Sikeres nyár némi rossz szájízzel

Puskás Akadémia FC

Forrás: M4Sport

A felcsútiak az elmúlt három évben kipróbálhatták magukat a nemzetközi porondon, ám a menetelésük ezúttal sem nyúlt hosszúra, igaz most talán kevésbé a saját hibájukból.

Míg egy évvel ezelőtt már a finn Inter Turku ellen is rezgett a léc, a lett RFS elleni, összesítésben csúnyán (0-5) elbukott párharc pedig komoly csalódás volt a klubnál, idén már a sorsolásnál megpecsételődni látszott a PAFC sorsa. Fortuna ugyanis a portugál hatodik helyezettet, a Vitória Guimaraest sodorta az útjukba. A Primeira Liga és az OTP Bank Liga közötti különbséget jól érzékelteti, hogy Portugália három klubot ad a Bajnokok Ligája mezőnyének – kettőt a főtáblán, egyet a selejtezőben – míg Magyarország csak egy indulóval szerepelhet. A párharc előtt némi reményt az adhatott, hogy a felcsúti keretből Joao Nunesen kívül meghatározó játékos nem távozott, visszatért viszont Hollandiából az időközben a válogatottban is bemutatkozott Kiss Tamás, ezzel szemben viszont a Vitóriánál neves játékosok igazoltak el – például a kolumbiai házi gólkirály Óscar Eduardo Estupinán vagy a 80-szoros portugál válogatott Ricardo Quaresma –, de még a sikeresen dolgozó vezetőedző is távozott.

Az odavágó aztán egyértelműen tisztázta az erőviszonyokat. A portugálok labdabiztosságával a Puskás játékosai nem tudták felvenni a versenyt, a hazaiak játékának színvonala messze meghaladta azt a szintet, amit egy magyar klub ellensúlyozni képes. A Vitoria labdarúgói szó szerint játszottak a labdával, mindezt olyan sebességgel, amit a vendégek követni is alig tudtak. A visszavágó már inkább a kötelezettség letudásáról szólt.

A párharc kimenetelét tehát letudhatnánk azzal is, hogy a Puskás Akadémiának nem volt szerencséje a sorsolásnál, ám a következő forduló rámutatott arra, hogy a Guimaraes sem verhetetlen. Ami ugyanis nem sikerült a PAFC-nak, azt a Hajduk Split megoldotta. A Lovrencsics Gergőt mindkét mérkőzésen bevető horvátok 3-2-es összesítéssel búcsúztatták a riválisukat. Azt gondolom, hogy összességében nem nevezhetjük csalódásnak a kiesésüket egy erősebb ellenféllel szemben, azonban a pályán mutatott játék és a Hajduk továbblépése rámutat arra, hogy a Puskás Akadémia felkészülése nem volt sikeres a kupacsatára.

Kisvárda Master Good FC

Forrás: nb1.hu

A Kisvárda első alkalommal tette próbára tudását az európai színtéren, és egyértelműen kimondhatjuk, hogy megállta a helyét. Első ellenfele a kazah Kajrat Almati volt, amelynél jobb áldozatot nem is kaphatott volna a nyírségi csapat.

A Kajrat korábbi sikerei okán a kiemeltek közé került, ugyanakkor a klub körül kialakult pénzügyi nehézségek miatt jelentősen meggyengült. Ez kapóra jött a kisvárdaiaknak, akik a párharc mindkét felvonását uralták. A két 1-0-s siker nem is fejezi ki, hogy mennyire nem volt veszélyben a továbbjutásuk, hiszen bár a kazahok is szerezhettek volna gólt, sokkal inkább benne volt, hogy ezt a magyar csapat teszi meg többször.

A selejtező harmadik körében a Molde FK várt a Kisvárdára. Jól ismerhetjük a norvégokat a néhány évvel ezelőtti FTC elleni BL-csatából, amikor a fővárosiak csak idegenben rúgott gólokkal ejtették ki az akkor Henry Wingót is a soraiban tudó együttest. A Molde akkor komoly küzdelemre késztette a magyar bajnokot, most viszont nem tudtak olyan markáns teljesítményt nyújtani. Már az első találkozón is feltűnt, hogy a Kisvárda nem játszik alárendelt szerepet, sőt az első félidő elején még talán némi fölényben is volt, de a norvégok a második játékrészben a maguk javára fordították az összecsapást.

A kisvárdai visszavágó így háromgólos hátrányból indult, de a hazaiak remek játékkal ebből kettőt a szünetig eltüntettek. Az első találatot eredményező norvég hiba láthatóan megfogta a vendégeket, s benne volt a találkozóban, hogy a hazaiak ledolgozzák a hátrányukat. A szünetben rendezte a sorait a Molde, de a várdai rohamok magukban hordozták a harmadik gól esélyét. A párharcot végül egy kontra döntötte el a norvégok javára, a Kisvárda azonban ennek ellenére sem lehet csalódott a találkozóval. Játékosai megmutatták, hogy nemzetközi szinten is képesek felvenni a versenyt a riválisokkal, bárkinek a dolgát meg tudják nehezíteni, a négy mérkőzésen elért három győzelem pedig egy rutinosabb egyesületnél is elismerésre méltó eredménysor lenne, nemhogy egy kupaújonc számára.

MOL Fehérvár FC

Forrás: Infostart

A székesfehérváriak a tavalyi évi lebőgés után idén mindenképpen javítani szerettek volna Európában is. Első ellenfelük az azeri Qabala FK volt, amely az első találkozón rá is ijesztett a hazaiakra, de Dárdai Palkó és Kenan Kodro eredményes játéka végül kényelmes, háromgólos előnyt biztosított az előző kiírás bajnoki negyedikje számára a visszavágó előtt. Szükség is volt erre, hiszen az azeriek nem adták fel a párharcot. A második mérkőzésen is a Qabala került előnybe, de Budu Zivzivadze egyenlíteni tudott, sőt nem sokkal korábban Nego Loic még büntetőt is elhibázott. Végül a hazaiak 2-1-re megnyerték a találkozót, de a fehérváriak így is elérték a céljukat. A második körben a Petrocub Hincesti következett, de a moldáv klub nem jelentettek kihívást a magyar csapat számára. A MOL Fehérvár kettős győzelemmel jutott tovább, melyet ezúttal is egy nagy különbségű hazai győzelem alapozott meg.

A kölni mérkőzés mindkét fél számára nyújtott kapaszkodót. A németek nagy fölényben játszottak, gyorsan meg is szerezték a vezetést, sőt a második játékrészben az emberhátrányuk ellenére is óriási nyomás alatt tartották a Fehérvárt. Magyar szempontból viszont pozitívum volt, hogy az emberelőnnyel élni tudtak Dárdaiék, a Köln sablonos játékát pedig kordában tudták tartani, igazán nagy helyzetet a gólon kívül nem engedélyeztek a hazaiaknak. Figyelmeztető jel volt viszont a második félidő, amikor az időhúzáson és a labdák elrugdalásán kívül sok futballra emlékeztető eseményt nem tudtak bemutatni a németekkel szemben.

A visszavágó ezúttal is kölni fölényt hozott. A vendégek egy szögletet követően már a tizedik percben előnybe kerültek, így a nehezen megtartott előny gyorsan elillant. A fehérváriak nem voltak képesek támadásban veszélyeztetni Marvin Schwäbe kapuját. Legközelebb ehhez Zivzivadze állt, de egy rossz átvételt követően már a lövésre sem maradt esélye. A második félidő első szöglete ezúttal is kölni gólt eredményezett. A kétgólos előny tudatában a „kecskések” is elkezdtek játszani az idővel, míg a Fehérvár nyíltabb játékra állt át. Dárdai többször is megkeverte a németek védelmét, de pontosan csak egyszer tudta megjátszani csapattársait, akkor azonban Zivzivadze lövését Schwäbe bravúrral hárítani tudta. Zivzivadze átlövéssel is tesztelte a kölni hálóőrt, de Schwäbe ekkor is a helyén volt.

Összességében a klubnál elégedettek lehetnek a nyári teljesítményükkel. A Qabalát és a Petrocubot magabiztosan kiejtették, míg a Kölnnel egy kiélezett csatát vívtak. Egyedül azt sajnálhatják, hogy a play-off körben nem játszottak kicsit bátrabban, hiszen amikor mégis megtették, a Köln védői is megzavarodtak.

Ferencvárosi TC

Forrás: Infostart

A magyar futball zászlóshajójától mindenki a csoportkörbe jutást várta előzetesen, ami reális elvárás is volt, tekintve, hogy csak két párharcot kell nyerni ehhez, ráadásul a zöld-fehérek a selejtezőket kiemeltként kezdhették meg.

Az FTC első ellenfele a Tobol Kosztanaj volt, a kazahokat egy idegenbeli 0-0-át követően hazai környezetben 5-1-re győzte le. Jöhetett a Slovan Bratislava, ahol viszont nem a párharcon, sokkal inkább a múlton volt a hangsúly. Az első találkozó nem is sikerült a Fradinak, a Slovan már a mérkőzés elején meglepte a hazaiakat bátor letámadásával, nem sokon múlt, hogy nem kerültek hátrányba Dibusz Dénesék. A második játékrészben sikerült megszerezni a vezetést, de Sztanyiszlav Csercseszov cseréi megzavarták a hazaiakat, Vladimír Weiss változtatásai viszont bejöttek. A vége így 2-1-es vereség lett. A pozsonyi visszavágó aztán igazolta, hogy az FTC magasan a Slovan felett van tudásban, amire rásegített, hogy a szlovákok ezúttal tompábbnak és kevésbé felkészültnek tűntek. Talán hozzájárult ehhez az is, hogy míg Budapesten nyomás nélkül játszhattak, addig a második összecsapáson már nekik volt nagyobb veszítenivalójuk. A Fradi kétgólos előnybe került, ám a 70. percben az első kapu találó fejesből szépítettek a hazaiak. A hajrában aztán a zöld-fehérek két találattal lezárták a párharcot, és kijavították az első találkozó hibáját.

Bár a Ferencváros képes volt előnyt szerezni a mérkőzés elején, a hazaiak magukhoz ragadták a kezdeményezést, és már az első játékrészben egyenlítettek, sőt még egy lesgólt is elértek. A második félidőben is folytatódtak a rohamok, nem sok hiányzott ahhoz, hogy a Qarabag előnyt harcoljon ki a visszavágóra. Legközelebb ehhez a 91. percben járt, amikor Ibrahima Wadji éles szögből a kapura lőtt, pedig középen egy üresen álló társa várta a passzát.

A budapesti mérkőzés előtt a magyar közvélemény továbbjutást várt, de Gurban Gurbanov megmutatta, hogy felkészült az FTC-ből. A zöld-fehérek védőinek bizonytalan labdakihozatalai már korábban is nyilvánvalóak voltak, most viszont az azeriek kifejezetten erre összpontosítottak, sikerrel. A 3-1-es vereség nem is mutatja meg igazán mennyire nagy volt a különbség a felek között. Az esetleges bírói hibákat sem emlegette senki a Ferencváros részéről, annyira egyértelmű volt a Qarabag fölénye.

A BL-álmok így véget értek, maradt az Európa-liga csoportköréért vívott küzdelem, ahol az ír Shamrock Rovers várt az FTC-re. A szigetországiak előzetesen sem tűntek erős ellenfélnek, és az első találkozó el is döntötte a párharcot. A két csapat között lazán volt hét-nyolc gól különbség, pedig a Fradi játékosai csak sétálva „vetették magukat a küzdelembe”. A párharc előtt mindenki boldogan aláírt volna egy 4-0-s sikert, az összecsapást végignézve azonban voltak, akik csalódottan álltak fel. Dublinban az FTC csak az óra lepörgetésére törekedett, Ryan Mmaee két helyzetén kívül sok veszélyt nem jelentett a lelkes, de nem túl magas szinten teljesítő írek kapujára. A feladat letudva, a csoportkör megvan, de a teljesítmény finoman fogalmazva is messze volt az ideálistól.

A Ferencváros nyolc nyári találkozójából csak kettő volt jónak mondható (a Tobol és a Slovan elleni párharcok második felvonásai), a Shamrock elleni kettő pedig kiábrándító. Az FTC vezetőinek mindenképpen elemezniük kell a selejtező sorozatot, mert bár a célt elérték, de mégis elég messze kerültek attól az elvárástól, amit korábban meghatároztak a maguk számára. Ilyen játékkal ugyanis elérhetetlen lesz a tavaszi folytatás kiharcolása még a Konferencia-ligában is.

Kiemelt kép: ORIGO