Reggeli kávé Rudival – Spanyolország elszomorította a legboldogabbakat

Miután a kora esti mérkőzés kezdetéig már több végső esélyesnek gondolt csapat is megütötte a bokáját, óvatosabban várták a szakemberek és a szurkolók is Spanyolország Costa Rica elleni találkozóját. Ráadásul Luis Enrique a középső védőit a kispadon hagyta és Rodrit vezényelte a védelem tengelyébe, valamint öt Barcelona-játékosnak is bizalmat szavazott. Az óvatosságot és visszafogottságot már a 11. percben leforrázták a hispánok, egy gyönyörű Dani Olmo, Gavi kombináció után született meg az első találat. A spanyolok játéka nem sok teret adott a rutinos játékosokkal felálló ellenfélnek. Már az első félidőben magabiztos előnyre tettek szert és minden eddigi statisztikai mutatót megdöntöttek.

A 85%-os labdabirtoklás azt jelentette, hogy Costa Rica szinte csak a bemelegítésnél látta a labdát, a háromgólos előny pedig azt, hogy a projekt elvégzettnek tekinthető, lehet pihentetni a kezdőjátékosokat. Rodri idegen területen való szerepeltetése is hamar értelmet nyert, zseniális húzásnak bizonyult, hiszen ilyen mértékű labdabirtoklási fölénynél, amikor fel kell törni egy beálló védelmet nagyon jól jött egy labdabiztos, hátulról belépő, építkezni tudó és a középpályán emberelőnyt kialakító csapattárs. Rodri tündökölt ebben a szerepben, de a többiek is bámulatos számokat produkáltak.

A hét bekapott gól is kellően tükrözi a két csapat közötti különbséget, de ha azt is hozzátesszük, hogy Costa Ricának egy kísérlete, egy kaput eltaláló lövése, egy szöglete sem volt a mérkőzés alatt, akkor lehetnek csak igazán szomorúak a legboldogabb országban. A spanyol henger végül 1043 átadással zárta a találkozót, melyből 976 társat is talált, ez 94%-os passzhatékonyságot jelent, ami egy elképesztő adat.

Egy másik tegnapi esélyes nem a spanyol utat „választotta”, inkább a rögösebb, argentin úton indult el, és így próbálja még elérni az esetleges továbbjutást. A németek dramaturgiailag is igyekeztek lemásolni Messiék teljesítményét, hiszen a félidei vezetést követően a második játékrészben pár perc alatt bekapott két góllal szenvedtek vereséget Japán ellen. Ez a meccs viszont teljesen más képet mutatott. Hansi Flick csapata esélyeshez méltó módon, kifejezetten jól játszott, szinte az egész mérkőzésen. Az első félidőben 81%-ban birtokolták a labdát, annyi helyzetet (13) alakítottak ki, amennyit a legtöbb csapat kilencven perc alatt nem tett meg eddig a tornán, azonban a jobbnál jobb lehetőségek is kimaradtak.

A második félidő japán cserével kezdődött, játéklehetőséget kapott az Arsenallal szenzációs őszt produkáló Tomijaszu Takehiro, és szerkezetet is váltott Morijaszu Hadzsime szövetségi kapitány. A változtatás azonban eredménnyel eleinte nem párosult, sorra jöttek a nagy helyzetek német oldalon, a 70. percben például négyszer is hatalmasat kellett védenie Gonda Suicsinek. A nagy ijedelemre újabb csere következett, pályára lépett Doan Ricu, a Freiburg szélsője is. Japán mindent egy lapra tett fel az utolsó húsz percre. A kockázatvállalás pedig meghozta gyümölcsét, két perccel Doan cseréjét követően az első (óriási) helyzetét is láthattuk Japánnak, az addig munka nélküli Manuel Neuer védte a védhetetlent. A korábbi liverpooli, most a Monaco csapatát erősítő leghíresebb japán játékos, Minamino Takumi is a játéktérre érkezett és első érintéseinek, valamint a négy perce pályán lévő Doannak köszönhetően megszületett az egyenlítés. A nem várt fejleményre azonnal támadók behozatalával reagált Hansi Flick is, de neki nem voltak olyan jó megérzései, mint a kollégájának.

Az ugyancsak cserejátékos Aszano Takuma rövidsarkos góljára már nem maradt válasz, így hiába játszott nagyon jól a Nationalelf, a számtalan helyzetük kihasználatlan maradt, hibáikat pedig kegyetlenül kihasználták. Az akcióból gólképtelen német csapat 3,27-es (xG) várható gólmennyiségre csak egyet tudott rúgni, Japán ennél jóval hatékonyabbnak bizonyult. Németország a legutóbbi négy világbajnoki mérkőzéséből annyiszor veszített, mint előtte az 1986 és 2014 között megrendezett nyolc tornán összesen. Legutóbb 1978-ban kaptak ki világbajnokságon úgy, hogy a félidőben vezettek.

A vereség ellenére mégsem őket sajnálták a legtöbben a tegnapi játéknapon. Kanada válogatottja a kifejezetten jó játékával sokak szívébe lopta be magát. Az Atlético Madrid szélsője, Yannick Carrasco kezezésének köszönhetően már a mérkőzés elején büntetőhöz jutottak, de a leghíresebb kanadai labdarúgó, Alphonso Davies tizenegyesét kivédte Thibaut Courtois. Az esélytelenebbnek tartott észak-amerikai csapat első félidei fölényét a 2,15-ös xG mutatója, valamint Kevin de Bruyne számai is hűen mutatják: a világ lejobb előkészítőjének tartott belga sztár – tőle szokatlan módon – csak 60%-os passzhatékonysággal zárt, mindössze 16 labdaérintése, hat sikeres passza volt, valamint egy helyzet-kialakítás szerepelt a neve mellett. 

A juharlevelesek első félidei jó teljesítményének és 14 kialakított helyzetének ellenére Toby Alderweireld hosszú indítását követően Michy Batshuayi szerezte meg a győztes találatot, igen nehéz pályára állítva a kanadai válogatottat. Belgium a győzelmével beállította Brazília győzelmi rekordját (amit a következő találkozón meg is dönthet), sorozatban nyolcszor hagyták el győztesen a pályát világbajnoki csoportmérkőzésen.

Egy nap sem telhet el gól nélküli döntetlen nélkül, ezt a hálás feladatot tegnap Marokkó és Horvátország vállalta magára. Igazán nagy helyzetek és kockáztatás nélkül, szinte ugyanolyan statisztikával és egy ponttal a zsebben sétálhatnak tovább mindketten az F-csoportban. A belgák és a kanadai válogatott elleni találkozók azonban nekik sem lesz sétagalopp, az eddigi legkiegyensúlyozottabb csoportot láthattuk tegnap.

Kiemelt kép: Baptiste Fernandez/Icon Sport via Getty Images