Sionban találta meg a számításait a bázeli klublegenda fia

Az ausztrál válogatott Scott Chipperfield 2001-ben csatlakozott az akkortájt nem épp a legszebb éveit élő FC Basel csapatához. Ez az életét megváltoztató lépés volt, mert szülőhazájában buszsofőrként dolgozott a futball mellett, miközben Svájcban profi futballista lett belőle. Nagy szerepet vállalt abban, hogy a RotBlau a XXI. század legjobban teljesítő svájci csapata lett – mind a hazai, mind a nemzetközi porondon. Hét bajnoki címet és hat kupát nyert a csapattal, illetve bezsebelt kettő Év játékosa-díjat a 11 szezonja alatt, és ezzel örökre beírta magát a klub történelemkönyvébe.

2004-ben született meg a fia, Liam, aki abba nőtt bele, hogy az édesapja és a bázeli csapat sikereit látta, így aztán nem meglepő módon ő is ezt az utat választotta magának.

„Nagyjából attól kezdve, hogy járni tudott, csak futballozni akart. Tizenegy évet játszottam Bázelben, életem legjobb időszakát töltöttem Európában, ahol hivatásos futballista lehettem. És tudom, hogy ez mennyit jelentett Liamnek, mert amikor én játszottam, ő abban a korban volt, hogy a helyszínen nézte a meccseket és eljött az ünnepségekre. Amikor az erkélyen voltunk a bajnoki cím ünneplésekor, akkor ő is ott volt, ő is érezte a szurkolók szenvedélyét, a hangulatát ennek, az egészet, amit a futball ad az embernek”

– mesélte Scott.

Nem meglepő módon a kis Liam a bázeliek utánpótlás-rendszerében kezdett el futballozni, ráadásul mindezt rendkívül hatékonyan és sikeresen tette. A svájci sportlapok nem aggodalmaskodtak azon, hogy mekkora hírverést csinálnak körülötte, már a tinédzserévei elején egyfajta „ékszerként”, kiemelkedő tehetségként írtak róla. Úgy jellemezték, hogy hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az apja, remek támadó szellemű középpályás, akinek a legnagyobb erőssége a bal lába, és mutat olyan jeleket, hogy a következő korszakos tehetség lehet belőle, akit a RotBlau kinevel.

Nem volt meglepetés, hogy a bázeli korosztályos csapatok mellett a svájci utánpótlás-válogatottakban is helye volt. Sokáig kétség sem férhetett hozzá, hogy minden megvan benne ahhoz, hogy rövid úton eljusson a felnőtt mezőnybe. 

A bemutatkozásra egy kupameccsen került sor, 2021 szeptemberében, de akkor még nem volt kézenfekvő, hogy mikor is remélhet jelentősebb szerepet az első csapatban. Aztán 2022 januárjában a klub kisebb takarítást végzett a keretben, és úgy nézett ki, hogy minden készen áll a harmadosztályú U21-es csapatban már alapembernek számító 17 esztendős Liam számára, hogy megkapja az esélyt az élvonalban is.

„A belét is kidolgozta, az elmúlt években szinte minden nap edzett. Az iskolában is jól teljesít, jók az eredményei, minden rendben. Nagyon büszke vagyok rá. Ő 17 évesen bemutatkozott a Baselben, én csak 25 évesen kerültem ide”

– dicsekedett az édesapja.

Mindössze a harmadik mérkőzésén, 2022 márciusában megszerezte az első gólját. A saját nevelésű játékos a Muttenzer-kanyar előtt ünnepelt, ahol a szurkolók több mint egy évtized elteltével ismét teli torokból ordíthatták, hogy „Chippi, Chippi, Chippi”. Az ifjú játékos meghatódottan, de rendkívül boldogan fogadta ezt a kedvességet, amit a lelátóról kapott, és alighanem előtörtek belőle a régi szép emlékek, a gyerekkorából.

„Amit apám itt elért, az óriási dolog. Remélem, én is ugyanezt az utat követhetem”

– mondta Liam az első találata után.

Azonban a csodás kezdésből nem lett hasonló folytatás, mert rendkívül gyorsan a süllyesztőbe került, függetlenül attól, hogy mi is a vezetékneve. A 2021-22-es idényben hatszor léphetett pályára az első csapatban, a következő szezonban viszont már csak egy augusztusi kupameccs jutott neki. Az első bajnokikon és a Konferencia-liga selejtezőmeccsein még a keretben volt, aztán viszont már csak a harmadosztályú együttesben számoltak vele, de ott is csak ímmel-ámmal.

A klubon belülről kiszivárgott pletykák szerint nem volt megfelelő a hozzáállása, a pályán kívüli dolgok fontosabbak voltak számára, állítólag a fejébe szállt a siker, hogy ő már a felnőttekkel készülhet. 

Az ő verzióját nemrég tudhattuk meg egy interjúból, és az, amit mond, teljesen beleillik abba a képbe, amilyen fejetlenség a klubot jellemezte az előző nagyjából másfél év során. Amennyire érezhető volt, zűrzavar elsősorban a kommunikáció hiányából adódott. (A 2022 februárja és 2023 januárja között ott játszó Szalai Ádám miatt egy „ízelítőt” ebből a magyar labdarúgást követők is kaphattak.)

„Azt gondolom, hogy szégyenteljes volt, ahogy a dolgok alakultak, és ahogy a végén velem szemben viselkedtek. Történt néhány dolog, ami nagyon rosszul esett, például amikor telefonon hívtak fel a szabadidőmben, hogy közöljék, nem mehetek az első csapattal az edzőtáborba. Miért nem tisztáztuk ezt le előre személyesen? Miért így kellett ezt megoldani? Abban a pillanatban döntöttem: el kell tűnnöm innen!”

Hogy mi állt pontosan a háttérben, azt aligha fogjuk megtudni, ám az biztos, hogy 2023 nyarán Chipperfield az élvonalból kiesett FC Sion játékosa lett. A kezdés nem volt egyszerű, még akkor sem, ha az első bajnokiján rögtön győztes góllal debütált, mert fizikálisan a másodosztályra sem volt készen akkor. Azonban az idő telt és a Valais kantonból érkező hírek arról szóltak, hogy kifejezetten sokat dolgozik azon, hogy egyre jobb és jobb legyen. A télre kanyarodva már egyre meggyőzőbb formát mutatott a csapatban és a kezdőben is egyre gyakrabban feltűnt a neve. Jöttek tőle a gólok és az asszisztok is, ami azt mutatja, hogy nem felejtett el futballozni.

Még csak most töltötte be a húszat, tehát bármit kihozhat a karrierjéből, erre nem is kell jobb példa számára, mint az édesapja. Ha a fiú a Sionnal így folytatja, a nyártól ismét az élvonalban bizonyíthat. Ha képes lesz kihozni magából a benne rejlő potenciált, akkor az idén szenvedősen szereplő bázelieknek rövid időn belül megmutathatja, hogy talán okosabb lett volna másként alakítani a közös történetüket.

Kiemelt kép: FC Sion