Salzburgban mindent elért, München másfajta kihívások várják – Christoph Freund a Bayern új sportigazgatója

Christoph Freund 29 évesen lett a Red Bull Salzburg csapatmenedzsere, majd hat évvel később a sportkoordinátora. 2015-től töltötte be a sportmenedzseri pozíciót (Ralf Rangnick helyét vette át) annál a klubnál, amely már akkor is egyeduralkodónak számított Ausztriában, a bajnoki címet az azóta eltelt nyolc évben mindannyiszor megszerezte a csapat. Emellett az európai színtéren is egyre jobb eredményeket értek el, stabil Bajnokok Ligája-főtáblás csapatnak számítanak, mert – elsősorban a saját eredményeik miatt – az osztrák bajnok automatikus résztvevő. A 2021–2022-es idényben a BL-ben a csoportkört is sikerrel abszolválták és tavasszal a nyolcaddöntőben búcsúztak. A pályán elért eredmények önmagukért beszélnek, de nem csak ezen a téren volt sikeres Freund vezetésével a klub.

2015 után óriási növekedésnek indult az értékesítésből származó bevétel

Egy sportigazgatóval szemben fontos elvárás – ha nem egy európai közvetlen topcsapatról van szó –, hogy a klub képes legyen jelentős haszonnal eladni játékosokat, lehetőleg minden átigazolási időszakban. Ebből a szempontból is kiemelkedően teljesített Freund és az általa vezetett stáb.

A Transfermarkt adatai szerint a Red Bull Salzburg 560 millió euróért értékesített játékosokat az elmúlt nyolc évben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az azt megelőző nyolc évben csupán 64 millió euróért adtak el, akkor megállapíthatjuk, hogy ez olyan növekedés, amihez hasonlót nehéz lenne találni bárhol a világon. Az SL Benfica, az FC Porto, a Sporting CP, az Ajax és a Lille OSC termelte a legnagyobb nyereséget az utóbbi 20 évben játékosok eladásából és vételéből, de valamennyi klub az eladásokat tekintve jóval magasabb bázisról indult, ha a Freund kinevezése óta tartó időszakot nézzük. Játékoseladásból és vételből ugyanis ebben a nyolc évben 350 millió eurós nyereséget könyvelhetett el a RB Salzburg!

Természetesen hozzátartozik az igazsághoz, hogy a szintén a Red Bull égisze alatt működő RB Leipzignek 14 játékost adtak el az osztrákok, közülük hetet tízmillió eurónál nagyobb összegben. Az is megfigyelhető, hogy egyre inkább növekszik a legmagasabb eladások értéke, mert az utóbbi három idényben három játékosért (Karim Adeyemi, Brenden Aaronson, Patson Daka) is kaptak legalább 30 millió eurót, Aaronson esetében másfél év alatt 20 millió eurós profitot értek el.

Ez annak is köszönhető, hogy a tehetősebb klubok is látták, hogy akik korábban Salzburgból kerültek topbajnokságokba, ők ott is megállták többségében a helyüket, sőt néhányan a legmagasabb szintre is tovább tudtak lépni. Erling Haaland 2020 januárjában került a Borussia Dortmundhoz, majd az elmúlt idényben már gólkirály lett a Premier League-ben és triplázott a Manchester Cityvel. A norvég támadót 2019 januárjában nyolcmillió euróért vette meg a Moldétól a Salzburg, majd egy évvel később már 12 millió euróval drágábban adta el. A volt salzburgiak közül még Szoboszlai Dominik és Dayot Upamecano (Bayern München) játszik jelenleg az európai topmezőnybe tartozó csapatban, Szoboszlai négy évet töltött el Salzburgban, tehát a képzésében is nagyon komoly szerepet játszottak az osztrákok, míg a francia védő másfél évet húzott le Ausztriában, és 16,5 millió euróval drágábban adták el, mint amennyiért megvették a Valenciennes-től.

Freundnak nem csak az átigazolások terén volt nagy szerepe, hanem olyan remek szakemberekkel dolgozott együtt, akik képesek voltak fejleszteni a fiatal játékosokat, amivel az értéküket növelték. Kiváló egyéni képzések vannak az akadémián, a tartalékcsapatban a másodosztályban versenyeztetik azokat, akik már az ifjúsági mezőnyt kinőtték, de a legerősebb osztrák klubcsapatba még nem férnek be.

Az eladások plafonját persze behatárolta az osztrák bajnokság szintje, mivel egy holland vagy egy portugál élcsapatból könnyebb drágábban értékesíteni a topbajnokságokba, mert ott kompetitívebb ellenfelekkel szemben bizonyíthattak a játékosok. A másik gátja a még nagyobb értékű eladásnak pedig az egyes szerződésekben szereplő kivásárlási ár volt, mert sok fiatal játékos ügynöke kikötötte, hogy csak akkor igazol az ügyfele Salzburgba, ha egy meghatározott, nem éppen magas összegű kivásárlási záradék szerepel a kontraktusban. A Red Bull csoport ezért is használja előszeretettel a Salzburg–Leipzig transzferirányt, mert Lipcséből, egy német élcsapatból már óriási összegekért lehet eladni a legjobb játékosokat, ezt mutatja Josko Gvardiol, Christopher Nkunku és Szoboszlai példája.

A szakmai szempontoknál fontos, hogy a magas intenzitású presszinget kiválóan megtanulják a fiatal játékosok Salzburgban, amit később bármelyik topcsapatnál tudják alkalmazni kisebb módosításokkal, mert ez a képesség ott is elvárás a mai futballban. A támadójátékban az ellenfél térfelén történő dominanciát is egyre inkább kezdték elsajátítani a salzburgi játékosok, mert az elmúlt hat évben ott dolgozó szakemberek közül Marco Rose és Matthias Jaissle is törekedett erre a csapatával, ez pedig különösen piacképessé tette a húszas éveik elején járó fiatalokat.

A Chelsea-nek még nemet mondott Freund

Freund 2022 szeptemberében nagyon közel állt ahhoz, hogy a Chelsea sportigazgatója legyen, ugyanis Todd Boehlynak ő volt az első számú jelöltje a pozícióra. Freund megkeresése jó ötletnek tűnt az amerikai tulajdonos részéről, hiszen a Chelsea célja, hogy sok 20 év körüli, nagy potenciállal rendelkező játékost igazol, belőlük épít versenyképes csapatot, és ebben valóban az egyik legjobbnak számít az osztrák szakember. Az már más kérdés, hogy miként tudott volna azonosulni a Stamford Bridge jelenlegi közegével: a szintén a Red Bull csoporttól megszerzett technikai igazgató, Christopher Vivell ugyanis hét hónap után távozott a londoniaktól. Freund nem vállalta az angol munkát, maradt Salzburgban, és ezen a nyáron a Bayern Münchennek mondott igent, szeptember 1-től ő a sportigazgató a német rekordbajnoknál.

Lesz bőven munkája, hiszen az elmúlt évek egyik legkomolyabb vezetői válsága alakult ki a tavasz során Münchenben. Hasan Salihamidzic sportigazgató és Oliver Kahn vezérigazgató döntése nyomán néhány gyengébb bajnoki mérkőzést követően menesztették Julian Nagelsmannt, pedig ekkor minden fronton versenyben volt még a Bayern. Az új edzővel, Thomas Tuchellel a csapat rögtön kiesett a Bajnokok Ligájából a Manchester City ellen, majd az SC Freiburg búcsúztatta a Német Kupából, és a bajnokságban is lépéshátrányban volt az utolsó forduló előtt. A Borussia Dortmund botlásának köszönhetően végül aranyérmes lett a Bayern, de Herbert Hainer elnök az utolsó mérkőzés lefújását követően azonnal menesztette Kahnt és Salihamidzicet. Kahn utódjának addigi helyettesét, Jan-Christian Dreesent nevezték ki, míg Freund érkezését július 18-án hozták nyilvánosságra.

Münchenben nagyon hiányzott a nyáron egy jó sportigazgató

A nyár során a Bayern átigazolási politikáján érződött, hogy nincsen olyan szakember a stábban, aki összefogná a különböző szegmenseket. A Tuchel által nagyra tartott, rutinos Premier League-játékosokat céloztak, akik egyrészt drágák, másrészt nem a hosszú távú építkezést szolgálják. Harry Kane-re szüksége volt a klubnak, hiszen Robert Lewandowski nagy űrt hagyott maga után, de Kyle Walker miatt nem szabad bánkódni, hogy a Manchester Citynél maradt, sokkal fontosabb lett volna a legjobb éveiben járó Benjamin Pavard megtartása, akit nem is pótoltak.

A középpályássorból végleg távozott Marcel Sabitzer és augusztus 31-én Ryan Gravenberch, akinek a helyére érkezett volna Joao Palhinha 65 millió euróért (az összeg abszurdnak tűnik a 28 éves játékos esetében), de végül a Fulham nem engedte el, mert nem talált már az utolsó napon megfelelő helyettest. Gravenberch Liverpoolba költözött, így eggyel kevesebben maradtak az addig is szűk posztra. Palhinhára szükség lett volna, mert egy labdaszerző hatos nagyon régóta hiányzik a csapatból. A Lucas Hernandez helyére érkezett Kim Mindzse kiváló játékos, de ő sokkal inkább egyposztos védő, ezzel a variációs lehetőségek szűkültek. Kane klasszis befejező és előkészítő játéka sok mindent ellensúlyozhat, de vele sem lett erősebb a Bayern kerete.

Tuchel több korábbi klubjánál is szívesen nyilatkozott arról, hogy kiket szeretne igazolni, és ezek a megnyilvánulások kevés esetben sültek el jól. Kiváló edző, de a játékoskiválasztás nem az ő területe. Freund szempontjából fontos lesz, hogy Tuchel igencsak heves reakcióit kezelni tudja az egyeztetések során és képes legyen érvényesíteni az akaratát. Nagy kihívás lesz számára, mert Münchenben nem a 20 év alatti tehetségeket kell kiválasztania és nagy pénzért eladni, hanem a legjobb évei előtt álló klasszisokra kell lecsapnia, akik Tuchel rendszerébe a legjobban illenek. Nehéz, de szép feladat, megdolgozott érte.

Kiemelt kép: Gintare Karpaviciute / Imagi Images