Real Madrid–PSG 3-1: az újabb párizsi blama
A 2016-17-es szezonban a Barcelona, a 2018-19-es idényben a Manchester United ellen búcsúzott a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében a Paris Saint-Germain, ezúttal pedig a Real Madrid elleni bukás jelentette a végállomást a legjobb tizenhat között. Az tehát már egészen biztos, hogy a párizsi sztárcsapat ebben az évadban sem fogja elhódítani a várva várt serleget – a klubot 10 éve megvásároló és azóta Párizsban egy igazi All-Star-csapatot összehozó katari mágnás, Nasszer al-Kelaifi nagy bánatára. A Real Madrid ezzel szemben örülhet a továbbjutásnak, ami főleg a számukra eléggé lehangolóan alakuló párizsi első mérkőzés fényében nagy szó. Nézzük meg, mik okozták a PSG szétesését, illetve mivel tudott visszajönni a párharcba a Real.
A Real Madrid olyan kilátástalan produkciót nyújtott a párharc első mérkőzésén, hogy már az is kisebb fajta csodának számított, hogy egyáltalán maradt esélye a visszavágóra, miután a végig hatalmas fölényben futballozó PSG csak egy kései, remekbe szabott Kylian Mbappé-góllal tudott egy szűk előnyt kiharcolni magának. A bajnoki szereplés viszont már ennél pozitívabb képet festett. A királyiak magabiztos győzelmekkel tudták még tovább építeni meggyőző előnyüket a hazai pontvadászat élén, legutóbb például a Real Sociedadot győzték le 4–1-re hazai pályán.
Carlo Ancelotti a csalódást okozó párizsi meccshez képest két helyen módosított csapatán, egyaránt kényszerűségből, hiszen a középpálya oszlopa, Casemiro, illetve a balhátvéd, Ferland Mendy is sárga lapos eltiltását töltötte. A brazil helyét Federico Valverde foglalta el, aki Luka Modric mellett a másik nyolcas lett a szokásos 4-3-3-s alapfelállásban, így pedig Toni Kroos húzódott vissza a hatos posztjára, ami a védekezés szempontjából nem feltétlenül jelentett életbiztosítást a nagy párizsi támadótrió ellen.
Az 1–0-s győzelem ellenére a PSG-nél sem lehettek felhőtlenül boldogok a visszavágó előtt, hiszen a játék alapján egy jóval biztonságosabb előnyt is kiharcolhattak volna a madridi visszavágóra. Ennek megfelelően úgy nézett ki, hogy az időközben lezajlott három francia bajnoki meccset kissé fel is áldozták, hiszen ezek közül kettőt is elbukott a csapat, legutóbb például az OGC Nice ellen. Ezt kétségkívül megtehette Mauricio Pochettino csapata, hiszen még így is tíz pont feletti előnnyel vezet a Ligue 1-ben. A Real elleni első mérkőzéshez képest csupán egy változás történt a kezdőben. Neymar novemberi, súlyos bokasérülése után ezúttal már kezdőként jelentkezhetett játékra, így újra összeállt a Lionel Messi, Mbappé, Neymar trió, ami azért újra felvetett bizonyos kérdéseket, mégpedig azt, hogy a védekezésben miként fogja tudni kompenzálni a csapat az ő visszazárásuk hiányát.
LENDÜLETES MADRIDI KEZDÉS
A mérkőzés első perceiben azonnal látszódott, hogy melyik csapatnak kell mennie az eredmény után.
A Real rendkívül agresszív felfogásban kezdett, ez leginkább a magas letámadásukban mutatkozott meg, illetve a labdavesztések utáni azonnali visszatámadásokban.
Mintha kicserélték volna a csapatot a párizsi bunkerfoci után. Ahhoz képest, hogy idegenben labda nélkül még a félpályát is alig lépték át a játékosok, ezúttal a védővonal fel volt tolva egészen a pálya közepéig. Úgy az első tíz percben egészen hatékony volt ez a hozzáállás, a PSG-n látszott is egy kis meglepettség, miközben a madridi játékosok egy-egy sikeres letámadási szituáció után saját közönségüket próbálták még jobban fellelkesíteni, ezzel kimutatva, hogy a párharc még messze nincs lefutva.
Apró szépséghiba volt viszont, hogy ezekből a labdaszerzésekből helyzetet nem nagyon tudtak kialakítani Karim Benzemáék. Az utolsó passzokba rendszerint hiba csúszott, illetve a labdabirtokláskor több szerkezetbeli probléma is megfigyelhető volt a hazaiaknál, amik az első negyedóra után kerültek igazán felszínre, amikor már a PSG is felvette a mérkőzés fonalát.
SZERKEZETI PROBLÉMÁK
A magasra feltolt madridi csapatszerkezet természetesen sok kockázatot is hordozott magával, főleg úgy, hogy a túloldalon ezúttal is Mbappé várta a kiugratásokat, a hazaiaknál rendszeresen fellépő és a jobb oldali szélességet biztosító Dani Carvajal mögött. A szélvészgyors francia a 13. percben kis híján megszerezte a vezetést a csapatának, csak Thibaut Courtois szép védésén múlott, hogy a hazaiak nem kerültek még nehezebb helyzetbe. Ez a helyzet felhívta a figyelmet arra is, hogy Kroos egyedüli hatosként nem képes úgy megszűrni a támadásokat, mint Casemiro.
Ez a szituáció intő jel volt a hazaiaknak, hiszen ezután teljesen abbamaradtak a magas letámadási kísérletek és egy 4-1-4-1-es felállásba próbált visszarendeződni Ancelotti csapata. Egy-két kósza kontrából próbáltak élni a hazaiak, viszont Modric túl mélyen jutott labdákhoz, így indítási kísérletei a támadók felé nem voltak hatékonyak, ezekre volt ideje reagálni a párizsi védelemnek és lekapcsolni azokat.
Viszont még ha sikerült is megindulni, akkor is jelentős problémákat lehetett észlelni a spanyoloknál, leginkább a túlságosan bal oldalra koncentrálódó szerkezet volt szembetűnő.
A hazaiak két veszélyes helyzete ebből következően nem kidolgozott akciókból, hanem egy Benzema-féle távoli lövésből és egy veszélyes fejesből adódott. A vendégek fölénye a 30. perc után már kezdett nyomasztóvá válni, arra pedig kíméletlenül lecsaptak, amikor a Real – megpróbálva kiszabadulni a szorításból – feljebb húzódott. A 34. percben Carvajal került bajba, hiszen mögötte Nuno Mendes tudott beindulni, akinek a centerezését Mbappé gólra váltotta. Ugyan ekkor még a VAR megmentette a madridiakat (Mendes lesállása miatt), a 39. percben már nem volt segítség. Ezúttal egy Carvajal féle labdavesztés után indult meg a párizsi kontragépezet és egy hajszálpontos Neymar-kiugratás után Mbappé már előnyhöz juttatta a franciákat.
Úgy tűnt tehát, hogy a biztató első tíz perc után a Real továbbjutási reményei lassan tovaszállnak, hiszen a PSG kontrollálta a mérkőzést.
A magabiztos labdajáratások fő letéteményese ezúttal is Verratti volt, aki mindig szabadon megjátszható volt, és tudta is forgatni a játékot. Viszont a franciák elmulasztották eldönteni a mérkőzést. Igazán a szünet után vált feltűnővé, hogy Mbappé megindulásain kívül más fegyverük nem nagyon van a gólszerzésre.
A KÉNYELMESSÉG MEGBOSSZULTA MAGÁT
Miután Mbappé 54. percben szerzett gólját – szintén lesállás miatt – érvénytelenítette a játékvezető, Ancelotti a csapata támadásbeli súlytalanságát látva cserékre szánta el magát. A helyét nem igazán találó Asensio és Kroos jött le, helyükre pedig Rodrygo és Eduardo Camavinga érkeztek. Ugyan jól szálltak be a mérkőzésbe, a madridi feltámadást mégsem ők indították el, hanem Gianluigi Donnarumma hatalmas könnyelműsége, hiszen Benzema nyomása ellenére elkezdett cselezgetni a kapuja előtt, majd miután a francia elpöckölte előle a labdát, az Vinícius Juniorhoz került, akinek a bepasszát aztán Benzema értékesítette. Az egyenlítés és a cserék után feljavuló játék miatt a hazaiak vérszemet kaptak és nem sokkal később megint Benzema jelentkezett egy fejessel. A helyzet előtt a cserék jótékony hatása is kijött.
A feléledő hazaiakkal szemben a PSG már nem tudott váltani, a kényelmesség átcsapott kapkodásba, ami sok eladott labdában csúcsosodott ki. A 76. percben egy Neymar-labdavesztésnek volt súlyos következménye, hiszen Modric remekbe szabott indítása után Viníciust a Hakimit egész meccsen fáradhatatlanul biztosító Danilo Perreira ugyan még utolérte, de aztán a labda újra a horvát karmesterhez került és ezúttal már gólpasszt adott Benzemának – kihasználva, hogy a széteső párizsiak képtelenek voltak visszarendeződni. Ez pedig, mint kiderült, teljesen demoralizálta a vendégeket, hiszen rögtön a középkezdés után megint Benzema érkezett, és gólra is váltotta Marquinhos ajándék labdáját. A brazil védő borzalmas meccset produkált, ezúttal sehogyan sem tudott stabilitást biztosítani a csapatának.
Így már a madridiak álltak továbbjutásra, de ezután is magasan fennmaradtak letámadni, ami abszolút elismerésre méltó, hiszen a párizsiak így sehogy sem tudtak felocsúdni a sokkból.
ÖSSZEGZÉS
A Real Madrid a sírból hozta vissza ezt a párharcot és bizonyította, hogy soha nem szabad őket leírni. A játék korántsem volt tökéletes, de Ancelottit is dicséret illeti, hiszen cseréivel jól nyúlt bele a mérkőzésbe. A legjobban Benzemát és Modricot érdemes kiemelni, akik igazi rutinos rókaként, abszolút vezérként vették hátukra a csapatot, amely így készülhet a negyeddöntőre.
A PSG-nél viszont valószínűleg még sokáig téma lesz ez az újabb érthetetlen és kínos összeomlás. Megint bebizonyosodott, hogy hiába van egy klubnak ennyi sztárja, ha az egész nem áll össze csapatszinten. A Reallal ellentétben itt most nem volt olyan játékos, aki a hátára vette volna a csapatot a nehéz pillanatokban.
Szerző
