kemény emberekkel a pálya közepén, időnként nagyon agresszív letámadással. A szélsők sebessége miatt gyorsan megy át védekezésből támadásba az együttes, valamint magyar szinten jól is kontrázik. Az egyetlen vékonyabbnak tűnő posztra, a védelem jobb szélére leigazolták a Honvédtól kiebrudalt algériai Mohamed Mezgranit, ha beilleszkedik, jó igazolás lehet. A gólfelelősök hiányáról már volt szó, sok múlhat a rendelkezésre álló támadók eredményességén, a gólpasszokra képes játékosok mindenesetre nem hiányoznak a csapatból: Luciano Slagveer, Komáromi György és Alexandru Baluta is képes jó labdákkal tömni a befejező embert – ráadásul visszarendelték az őszi zalaegerszegi kölcsönjáték után Skribek Alent, aligha véletlenül. A középpályán növeli a variációs lehetőségeket, hogy Urblík József újra rendelkezésre áll keresztszalag-szakadását követően, védőmunkája mellett a visszatérésével a lövőerő is alaposan megnő a csapatnál. Mivel a gárda a legtöbb riválisával ellentétben el tudott utazni a külföldi edzőtáborba, a felkészülés talán jobban is sikerült, és még az őszi BL-csoportkörből ismert belga FC Bruges ellen (0-1) is sikerült edzőmérkőzést lekötni. Rajtuk kívül összecsaptak a gibraltári listavezető Lincold Red Imps együttesével és 3-0-ra legyőzték azt – nem megvetendő ez a teljesítmény, ismerve, hogy ők az ősszel az Európa-konferencialigában főtáblások voltak, épp a Riga SK legyőzésével. A tavaszt a már említett, FTC elleni őszről bepótolt rangadóval kezdik a felcsútiak, a zöld-fehérek problémáit látva számukra kedvező időpontban, majd fogadják a megyei rivális MOL Fehérvárt: ezen a két meccsen eldőlhet, milyen célokért küzdhetnek az idény hátralévő részében. Ha Nagy Zsolték képesek lesznek az ősszel látott kiegyensúlyozott teljesítményt folytatni, esetleg tovább javítani, nagyon szép tavasz elé néznek a Vál völgyében.