Sikerül Flicknek megismételni a megismételhetetlent?

Első benyomásként egy háttérbe húzódó, nem túl színes személyiség körvonalazódhat ki, ha az ember Hansi Flickkel találkozik, aki már több mint egy éve a német válogatott szövetségi kapitánya és most áll az első nagy tornája előtt. Mentes a feltűnést keltő cselekedetől, a kispad előtt is többnyire nyugodtan szokta szemlélni a mérkőzéseket, mégis van egy olyan kisugárzása, ami a Bayern Münchent 2020-ban hatból hat megnyert trófeához segítette. Tulajdonképpen a müncheni sikerekkel irányította magára végleg a figyelmet, addig inkább a háttérben dolgozott. Flick későn érő típus, akit pályafutása korai szakaszában a kudarcok sem kerültek el.

A csalódások csak megerősítették

Sorozatos térdsérülések után 1993-ban, 28 évesen be kellett fejeznie az egészen biztatóan indult játékospályafutását. A csalódás után szülőhelyéhez, Heidelberghez közel, Bammentalban talált otthonra, ahol amatőrként még játszott pár évet, emellett pedig készült az edzői szakmára.

Első komolyabb megbízatását 2000 és 2005 között az akkor még alacsonyabb osztályban szereplő TSG Hoffenheimnél kapta, amelyet feljuttatott a harmadosztályba, 2003-ban pedig a Német Kupa negyeddöntőjéig vezetett. Hiába a sikerek, mert 2005-ben, miután messze volt a csapat a másodosztályba jutástól az ambiciózus terveket szövögető hoffenheimi mecénás Dietmar Hopp habozás nélkül menesztette.

Ezután egy kis ideig Giovanni Trapattoni mellett is dolgozhatott a Red Bull Salzburgnál, majd 2006-ban került először kapcsolatba a német nemzeti csapattal, miután Joachim Löw segítője lett. Ő is tevékeny részese volt annak a folyamatnak, amely során Löw megváltoztatta a nemzeti csapat arculatát, és egy szürke iparosokból álló válogatottból egy tetszetős, lendületes futballt játszó, sok egyéniség által fémjelzett együttest formált. A projekt végül 2014-ben Brazíliában ért a csúcsra, Flick is pont addig töltötte be az asszisztensi szerepkört.

Ekkor még nagy figyelem nem hárult rá, pedig igazából ő volt a játékosok első számú partnere az edzői stábból és segítette őket a nehéz pillanatokban a kissé elvont, taktikai részletekbe magát beleásó Löw mellett. Talán Flick távozása is közrejátszhatott abban, hogy 2014 után a válogatott már gyengébben teljesített, Löw már nem tudott hatékonyan lefolytatni egy újabb generációváltást. Flick 2017-ig a szövetség sportigazgatójaként dolgozott, majd visszatért Hoffenheimbe, ahol viszont nem igazán volt jól definiálva a pontos feladatköre, így egy év után közös megegyezéssel távozott is. Julian Nagelsmann személyében volt a csapatnak egy fiatal, ambiciózus és világos tervekkel dolgozó edzője, akinek nem volt szüksége tanácsadóra. Ki gondolta volna, hogy később majd pont Nagelsmann lesz abban a nehéz szerepben Münchenben, hogy átvegye Flick veretes edzői örökségét?

A német válogatott a nyolc évvel ezelőtti babérokra törne (Forrás: DW)

A Menschenfänger

A németek azt az embert, aki képes hatékonyan motiválni, illetve mélypontokból kihozni játékosokat Menschenfängernek nevezik. Ez a fogalom tökéletesen illik Flickre, jogosan jellemezték őt már számtalanszor ezzel a jelzővel a sajtóban, illetve sokszor a játékosai is. 2019 nyarán érkezett a Bayern Münchenhez Niko Kovac segítőjeként, azonban három hónap után már neki kellett átvennie a stafétabotot, miután Kovac megbukott. A horvát szakember gyorsan elvesztette az öltözőt és bizony komoly szükség volt Flick mások iránti érzékenységére is, amit jól mutatott az a jelenet, amikor egy Hoffenheim elleni hazai bajnoki előtt a kispadon vigasztalta a síró Javi Martínezt, miután a spanyol nem tudta megemészteni azt, hogy nem léphet pályára kezdőként.

Mikor Flick átvette Kovactól a stafétabotot, a Bayern már három éve – Josep Guardiola távozása óta – egy kisebb identitásválságban volt. Egyrészt Kovaccsal messze nem volt olyan domináns a játéka, másrészt a csapat éppen egy generációváltást élt át – Franck Ribéry és Arjen Robben is ekkor távozott a klubtól.

Thomas Müller és Jérome Boateng tulajdonképpen kivirágzottak az irányítása alatt és régi, klasszis formájukra emlékeztettek. Pedig korábban már annyira nem találták a helyüket, hogy sokan a távozásukat pedzegették. Újra igazolást nyert, hogy Flick remekül ért a játékosok nyelvén, viszont emellett arra is fény derült, hogy egy taktikailag is magasan képzett edzőről beszélünk. A 2014-es vb-győztes válogatott tagja, Sami Khedira így nyilatkozott róla:

„Hansiról mindig, mint csak motivátorról beszélünk, viszont amit sokan elfelejtenek, hogy ő taktikailag is egy igazán jó edző. Tisztában van azzal, hogy mit tud a csapat, illetve mit nem tud. Véleményem szerint ez a legnagyobb edzői erény, amikor valaki tudja, hogyan rejtse el a csapata hiányosságait.”

Flick azonnal gyökeresen megváltoztatta a Bayern játékát és visszahozta azt a domináns felfogást, ami leginkább Jupp Heynckes és Guardiola időszakára volt jellemző. Elsősorban az ellenállhatatlan letámadás sokkolta az ellenfeleket, olyannyira, hogy aztán 2020-ban nem csak Németországban, hanem Európa-szerte is tarolt a bajor együttes. Mind a hat lehetséges trófeát megnyerte a csapat. Flick a harmadik olyan edző lett a Bundesligában – két nagynevű müncheni elődje, Heynckes és Franz Beckenbauer után – aki úgy tudott bajnok lenni, hogy szezon közben ült le a kispadra. Többen is kiemelték, hogy Flick mindig a csapatról beszél és ebbe mindenkit, még a peremembereket is maximálisan beleérti.

A Bayern a 2020–2021-es szezon nagy részében is hasonlóan dominánsan tudott szerepelni, viszont azért a koronavírus-járvány okozta sűrű menetrend egy-két időszakban rávilágított az intenzív játékstílus hátulütőire is. Végül is csak a bajnoki címet sikerült megvédeni, a Bajnokok Ligájában a Paris Saint-Germain jelentette a végállomást a negyeddöntőben, ettől függetlenül az edző a szurkolóknál továbbra is vitathatatlan népszerűségnek örvendett.

Ezért sokkolt mindenkit, amikor 2021 májusában Flick bejelentette távozását. Elsősorban az átigazolások kapcsán kialakult nézeteltérések miatt romlott meg a viszonya Hasan Salihamidzic sportigazgatóval, és miután nem akart belemenni a személyiségétől távol álló hatalmi csatározásokba, inkább a távozás mellett döntött. Ez éppen kapóra jött a Löw lemondása után új szövetségi kapitányt kereső Német Labdarúgó-szövetség (DFB) számára, amely benne látta a megfelelő utódot.

Új kormányos vezeti a német válogatottat Katarban (Forrás: DW)

Szövetségi kapitányként is hamar elfogadtatta magát

Az első mérkőzéseken maximálisan úgy tűnt, hogy a válogatott új lendületet kapott, hiszen Flick hat győzelemmel a legsikeresebben rajtolt szövetségi kapitánnyá vált, Löw ötmérkőzéses rekordját megdöntve. Több újoncot is sikerült a csapatba építenie, ami csak még tovább növelte a szurkolók szimpátiáját – eddig összesen hét újoncot avatott. A német szövetség sportigazgatója, Oliver Bierhoff is méltatta erősségeit:

„Hansi a maga módján áll hozzá a dolgokhoz. Nagyon kommunikatív, hatékonyan tudja lelkesíteni az embereket. Világos elképzelései vannak arról, amit csinálni akar és ezt nagyon jó módon adja át a játékosoknak és a vezetőknek úgy, hogy maga mellé állítja őket.”

Szüksége is lesz erre a képességére, hiszen az idei év eddig inkább negatívan alakult a csapat számára a csalódást keltő Nemzetek Ligája-szereplés miatt. A kritikus német közvélemény el is kezdte temetni a Nationalelfet, viszont Flicken eddig egyáltalán nem látszik, hogy tanácstalan lenne, illetve kételkedne magában vagy a csapatában. Erre jól rávilágít a kerethirdetés is, amelyet követően döntő többségben inkább mellette áll a közvélemény és dicsérték azon szándékát, hogy a fiatalok felé nyitott és folytatni akarja a tavaly ősszel elkezdett folyamatot – bár Mats Hummels kihagyását azért felrótták neki.

Az viszont már egyöntetű tetszést váltott ki, hogy Mario Götzét újra meghívta a keretbe, aki így 2017 után térhet vissza a nemzeti tizenegybe. 2014-ben a támadó gólja jelentette a vb-címet, ami kis túlzással a mennybe emelte, a pályafutása mégsem alakult olyan simán. Götze annak idején a Borussia Dortmundnál a német labdarúgás legnagyobb ígéretei közé tartozott, a Bayern le is csapott rá. Münchenben viszont nem tudott kibontakozni, majd a dortmundi visszatérése is rosszul sült el. 2020-ban a PSV Eindhovenbe távozott, ahol sikeresen építette újra karrierjét. Az Eintracht Frankfurt vezetőit meggyőzte Götze hollandiai teljesítménye és visszahozták a Bundesliga körforgásába. Oliver Glasner játékrendszere megteremti számára a szükséges szabadságot, aminek köszönhetően a szárnyaló frankfurtiak egyik kulcsemberévé tudott válni. Götze egy elég kemény időszakot élt meg, viszont az is mutatja Flick erényét, hogy ennek ellenére is töretlenül bízott a képességeiben, elmondása szerint végig kapcsolatban álltak egymással. Állítólag 2020-ban Flick a Bayernhez is visszacsábította volna.

Összegzés

Flick kerethirdetése tehát pozitív fogadtatásra talált, a Nemzetek Ligája-kudarc után érezhetően bizakodóbb hangulat veszi körül a válogatottat. Él tehát az a bizalom Flick irányában, ami elmondása szerint szükséges ahhoz, hogy hatékonyan tudjon dolgozni. A szakember empátiája és világos, határozott elképzelései jó alapot nyújthatnak a válogatott felemelkedéséhez. Kétségtelen, hogy most áll talán a legnagyobb kihívása előtt, már csak azért is, mert egy sikeres vb-szereplés lehet az alapja annak, hogy az utóbbi években a válogatottól folyamatosan elforduló szurkolók a 2024-es hazai rendezésű Európa-bajnokságra újra a csapat mellé álljanak.

Kiemelt fotó: Outlook India