Részeg játékvezetők, erőszak és csalás – mélyponton a görög labdarúgás

A labdarúgás világának talán legmegosztóbb szereplői a játékvezetők. Noha nem mindenki szereti őket, nélkülük nem lenne az igazi a játék, egy, a munkáját jól végző bíró pedig elengedhetetlen egy fontos mérkőzés zavartalan lebonyolításához. Mindez viszont csak akkor igaz, ha a sporik megfelelően felkészültek, pártatlanul és tökéletes profizmussal érkeznek meg egy összecsapásra, ez pedig nem mindig és mindenhol magától értetődő. Görögországban például már egy ideje küzd a labdarúgó-szövetség a bírókat érintő problémákkal, és jelenleg úgy néz ki, egy ideig még küzdeni is fog ezzel.

A hellén országnak hosszú történelme van már a futballbotrányokat illetően. 2011-ben például Koriopolisnéven terjedt el egy klubtulajdonosok, játékosok és játékvezetők nevét bemocskoló botrány. A 2009–2010-es szezonban nem csupán mérkőzések végeredményét fixálták le az elkövetők, de illegális szerencsejáték, csalás, zsarolás és pénzmosás gyanúja is felmerült az esettel kapcsolatban. A nyomozás után komoly büntetésekkel sújtották az ügyben érintetteket, az Olympiakosz Voloszt és a Kavalát egészen a negyedosztályig visszasorolták az élvonalból.

Ezzel azonban nem ért véget a görög labdarúgás sötét korszaka, 2015-ben ugyanis újabb csalás rázta meg a nemzeti futballszövetséget. Mint a későbbi nyomozás során kiderült, a botránysorozat szálainak mozgatói titkos gyűléseiken állították össze a 2011–2012-es és a 2012–2013-as görög első osztályú mérkőzések játékvezetőinek listáját. A legnagyobb bizalmasaikat, Kosztasz Joannidisz, Aposztolosz Amparkiolisz és Jannisz Kampakszisz játékvezetőket a szervezet érdekeit szolgáló döntő mérkőzéseken használták. A bizonyítékok tömkelegével alátámasztott szervezett csalás kivizsgálása után minden érintettet felmentettek a vádak alól.

A korrupt görög futball és a színfalak mögött az ország bajnokságát irányítók nem csak a sport megítélésére, de az együttműködni és a csalásban részt venni nem kívánó játékvezetők és családjaik testi épségére is veszélyt jelentenek. Jó példa erre Petrosz Konsztantineasz 2012-es esete. A férfi bírói tevékenysége mellett családi vállalkozást is vezetett, egy dél-görögországi pékséget üzemeltetett. 2012 februárjában egy éjszaka bomba robbant pékségének egyik kemencéjében. Szerencsére senki sem sérült meg az esetben, de a támadás célpontja egyértelműen Konsztantineasz volt. Közel egy hónappal a merénylet előtt ő vezette ugyanis a Xanthi–Olympiakosz bajnoki mérkőzést, amely előtt két férfi látogatta meg.

„Ragaszkodtak ahhoz, hogy az Olympiakosznak kell megnyernie a meccset, ezért megfenyegettek. Én viszont sosem voltam része annak a rendszernek. Engem nem lehet megvenni” – idézi a volt játékvezetőt a BBC, aki a szezon végén be is fejezte pályafutását a futballpályán. – „A robbanás után elkezdtem félteni a családomat. El kellett bújtatnom a gyerekeimet, sosem gondoltam volna, hogy ilyen szintig fog elfajulni a dolog.”

A robbantás utáni romok (Forrás: BBC)

Nem ő volt az egyetlen görög játékvezető, akit bántalmaztak munkája miatt. 2018-ban Tanasszisz Cilosz játékvezetőt négy ember támadta meg Larisszában, kirángatták az autójából, majd összeverték. A bajnokságot a bírók sztrájkja miatt fel kellett függeszteni.

A görög játékvezetőket érintő korrupciós problémákat úgy próbálta meg orvosolni az UEFA, hogy megtiltotta a hazai játékvezetők közreműködését a bajnokság topcsapatainak mérkőzésein. Így a játékvezetői bizottság vezetőjének, az angol Steve Bennettnek egyre nehezebb dolga van, hiszen külföldről kell bírókat toboroznia a görög találkozók levezényléséhez. Ez viszont több okból is nehézkes, a rendesen működő labdarúgó-bajnokságok játékvezetői ugyanis hónapokkal előre tudják, mikor van jelenésük a pályán hazájukban. Így történhetett az is, hogy a március 19-én lejátszott AEK–Panathinaikosz találkozót csak a harmadjára felkért szakember vállalta el, miután Vad II István és a portugál Joao Pinheiro lemondták a meccset.

Akik vállalják a szereplést a görög ultrák előtt, azok viszont folyamatos zaklatásokra és fenyegetésekre számíthatnak. Így járt tavaly a dán Jakob Kehlet is egy Panathinaikosz–Olympiakosz rangadó után, aki az UEFA-nál benyújtott panaszában leírta, hogy megfenyegették a találkozó után, amely egy hosszabbításban befújt büntetőnek köszönhetően végződött 1-1-re.

Viszont nem csupán a görög oldal nehezíti meg a saját dolgát a külföldről érkező játékvezetők kiruccanása során: legutóbb az áprilisi AEK Athén–Arisz Szaloniki mérkőzésre meghívott lengyel négyes viselkedése okozott botrányt. Pawel Raczkowski vezetőbíró, Radoslaw Siecka és Adam Kupcik asszisztensek, valamint a VAR-szobából segítő Kristof Jakubik a görög Gazzetta hírportál szerint már a Varsóból Athénba tartó járaton elkezdték a „bemelegítést” a mérkőzésre, és jól felöntöttek a garatra. Hangosan elkezdték szidni a görög futballt, és amikor ezt egy görög apa és fia szóvá tette, a lengyel sporik kiabálni kezdtek az utasokkal, állítólag le is köpték a párost leszállás után.

Pawel Raczkowski egy UEFA-rendezvényen (Forrás: Alamy)

A történtek után másnap hivatalossá vált, hogy a lengyel négyes helyett hazai bírók dirigálják majd a görög Szuperliga rájátszásának mérkőzését. A fent említett híroldal megkereste az érintett játékvezetőket, a történetük pedig szöges ellentétje az utasok elmondásának.

„Minden, amit rólunk írtak, miszerint berúgtunk, hazugság. Professzionális játékvezetők vagyunk és sosem viselkednénk így. Az összeszólalkozáskor ez történt: két utas, akik lengyelül és görögül is beszéltek, minden ok nélkül elkezdtek minket inzultálni. Azt mondták, hogy Panathinaikosz-drukkerek, és holnap elmondanak mindent a sajtónak, hogy ne tudjuk mi vezetni a meccset”

 – írja a Marca a görög oldalra hivatkozva.

Raczkowski elmondása szerint feljelentést akartak tenni megérkezésük után, de a szövetség képviselője lebeszélte őket erről. A lengyel egyébként elismert név a szakmában, a Manchester United Sheriff Tiraspol elleni Európa-liga-csoportmeccsét is ő vezette.

A Greek City Times írása szerint az UEFA május elejével felfüggesztette támogatását a külföldi bírók görögországi működését illetően, tekintettel az utóbbi időkben egyre gyakoribb biztonsági aggályokra. Noha a görög szövetség álláspontja szerint ez tovább rontja majd a bajnokság színvonalát és reputációját, az UEFA számára a játékvezetők biztonsága a legfontosabb.

Kiemelt kép: Ultras Culture Greece